231 talált cikk a számla kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Önkormányzatunk támogatást kap idősek és demensek nappali ellátásának férőhelybővítésére. A támogatásból saját forrással kiegészítve idősotthont épít. A megépült idősek otthonát bérbe fogja adni az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek, amelyért bérleti díjat számláz a költségvetési szerv részére. Az adott költségvetési szervnek van saját bevétele (amelynek egy része áfaköteles, egy része pedig áfamentes), és kap támogatást is az őt fenntartó társulástól (normatív támogatás és működési hozzájárulás). Önkormányzatunk bérbeadás tekintetében az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján adókötelessé tette a bérbeadást. A támogatási okiratban az alábbi pont szerepel: A Projekt Európai Bizottság felé el nem számolható, le nem vonható áfatartalma 0 Ft, azaz nulla forint. Ez a pont azt jelenti, hogy a beruházás során keletkezett számla összegében szereplő áfát nem számolhatjuk el a támogatásban? Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f)* pontja szerint mentes az adó alól az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít. Tehát a szolgáltatásnyújtás, amely támogatással érintett, mentes az adó alól.
Jól gondoljuk, hogy: 
– A létrehozott beruházást bérbe adhatjuk az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek a feladat ellátása érdekében?
– A bérbeadás összege után áfát kell felszámítani, függetlenül attól, hogy a bérbe adott épületben végzett szolgáltatás az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint mentes az adó alól?
– A beruházás során keletkezett áfát visszaigényelheti az önkormányzat, tekintettel arra, hogy bérbe fogja adni, amely során áfás bevétele keletkezik?

Kérdés: Az Áfa-tv. 11. számú mellékletének 2025. január 1-jétől hatályos állapota szerint kell-e adatot szolgáltatni a kézi úton kiállított nyugtáról, amely
1. adómentes szolgáltatásnyújtáshoz, vagy termékértékesítéshez kapcsolódik, nincs benne fizetendő áfa,
2. adóköteles szolgáltatásnyújtáshoz vagy termékértékesítéshez tartozik, melyben van fizetendő áfa?

Kérdés: Önkormányzatunk lakóingatlant értékesített magánszemély részére, melynek vételára részletekben fog megfizetésre kerülni több éven keresztül. A lakóingatlan birtokba adásra került, az önkormányzat tulajdonjog-fenntartással él a vételár teljes megfizetéséig. A számla ezek alapján került kiállításra. A fentebb ismertetett gazdasági eseménynek hogyan történik a helyes számviteli elszámolása?

Kérdés: Intézményünk (bábszínház) gyermekek részére 1000 db foglalkoztató- (kifestő-) füzet értékesítését tervezi (a kifestőket készletként tartanánk nyilván), melyhez 2 szállítószámla kapcsolódna. Az egyik számla a kifestők tervezését tartalmazná, a másik számla pedig a nyomdai kivitelezés költségeit. A fenti gazdasági eseményt saját kivitelezésű készlet előállításaként kell könyvelni? Ha nem, mi a helyes számviteli elszámolása?

Kérdés: Tankerületünk részére kiállított számlán kötelező-e feltüntetni az anyagköltséget és a szolgáltatás munkadíját külön-külön? Nem elég a számla mögé az árajánlat?

Kérdés: Önkormányzatunk bérbe adja a tulajdonában lévő ingatlant magánszemélynek, lakhatás céljából. A bérleti szerződés szerint a bérlő kötelessége, hogy a közüzemi szolgáltatókkal szerződjön. A bérlő felmondta a szerződést, és kiköltözött a lakásból, azonban a fogyasztásmérők átírása még nem történt meg, így a volt bérlő nevére érkeznek a közüzemi számlák, amit ő nem akar már megfizetni. Milyen módon tudjuk könyvelni a volt bérlő helyett az önkormányzat által kifizetett, de a bérlő nevére szóló közüzemi számlákat?

