301 talált cikk az áfa elszámolása kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Az önkormányzat használatában lévő épületek helyiségeinek alkalomszerű és rendszeres igénybevételéért költség-hozzájárulást kérünk (takarítás, víz, villany, fűtés költsége). Bérbe nem adhatjuk, mert nem az önkormányzat tulajdonát képezik az épületek. Az épületek a magyar állam tulajdonában vannak, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében, az önkormányzatot ingyenes használati jog illeti meg. Helyesen járunk-e el, ha a költség-hozzájárulást az áfa szempontjából adómentes tevékenységnek ítéljük meg? Ha a költség-hozzájárulás nem adómentes, akkor milyen mértékű áfa terheli?

Kérdés: Intézményünk saját épületén kívül még másik két épületet is fűt gázkazánnal. A másik két intézménynek a gázfogyasztást, karbantartási díjakat és a fűtők bérét (járulékokkal) számlázzuk tovább. Nincs külön mérőóra, hanem a fenntartó által meghatározott arányban történik a továbbszámlázás. A továbbszámlázás áfásan vagy áfamentesen történjen? (Alaptevékenységünk tárgyi mentes.)

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.

Kérdés: Intézményünkben melegétkeztetést biztosítunk dolgozóink számára. Fogyasztásra kész ételeket vásárolunk. Ehhez természetbeni étkezés címén havi 8000 forint étkezési támogatást biztosítunk, így csak az e feletti részt kell a dolgozónak megfizetni. Az étkezési hozzájárulást, a vásárolt élelmezési kiadásokat a költségvetési támogatás finanszírozza. Az étkezési hozzájáruláshoz a támogatást nem elkülönítve kapjuk. Bevételi oldalon hogyan kell könyvelnünk? Az étkezési hozzájárulást áfával vagy áfa nélkül kell figyelembe venni?

Kérdés: Iskolánk az év elején utalt normatív támogatásról minden évben két határozatot kap. Az egyiket az első félévről, a másikat a második félévről. Ahatározat konkrétan tartalmazza az étkeztetésre jóváhagyott támogatás összegét. A gond az, hogy az említett határozatokat nem kapjuk meg időben (az első félévre szólót csak júniusban, a második félévre szólót pedig decemberben). Hogyan lehet elszámolni ilyenkor az étkeztetésre jutó támogatást?

Kérdés: Költségvetési intézményként arányosítjuk az áfának azt a részét, amelyet intézményfinanszírozás érint. Egyéb törvény által előírt tevékenységet (régészeti feltárás) átvett pénzeszközből finanszírozza az intézmény. Ez kiszámlázásra kerül, az intézmény az áfáját befizeti. A felhasználásról elszámolással tartozik, ezért tételesen elkülöníti a beszerzéseket, külön részgazdaként kerül a kiadás könyvelésre. Ezt a tevékenységet intézményfinanszírozás és egyéb támogatás nem érinti. Ebben az esetben visszaigényelhető-e az áfa erre az elkülönített tevékenységre? Egy arányszámot, ún. nagy arányszámot számolunk, amiben benne van az összes bevétel, ami kiszámlázásra kerül. A beérkező számlák áfáját elkülönítjük arányosításba bevontra és visszaigényelhetőre. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha ebből az átvett pénzeszközből olyan beruházást szeretnénk megvalósítani, amely már kapcsolódik ahhoz a tevékenységhez is, amelyet intézményfinanszírozás érint. Egy ingatlan vétele történne abból az átvett pénzből, amely nem minősül támogatásnak (szolgáltatásként kerül kiszámlázásra). Mivel az épület nemcsak azt a tevékenységet szolgálná, amire az átvett pénzt kaptuk, hanem az elkövetkező években az intézménynek raktárként, feldolgozóműhelyként szolgálna.

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény vagyunk, a diákok tankönyvforgalmazása az intézményen keresztül folyik. Megbízásos jogviszonyban 2 pedagógus látja el a tankönyvterjesztést a tankönyvforgalmazó és a diákok között. A megbízott tankönyvfelelősök befizetik az intézménynek a diákok által fizetett könyvek ellenértékét. Az intézmény, a nevére szóló számlák alapján, az összeget (áfás összeg) átutalja a tankönyforgalmazónak. Amikor befizetik az intézmény pénztárába, akkor az összeg áfatartalmát külön kell-e kezelni, befizetendő áfa keletkezik-e? Ha igen, akkor az intézménynek kétszeres áfafizetési kötelezettsége van, miután a tevékenysége nem jogosítja fel áfa-visszaigénylésre?

Kérdés: Milyen befizetési kötelezettség terheli 2005. január 1-jétől a központi költségvetési szervek helyiségeinek tartós és eseti bérbeadását?

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában lévő személygépjárművet és mikrobuszt más települési önkormányzatok részére is bérbe adjuk szabad kapacitásunk terhére. A gépjármű-bérbeadás gépkocsivezetővel együtt történik, mely bérbeadást önköltségi áron számlázzuk ki részükre. Belföldi- és külföldi utakra egyaránt igénybe veszik a gépjárművet. Milyen adókulccsal történjen a bérbeadás?

Kérdés: Az önkormányzat adóalany, melyhez kapcsolódnak részben önálló intézmények (óvoda, iskola). Az intézmények vezetői munkáltatói jogokat gyakorolnak, intézményvezetői feladatokat látnak el. Önálló jogi személyek, a TÁH törzskönyvi nyilvántartásában részben önállóként, különálló törzskönyvi számmal szerepelnek, az APEH-nél a TÁH nyilvántartással egyezően a törzskönyvi számból képzett adószámmal vannak nyilvántartva. 2004-től az intézményeknek és az önkormányzatoknak is arányosítaniuk kell. Az arányosítást minden egyes adóalanynál külön képzett arányosítási képlettel számoljuk ki. A részben önálló intézményeknél a kiadás sokkal több, mint a bevétel (csak terembérleti díjai és étkezési bevételei vannak). A fennálló különbözetet az önkormányzat fedezi, de nem adja intézményfinanszírozásként ténylegesen oda, mint önálló intézménynek, hanem költségvetési számlájáról fedezi a hozzá tartozó intézmények kiadásait. A könyvelésben sem jelenik meg az egy-egy adóalanyhoz tartozó bevétel, hiszen a kapott költségvetési támogatások az önkormányzatnál szerepelnek, ugyanakkor az intézményeknél kerülnek felhasználásra. Hogyan lehet adóalanyonként elkülönítve kimutatni az arányosításhoz szükséges tételeket a könyvelés alapján, illetve milyen kimutatás készítésével lehet esetleg kiegészíteni, hogy az adóalanyonként megfelelő legyen? Lehet-e a részben önálló intézményt adózási szempontból összevonni az önkormányzattal, egyszerűsítve ezáltal az adókapcsolatokat, illetve ebben az esetben nem kellene-e szétbontani az amúgy egyben elvégzett gazdálkodást a bevallások elkészítése miatt?