205 talált cikk a beruházás kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: 1. Az amatőr sportversenyeken átadott érmék, plakettek, serlegek könyvelése milyen költségnemen történhet? 2. Szabályzatok hatályosítása szellemi termék-e? 3. Pályázatok kezelési költsége a beruházás részét képezheti-e, ha annak számlázása az aktiválás előtt történik meg? 4. Önkormányzatunk többfelé nyújt be pályázatot. Ezek egy része eredményes, mások sikertelenek. Helyesen járunk-e el, ha a pályázati díjat az 56-os költségnemek közé könyveljük?

Kérdés: Egy oktatási intézmény a tanműhelyén kicserélt 2 db ablakot saját kivitelezésben, melyet beruházásként ráaktivált az épület értékére. A belső ellenőrzés kifogásolta a jelentésében, arra hivatkozva, hogy ez karbantartásnak minősül. Az intézmény gazdasági vezetője azzal indokolta a beruházásként történő könyvelést, hogy műszakilag magasabb színvonalú ablak került beépítésre – egyszeres fémkeret helyett fakeretes, hőszigetelt üvegű –, ami növeli az épület értékét. Kérdésem, hogy az ablakcsere (mely 2 db ablakot érintett) beruházás, felújítás vagy karbantartás? Az intézmény értékelési szabályzata így szól: "épület-karbantartás: a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett külső, belső állagmegóvási munka még akkor is, ha az egész épületre kiterjed (beleértve a nyílászárók cseréjét is)".

Kérdés: Önkormányzatunk földutat szilárd burkolatú úttá építtetett ki. A földút korábbi nyilvántartási értékével mit kell tenni a beruházás elkészülte után?

Kérdés: A szennyvízcsatorna-beruházást az önkormányzat a víziközmű-társulattal mint társberuházó valósítja meg. A szennyvízcsatorna-beruházáshoz az önkormányzat céltámogatást vett igénybe, ezért a lebonyolító az önkormányzat volt. A beruházás nyilvántartása (számlák fizetése) 2005. évben az önkormányzatnál történt meg. Az elkészült beruházás aktiválását 2006. évben az önkormányzat végzi el. A víziközmű-társulat az érdekeltségi hozzájárulás megelőlegezésére hitelt vett fel, amit a beruházást elszámoló önkormányzat részére átadott, mint saját erőforrást. A társulat a felvett hitel átadását rendkívüli ráfordításként számolta el 2005. évben, emiatt a társulat egyszerűsített éves beszámolójában a saját tőke negatívvá vált. Helyesen számolta-e el a társulat a hitel átadását, a negatív saját tőke miatt mi a teendő? Van-e az önkormányzatnak teendője a víziközmű-társulat elszámolásával kapcsolatban?

Kérdés: Az intézményi beruházási előirányzat-maradványt fel lehet-e használni a következő évben dologi kiadások teljesítésére?

Kérdés: Intézményünkhöz tartozó napközis tábor területén önkormányzati beruházásból egy új ebédlőépületet építettek. A berendezési tárgyak között szerepel 1 db nagyméretű Inox hűtő, 2 db villanymelegítő zsámoly, melegen tartó pult és mosogatómedencék. A beruházási alapokmányon az ebédlő értéke egy összegben szerepel, és így az épület főkönyvi számlára kellett aktiválni. Mi a teendő a fent megjelölt berendezési tárgyakkal, melyeknek az értékcsökkenése 14,5%, hogyan kell nyilvántartani?

Kérdés: Önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési intézmény vagyunk. Bérleti szerződést kötöttünk egy gazdálkodó szervezettel. A bérleti szerződés értelmében a gazdálkodó szervezet 20 éves időtartamra bérel az intézményünktől egy, a kezelésünkben és üzemeltetésünkben lévő sportlétesítmény területéből egy meghatározott területet és ingatlant. A sportlétesítmény az önkormányzat tulajdonában van. A bérelt beépítetlen területen a bérlő beruházást, sportlétesítményt, parkolót épít, a meglévő, kezelésünkben lévő ingatlanon felújítást és bővítést végez. A területhasználatért a tulajdonos döntése alapján 20 évre a bérleti díj megegyezik a meglévő épületen végzett felújítás, valamint a parkolókiépítés kivitelezési költségével. Így a szerződés szerint bérleti díj fizetésére nem kerül sor. A beruházással megvalósított sportlétesítmény és parkoló, valamint a meglévő épület bővítésével kialakított felépítmény a bérlő tulajdonában marad. A beruházás és felújítás kivitelezési költségeiről a bérlő az üzembe helyezés után tájékoztatja intézményünket. A tájékoztatás alapján az egy évre eső bérleti díjat intézményünk kiszámlázza a bérlő részére, melyből a bérleti szerződés alapján a bérlő csak az áfa összegét köteles megfizetni. Helyes-e, ha az intézményünk áfabefizetési kötelezettsége intézményünk áfaelszámolási időszakának utolsó napja (minden év december 31. napja, havi bevalló az intézmény)? A bérleti szerződésben elszámolási időszakot nem állapítottunk meg. Mit kell tenni, ha 2005. évben nem fejeződött be a beruházás, akkor az áfa befizetése, bevallása mikor esedékes? Helyes-e, ha az alábbiak szerint számlázunk: SZJ: 62.62.10 Sportlétesítmény bérbeadása rendeltetésszerű használatra 15 százalék áfa (intézményünk 2005. 01. 01. napjától az ingatlan-bérbeadás tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választotta). Helyes-e, ha a számlán az adóalapot és az áfát is feltüntetjük, illetve ha ez így jó, a kibocsátott számla alapján helyes-e, ha csak az áfát fizeti meg a bérlő [Áfa-tv. 43. § (4) bekezdés rendelkezései vonatkoznak erre az esetre]?

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő telken épületet építtetett. Az épületet bekerülési értéken aktiváltuk. A telek nyilvántartási értékével mit kell tenni?

Kérdés: Önkormányzatunk szennyvíztisztító telepét 2000. január 15-én üzemeltetésre átadta egy kft.-nek. Ezért évente eszközhasználati díjat kell számláznunk. Kell-e áfát (25%) felszámítani, ha a beruházás 1997-ben lett aktiválva? A kft. víz- és szennyvíztámogatást számláz az önkormányzatnak, mivel a lakosságot ezzel támogatjuk. Visszaigényelhető-e ez után az áfa (15%)?

Kérdés: Éves karbantartási munkák során elektromos zárakat vásároltunk meglévő ajtókhoz (darabonként bruttó 53 000 forint értékben), illetve a gépjárművekhez téli gumit (darabonként bruttó 80000 forint értékben). A költségvetési szerv nem jogosult áfa-visszaigénylésre, tehát a bruttó összeg a beszerzés költsége. A beszerzett terméket az 54-es számlacsoportba, karbantartás anyag, alkatrészként el lehet-e számolni, vagy mint nagy értékű tárgyi eszközt, az 1-es számlaosztályban kell nyilvántartani?