Kérdés: A konyha mint önkormányzati költségvetési szerv a közétkeztetési feladatok mellett iskolai büfét üzemeltet. A büfében betétdíjas palackos ásványvizet és üdítőt is árulnak. Hogyan kell eljárni a betétdíjjal kapcsolatban? Mindenképpen külön tételként fel kell tüntetni a blokkon? Kötelező-e visszavenni a palackot? Visszaadható-e a gyerek részére az 50 Ft, amennyiben visszahozza az üres üveget?

Kérdés: Önkormányzatunk a temetkezési vállalkozásoknak a ravatalozó használata esetén bérleti díjat számláz ki, mely többek között tartalmazza az infrastrukturális költségeket, mint víz-, villany-, eszközhasználat. Mivel áfás bevételünk származik a temetővel kapcsolatban, ezért a felmerülő költségeinket az áfabevallásban mint visszaigényelhető áfát beállítjuk. Az áramszolgáltató az áramdíj elszámolása keretében 2023. és 2024. évre vonatkozóan áramdíjat térített vissza az önkormányzat részére. A mínuszos számlák kiállításának dátuma 2024. június hónapban volt. A teljesítés dátuma minden számlán az a hónap, amire a visszatérítés vonatkozik. Jól járok el, ha a 2024. június havi áfabevallásba állítom be ezeket a tételeket mínusz összegben? A 2023. évre vonatkozó visszatérítéseket egyéb bevételként könyveltük áfa hatályán kívüli tételként. Ezek esetében az áfabevallásban milyen módon kell megjelentetnem, egyáltalán meg kell-e jelentetnem?

Kérdés: Önkormányzatunk egy gazdasági társaságtól kapott bútorokat. A zrt. a térítésmentes átadásról áfás számlát bocsátott ki. A megállapodás alapján az önkormányzatunknak nem kell az áfa összegét megtéríteni az átadó részére. A számlát rögzíteni kell a könyveinkben? Ha igen, akkor milyen rovaton kell szerepeltetni? Mivel pénzügyi teljesítést nem igényel, hogyan fogjuk tudni kirendezni, hogy ne maradjon egyenlege? Ezenfelül a tárgyieszköz-modulban mint térítésmentesen kapott eszközt is ki kell mutatni.

Kérdés: Önkormányzatunk 2022. évben számlázott bérleti díjakat (akkor még 27% áfatartalommal). Most jelezte partnerünk, hogy jelenleg NAV támogatói vizsgálat folyik náluk a 2022. évre vonatkozóan, és a vizsgálat során megállapításra került, hogy az általunk kiállított számlákon nem szerepel a Csoportos Áfa azonosító szám, így ezek a bizonylatok nem szerepelnek a NAV Online rendszerében sem. Kérték, hogy az adott számlákat javítsuk, és tüntessük fel rajta a helyes adószámot és csoportazonosítót. Felvettük a kapcsolatot az ASP-fejlesztő kollégákkal, ők a számlák sztornózását javasolták, és új számla kiállítását ebben az évben (2024) a helyes adatokkal. Továbbá partnerünk úgy kéri az új számlát, amelyen a helyes partneradatok szerepelnek, hogy a teljesítés dátuma 2022. évi legyen. Véleményünk szerint nem állíthatunk ki 2024. évben olyan számlát, amelyen a teljesítés dátuma 2022. év. A programban a helyesbítő számla készítésénél van mód ugyan a partner módosítására, de hiába van átírva az adószám, a törzsadatoknál a csoportazonosítót ugyan hozza pluszban, de akkor is a régi adószámot tünteti fel a rendszer. Helyes a fenti eljárási mód, hiszen már egy lezárt gazdasági évre vonatkozó számlákat kellene sztornózni? Mit fog befolyásolni a könyvelésben, áfabevallásban stb.? Amennyiben helyes a régi számla sztornózása és új számla kiállítása a helyes partneradatokkal, akkor az új bizonylaton a dátumok hogyan szerepelnek helyesen?