237 talált cikk a támogatások kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: 10 000 000 Ft támogatásértékű bevételt kaptunk fejezeti kezelésű szervtől meghatározott célra. A kapott összegből 2 000 000 Ft-ot nem használtunk fel, így ezt visszautaltuk a támogatónak. Helyesen jártunk-e el, ha pénzforgalomban a megfelelő 46-os főkönyvi számla bevételét csökkentettük a fel nem használt összeggel, és ha a bevételi előirányzat oldalon csak a 8 000 000 Ft-ot emeljük rá a 46-os főkönyvi számlára?

Kérdés: Egy támogatási szerződésben (Interreg III/A) foglaltak alapján a létrehozott vagyon a projektzárástól számított 5 éven belül nem idegeníthető el, nem adható bérbe, használatba, illetve nem terhelhető meg. A létrehozott vagyon apportálható-e 5 éven belül? Amennyiben nem, akkor apportálható-e a támogató hozzájárulásával?

Kérdés: Önkormányzatunk 2009. évben több EU-s pályázatot bonyolított le hazai finanszírozó szervezetek közreműködésével. Támogatási program előlegében részesültünk, melynek bevételét a 46-os számlaosztályban könyveltük le. Az előleg azon részét, melyet már felhasználtunk, de a finanszírozó szervezet még nem ismert el, a 4491. főkönyvi számlán a mérlegben kötelezettségként mutattuk ki. Az előleg azon részét viszont, melyet még nem használtunk fel, kötelezettséggel terhelt pénzmaradványként mutattuk ki. Kérem tájékoztatásukat, hogy helyesen jártunk-e el, vagy a mérlegben kötelezettségként a 4491. főkönyvi számlán ki kellett volna mutatni az összes támogatási program előlegét, függetlenül attól, hogy felhasználtuk-e vagy sem? Kérem, ha lehet, az alábbi számszerűsített példa alapján szíveskedjenek tájékoztatni, hogyan kellett volna lekönyvelni, illetve mit kellett volna a mérlegben kimutatni! Példa: Támogatási program előlege 30 M Ft, ebből felhasznált, de még a finanszírozó szervezet által el nem ismert összeg 5 M Ft, fel nem használt összeg 25 M Ft.

Kérdés: Önkormányzatunk a területén élő lakosság számára a következőképpen oldotta meg a víz- és csatornahálózat működtetését: A rendszer fizikai működtetését egy általunk alapított vállalkozás végzi. A szolgáltatás árát hatósági díjszabási rendeletben az önkormányzat állapítja meg. A csatornarendszer működtetése valójában 3 forrásból tevődik össze. Egyrészt a fogyasztók által fizetett ellenérték, melyet áfásan számláz a szolgáltató, másrészt az általunk megpályázott állami forrásból, melynek feltételeit évente jogszabály határozza meg [2009. évben 3/2009. (III. 10.) KvVM rend.], valamint ha ez sem elegendő, a költségekről az önkormányzat a tárgyévet követő év március 20-áig elszámol a szolgáltatóval, és ha szükséges, ún. "díjkiegészítés" formájában kifizeti. Helyes-e a szolgáltató azon gyakorlata, mely szerint a fogyasztók által fizetett ellenérték a cég által áfásan számlázott tétel, míg adómentes támogatásként kezeli az önkormányzatunk, illetőleg a rajtunk keresztül megszerzett, állam által kiírt pályázatokon elnyert támogatások összegét? Esetleg árat közvetlenül befolyásoló tényezőként kell kezelni e támogatásokat, és adóalapot képez? Helyes-e a szolgáltató azon gyakorlata, hogy számlát bocsát ki a részünkre a támogatásról, melyben nem szerepel áfa? Mi a teljesítési időpontja ezeknek az elszámolásoknak?

Kérdés: Országos nemzeti kisebbségi önkormányzat a hagyomány, kultúra és nyelv megőrzése érdekében nemzeti nyelven újságot ad ki. Az újságban megjelenő cikkek 80%-a nemzeti nyelven jelenik meg. Az újság kiadásait szinte 100%-ban pályázati úton elnyert támogatásból fedezi. A költségek fedezetére előfizetésekből is befolyik pénz, mely 300 E Ft alatt van évente. Az önkormányzat nem végez vállalkozási tevékenységet, ezért az Áfa-tv. szerint a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes. Kérdésem, hogy az előfizetések áfakötelesek-e, különös tekintettel az alanyi mentesség 5 millió Ft-os értékhatárára?

Kérdés: Erasmus programmal kapcsolatos támogatást melyik 464 számlára kell könyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunk a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatását, az otthonteremtési támogatást és a gyermektartásdíj megelőlegezését a Magyar Államkincstártól mint támogatásértékű működési bevételt kapja. Az önkormányzat ezeket a támogatásokat továbbadja a kerületi lakosoknak. A kérdésünk az volna, hogy hová kell könyvelni ezeknek a támogatásoknak a lakosság felé történő kifizetését?

Kérdés: Alapítványunk üzemeltetéséhez, reklámköltségekhez államháztartási támogatásban részesült 2004., illetve 2005. évben. Ezenfelül uniós támogatást is kapott. A támogatásokat kizárólag áfaköteles közhasznú tevékenységére kapta. Tekintettel arra, hogy a tevékenység egy százaléka adómentes volt, ezért a régi áfatörvényszabályok szerint arányosítottunk a törvényben meghatározott képlet segítségével. Kérdésem arra vonatkozik, hogy az EU bírósági ítélet alapján önellenőrzéssel visszakaphatom-e a támogatások miatt levonásba nem helyezett adóösszeget? Az önellenőrzést úgy végezném el, hogy az áfaköteles és az áfamentes bevételt arányosítanám a törvény szabályai szerint, és a támogatásokat teljes egészében kihagynám.

Kérdés: Támogatott beruházást kezdtünk, aminek csak az 5% saját részét kell utalni a kivitelezőnek, a többit az elszámolás után fogja megkapni. A számlát nekem mint önkormányzatnak nyújtja be a kivitelező, nettó számlát, mivel fordított áfa alá tartozik a felújítás. Az áfát be kell fizetni 15 napon belül a teljesítést követően az APEH-nak, ami eleve 25%, és bevallani. Hogy fog ez a könyvelésemben megjelenni, mikor én csak a számlát tudom felvinni a nyilvántartásokban, valamint az áfa befizetését pénzforgalmilag, de az áfa alapjából csak az 5%-ot, a beruházás saját erejét fizetem ki?

Kérdés: Kerületi önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó intézménye vagyunk. Egy kisebb beruházáshoz az önkormányzat pályázati támogatást kapott. A megvalósításhoz kapcsolódó szerződést az önkormányzat kötötte meg. Az elkészült munkát az önkormányzat műszaki szervezete vette át. A munkát végző cég az önkormányzat polgármesteri hivatala nevére és címére állította ki a számlát. A polgármesteri hivatal azt szeretné, ha az önálló intézmény fizetné ki a számlát. Véleményem szerint ez szabálytalan.