231 talált cikk a számla kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Gazdasági ellátó szervezetként több intézmény gazdasági feladatait látjuk el. Iskolai/óvodai/bölcsődei étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatos a kérdésünk. Kiállítható-e az erről szóló számla egy cég nevére az igénybe vevő gyermek helyett? Erről a témáról már Önök írtak a Költségvetési Levelek 201. számában a 3784. szám alatt, de időközben több szülő jelezte felénk, hogy a munkáltatójuk cafeteriaelemként adná ezt a juttatást, de emiatt a számlát ne a gyermek nevére, hanem a szülő munkáltatójának nevére kérjék. Mivel a válasz 2014. évi, nem 2017-re vonatkozik, emiatt nem fogadják el az abban foglaltakat.

Kérdés: Önkormányzatunk a közfoglalkoztatás keretében megtermelt zöldségeket, illetve az előállított termékeket (savanyúságokat, tésztákat) a lakosságnak értékesíti. Az értékesítés a kertészetnél, tésztaüzemben, egyéb helyeken történik. Kérdésem, hogy kell-e pénztárgépet használnunk, vagy elég a kézzel írott számla, illetve a piacon a nyugta?

Kérdés: Önkormányzatunk helyi rendelet alapján, szociális támogatásként kifizeti a 70 éven felüli lakosok szemétdíját a szolgáltatónak. Mi a teendő a számla áfatartalmával?

Kérdés: Önkormányzatunk alanyi mentes, és az Áfa-tv. 85-86. §-ai szerinti tárgyi mentes (a tevékenység közérdekű jellegére, valamint a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel mentes) tevékenységeket is végez. Amikor számlát bocsátunk ki egy tárgyi mentes tevékenységről, például ingatlan-bérbeadásról, mire kell a számlán helyesen hivatkozni, tárgyi mentességre vagy alanyi mentességre?

Kérdés: Költségvetési intézményként mi a teen-dőnk abban az esetben, ha a vevő egy adott tanfolyamhoz kapcsolódóan regisztrációs díjat fizetett részünkre, melyhez számlát kell kiállítanunk, de a vevő címét nem ismerjük? Mivel a tanfolyamra végül nem iratkozott be, ezért a címét nincs lehetőségünk megkérdezni. Kikötés a regisztrációs díjjal kapcsolatban, hogy abban az esetben nem fizetjük vissza, ha a tanfolyamra végül nem iratkozik be, ezért az összeg visszautalása sem jöhet szóba mint lehetőség. Ebben az esetben a számlán, a vevő adatainál mi szerepeljen?

Kérdés: Önkormányzatunk eseti jelleggel értékesít terméket a Közösségen belül. A Közösségen belüli adómentes értékesítésről szóló számla kiállítása során önkormányzatunk az Áfa-tv. 169. §-ának m) pontja alapján a számlán egyrészt hivatkozik az adómentességre, másrészt a 169. § n) pontja értelmében jelzi a számlán (magyar és angol nyelven), hogy az adó fizetésére a termék beszerzője kötelezett.
A számla helyes kiállításával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az önkormányzat abban az esetben, ha a "fordított adózás" kifejezést feltünteti az általa megvalósított Közösségen belüli termékértékesítés vonatkozásában?
2. Amennyiben az önkormányzat nem köteles feltüntetni a "fordított adózás" kifejezést a Közösségen belüli termékértékesítésről kiállított számlán, akkor ennek ellenére szerepeltethető-e a "fordított adózás" a számlán, illetve amennyiben azt az önkormányzat feltüntette, ezért bármilyen bírsággal sújtható-e?

Kérdés: Önkormányzatunknál több alkalommal adószámmal rendelkező magánszemélytől fogadunk be számlát. A számlát úgy állította ki a magánszemély, hogy feltüntette a levonandó adót, és a számla végösszegének csak a "nettó" kifizetendő összeget írta. Szerintünk ez így nem helyes, de jogszabályi hivatkozást nem találok rá! Ebben kérném a segítséget, hogy mi az előírás az adószámos magánszemély által kiállított számlára?

Kérdés: Az önkormányzat saját költségén beszerzett alapanyagokból pörköltet főz, és a vendégek számára értékesíti támogatói jegy vásárlásával. A rendezvény közterületen van. Az önkormányzat kerámiaedényeket, üvegpoharakat vásárolt, és ezt is értékesíti. A támogatói jegynek, a kerámiaedényeknek, üvegpoharaknak áfatartalmuk van-e, nyugta- vagy pénztárgép-kötelesek-e? Az önkormányzat az üvegpoharaknál a visszaváltás lehetőségét is biztosítani szeretné. A visszaváltásnak milyen szabályai vannak?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. 2014. évi számlát szeretnénk sztornózni 2015-ben. Van-e erre lehetőség? Ha igen, mi a teendőnk még a sztornózáson kívül?

Kérdés: 1. A községben az áramszolgáltató tulajdonában lévő közvilágításon, vagyis a villanyoszlopokon az önkormányzat kicseréltette a lámpatesteket energiatakarékosra (a régi lámpatestek, oszlopok az áramszolgáltató tulajdonában vannak) 6 300 000 Ft + áfa áron. Ez a kiadás beruházásnak vagy karbantartásnak minősül? Ilyen esetben ezeket a lámpatesteket térítésmentesen át kell adni az áramszolgáltató részére? Hogyan kell ezeket a műveleteket lekönyvelni?
2. Óvodai étkezési díjról számlát állítunk ki 2 példányban, egyik a vevőé, másik a könyvelésé. Kell készíteni egy harmadik tőpéldányt is a bizonylatok közt?
3. Az önkormányzatnál a pénztár vezetése a könyvelési programban történik. A kiadási és bevételi pénztárbizonylatból egy példányt állítunk ki, ami a könyvelésben megtalálható. Kell-e második példányt kinyomtatni és elhelyezni a számviteli bizonylatok közt?