125 talált cikk az ingatlan-bérbeadás kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Felügyeleti szervünk bérleti szerződést kötött egy családi házra, amelyhez garázs és udvar is tartozik. A bérleti díjat a garázsra és az udvarra való tekintettel 25%-os áfával állapította meg. Helyes-e ez az eljárás, ha egyébként csak a lakásbérlet mentes az áfafizetési kötelezettség alól?

Kérdés: Az önkormányzat használatában lévő épületek helyiségeinek alkalomszerű és rendszeres igénybevételéért költség-hozzájárulást kérünk (takarítás, víz, villany, fűtés költsége). Bérbe nem adhatjuk, mert nem az önkormányzat tulajdonát képezik az épületek. Az épületek a magyar állam tulajdonában vannak, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében, az önkormányzatot ingyenes használati jog illeti meg. Helyesen járunk-e el, ha a költség-hozzájárulást az áfa szempontjából adómentes tevékenységnek ítéljük meg? Ha a költség-hozzájárulás nem adómentes, akkor milyen mértékű áfa terheli?

Kérdés: Milyen befizetési kötelezettség terheli 2005. január 1-jétől a központi költségvetési szervek helyiségeinek tartós és eseti bérbeadását?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlan-bérbeadás tekintetében az általános szabályok szerinti áfakötelezettséget választotta, 25% áfával növelten állítjuk ki a számlát. A 13. § (1) bekezdés 21. pontja szerinti lakóingatlan lakás céljára szolgáló bérbeadása ennek ellenére tárgyi adómentes és számlaadási kötelezettséggel járó tevékenység?

Kérdés: Magánszemélyek osztatlan közös tulajdonában lévő ingatlan bérbeadása esetén mindkét tulajdonosnak kell-e kérnie 7-es adószámot, és a tulajdoni hányad arányában adhatják-e bérbe az ingatlant? Vagy csak az egyik tulajdonosnak kell adószámot váltania, fizetnie a forrásadót és az év végi adóbevallásban megosztott jövedelemként rendezni a keletkezett jövedelmet?

Kérdés: Felsőoktatási intézményünk közbeszerzési eljárás keretében sportcsarnokot bérel, melynek üzemeltetési jogait a tulajdonos ránk ruházta. A csarnokot főként kiállításokra és koncertekre, továbbá sportrendezvényekre és edzésekre (amatőr- és versenysport) adjuk bérbe, utóbbiakon a sporteszközöket is mi szolgáltatjuk. Ezekben az esetekben milyen SZJ-számmal és milyen áfakulccsal kell kiállítanunk a számlákat akkor, ha a bérbeadásra vonatkozóan bejelentkeztünk az áfakörbe, és miként kell eljárnunk akkor, ha nem?

Kérdés: Az önkormányzat egy önkormányzati tulajdonú ingatlant szeretne térítésmentes használatra átadni egy gazdálkodási tevékenységet folytató társaságnak. Az ingatlannal az ingatlant kapó társaság (pl. kft.) gazdálkodási tevékenységet folytat (pl. parkolót üzemeltet). A) lehetőség: – az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy nem fizet érte térítési díjat, de/és – későbbi adóhatósági vita elkerülése érdekében, egy piaci értékre megállapított használati díj áfáját az önkormányzat befizetendő adóként kezeli, be is fizeti (azaz számszakilag 0 forint bérleti díj + piaci áron megállapított áfa) és – a befizetett áfát kiszámlázza a kft. felé. Kérdés: – A kft. az áfát visszaigényelheti-e és milyen módon? – Hogyan történik a számlázás az önkormányzat részéről? B) lehetőség: – az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy földhasználatot fizet érte, mondjuk 3 évre 6 millió forintot, – a használati jog kifizetése helyett, annak ellenértékeként a társaság vállalja, hogy saját erejéből 6 millió forint értékben létrehoz egy beruházást az ingatlanon, a beruházás az önkormányzat tulajdonába kerül. Kérdés: – A beruházás kinek a könyvében szerepel, ki számolja el utána az értékcsökkenést? – Igaz-e, hogy ebben az esetben két ügylet van? Egy szolgáltatásnyújtás és egy termékértékesítés egymással szemben leszámolva, azaz két számlázás történik egymással szemben, áfa- és nyugtaadási kötelezettséggel? Az A) és B) lehetőség közül melyik működik?

Kérdés: Intézményünk magánorvosi tevékenység végzésére szakrendelő-helyiségeket ad bérbe. A bérleti szerződésben külön van meghatározva a bérleti díj és külön az üzemeltetési költség. Külön számla készül a bérleti díjról, és külön számlázzuk mint közvetített szolgáltatásokat a fűtést, világítást, víz- és csatornadíjat, mivel ezen szolgáltatásokat intézményünk is vásárolja. A fizetendő összeg kalkuláció alapján lett meghatározva, mivel önálló mérőórával nem rendelkeznek a helyiségek. A külön számlán szereplő közüzemi díjak felveszik-e az áfamentesen számlázott helyiségbérlet áfakulcsát?

Kérdés: Intézményünk magánszemélytől vesz bérbe ingatlant. Ilyen esetben nekünk kizárólag 20 százalék adót kell levonnunk a kifizetett bérleti díjból, vagy 38 százalék adóelőleget, tekintettel arra, hogy a bérbeadó önálló tevékenységet folytató magánszemélyként végzi ezt a tevékenységet adószám birtokában?

Kérdés: 2003-ban adóköteles bérbeadás útján hasznosított ingatlanokat vásároltunk, a beszerzéseket terhelő áfát levontuk. Ez a tevékenység a 2004. január 1-jével életbe lépett új szabályok alapján tárgyi adómentes körbe került. Meg kell-e fizetni a levont adót a 7. § szerint teljes egészében, vagy csak a pótlólagos arányosítás alapján, elosztva? Levonhatunk-e adót, ha az idén karbantartás, felújítás történik az ingatlanon?