237 talált cikk a támogatások kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: A több millió forintos vis maior támogatásból megvalósuló helyreállítást (esőzések miatt bekövetkezett csuszamlás, közoktatási intézmény udvarát elmosta az eső stb.) felhalmozási kiadásként (vagyis aktiválni kell), vagy működési ki­adásként (karbantartás, javítás) kell lekönyvelni? Korábbi vis maior ellenőrzés alkalmával egy szakértő úgy tájékoztatott, hogy ez a támogatás se felújításra, se beruházásra nem fordítható, így aktiválni sem lehet, csupán helyreállításról van szó, azaz a káresemény előtti állapot visszaállításáról, ezért az a működési kiadások közé sorolandó karbantartás, javítás lehet. Mi a helyes könyvelés?

Kérdés: Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 73. §-ának (1) bekezdése szerint 2012. január 1-jét követően csak olyan civilszervezet kaphat költségvetési támogatást, amely letétbe helyezte beszámolóját. Önkormányzatunk támogatja a lakossági önszerveződő közösségeket, többek között alapítványokat, egyesületeket, társadalmi szervezeteket. Közülük egyes társadalmi szervezetek szerepelnek a bíróság civilszervezetek névjegyzékében, viszont élő adószámmal nem rendelkeznek, beszámolót nem készítenek, ezért azt nem helyezhetik letétbe. A NAV szóbeli tájékoztatása szerint létezhetnek adószám nélküli társadalmi szervezetek, amennyiben nem pályáznak állami támogatásra. A fenti szabályozás vonatkozik-e az önkormányzati támogatásra, hiszen ennek elnyeréséhez is pályázatot adnak be, vagyis az önkormányzat támogathatja-e azokat a társadalmi szervezeteket, amelyek nem helyezik letétbe a beszámolójukat?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Mötv. 42. §-a 4. pontjának utolsó fordulatát, amely szerint: "A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át ... államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása"? Az eddigi gyakorlat szerint a polgármester – átruházott hatáskörben – az átengedett keretéből nyújtott támogatást civilszervezeteknek, egyesületeknek stb. A Mötv. fenti előírása alapján 2013. január 1-je óta valamennyi államháztartáson kívülre nyújtott támogatásról a képviselő-testületnek egyedi döntést kell hoznia?

Kérdés: Önkormányzatunk támogatni szeretné a település iskolájában tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat iskolaszerek (füzetek, írószerek) vásárlásával. Keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége ebben az esetben az önkormányzatnak? Mi a helyzet akkor, ha a juttatás csak a roma tanulókat érinti?

Kérdés: Intézményünk 2011. évi pénzmaradványból TÁMOP 5.3.3-082-2009 pályázathoz kapcsolódóan elő­leg fel nem használása miatt visszafizetett 4287 ezer Ft-ot és 518 ezer Ft kamatot az NFÜ-TÁMOP lebonyolítási számlájára. Hová számoljuk el kiadásként és kötelezettségként, hol jelenik meg a "0"-s számlaosztályban? 2012-ben az Emberi Erőforrások Minisztériumától kapott 6500 ezer Ft-ból 11 ezer Ft-ot nem fogadott el az elszámolásnál. A vissza­utalást hol számoljuk el kiadásként, és a kötelezettség hol jelenik meg a "0"-s számlaosztályban?

Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetés­szerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő kutatóintézet állami támogatásként működési támogatásban részesül. A kutatóintézet kutatási munkákat végez külső megbízók részére (adóköteles tevékenységként). Tételesen elkülönül mind az állami támogatás felhasználása és mind a kutatási munka terhére elszámolt előzetesen felszámított áfa. A levonási szabályok értelmében levonásba helyezhetem-e a támogatás terhére elszámolt elő­zetesen felszámított áfát?

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési rendeletben, sportbizottsági döntési hatáskörben céltámogatásra összeget állapít meg. A megállapított összeg erejéig egyesületek, magánszemélyek, társaságok pályázhatnak. Magánszemély a londoni olimpiára való felkészüléséhez támogatást nyert, a támogatási szerződés alapján elszámolási kötelezettsége van a nevére szóló számlákkal, illetve visszafizetési kötelezettség, ha nem a támogatott célra használja fel. A magánszemélynek ez a támogatás összevonandó jövedelme-e, adóköteles, járulékköteles vagy adómentes?

Kérdés: 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. az önkormányzat tulajdonában álló sportcsarnokot üzemelteti. A sportcsarnokot 8-16 óráig az általános iskola használja (testnevelésórák), valamint délutánonként és hétvégeken tömegsport, utánpótlás-nevelés és NB II. kézilabdasport folyik. A kft.-nek áfaköteles bevétele egyedül a kézilabda-mérkőzések jegybevételéből van (a csarnok bérbeadására nem választották az áfát). Az önkormányzat támogatást utal át a kft.-nek a csarnok működtetésére és az utánpótlás-nevelésre, valamint a szakosztályok működtetésére. Áfaköteles-e ez a támogatás?

Kérdés: A községi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében ingyenességet biztosított a víz-, a csatorna- és a szemétdíjak tekintetében a 70 éven felüliek részére. A szolgáltatótól megérkező számla 2 részletben érkezik, amelyből az egyik részlet a hivatal 5-ös költségei között kerül elszámolásra (a hivatalt érintő díjak), a 70 éven felüliek számlája pedig a szociális juttatások költséghelyre kerül, nem a szolgáltatások között. Mindkét számla a szolgáltatótól érkezik. Helyesen történt-e a könyvelés a fent említettek szerint?