107 talált cikk az ingatlanértékesítés kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Az önkormányzatunk meg kíván vásárolni egy, az ingatlan-nyilvántartásban az adásvételi szerződés megkötésének napján "kivett telephely" megjelölésű ingatlant, melynek tulajdonosa egy gazdálkodó szervezet. Az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkező adóalany, de az Áfa-tv. 88. §-a szerinti adókötelessé tétellel nem élt. Az érintett ingatlan külterületen fekszik, gazdasági ipar (GIP) besorolású, a beépíthetősége 40%-os. A fenti ingatlan adásvétele esetén az értékesítést terheli-e áfa, és ha igen, milyen módon, akkor ha az eladó élt, illetve nem élt az adókötelessé tétel lehetőségével?

Kérdés: Önkormányzatunk egy helyi lakostól örökölt egy lakóingatlant, amit az önkormányzat értékesített. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége az önkormányzatnak az értékesítés után?

Kérdés: Az önkormányzat (2-es adószámú) kivett közterületű besorolással rendelkező földterületet vásárolna egy vállalkozástól. Ebben az esetben a cég (2-es adószámú) fordított áfás számlát állíthat-e ki az önkormányzatnak a vásárlásról, vagy csak egyenes áfásat? Valamint ez a tevékenység jelen esetben áfásnak minősül-e egyáltalán? Az előzetes szerződésben foglaltak szerinti leírás idézése: "Eladó nyilatkozik, hogy az Áfa-tv. 88. §-ában említett választási jogával élt. Ennek megfelelően a vevő az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt fordítottáfa-bevallási és -fizetési szabályok szerint a fent meghatározott vételár áfaösszegét megfizeti. Erre tekintettel az eladó által kiállított számla összege az általános forgalmi adót nem tartalmazza; a vevő a jelen szerződés rendelkezései szerint a vételárat az eladónak, míg az általános forgalmi adó összegét az adóhatóság részére köteles megfizetni."

Kérdés: Önkormányzatunk az áfa hatálya alá tartozik. Magánszemélytől vásárolt egy lakóingatlant. Ezt most szeretné értékesíteni, szintén egy magánszemélynek. A lakóházat áfásan vagy áfa nélkül számlázhatjuk-e a vevőnek?

Kérdés: Egy társaság új építésű társasházi lakások – kulcsrakész – kivitelezését vállalja vevői számára, amely projektek egy része megfelel az 5 százalékos adókulcs alkalmazása feltételeinek. Ezen projektek keretében a társaság a vevőivel megkötésre kerülő adásvételi előszerződésekben, illetőleg szerződésekben az annak mellékletét képező műszaki tartalom szerinti lakások – jogszabályok és szakmai követelményeknek megfelelő – kulcsrakész kivitelezését és értékesítését vállalja a szerződésben megállapított ellenérték mint vételár ellenében. A vevők oldalán ugyanakkor számos alkalommal merülnek fel egyedi, a műszaki tartalomtól való eltérést eredményező kérések (pl.: a műszaki tartalomhoz képest jobb, drágább kivitelű hideg-, melegburkolatok, szaniterek, mosdók, kádak, zuhanyzók beszerelése), amelyeknek a társaság igyekszik eleget tenni. Tekintettel azonban arra, hogy ezen egyedi kérések jellemzően meghaladják a felek közötti szerződésben rögzített ellenérték által lefedett műszaki tartalmat, és mert ezek rendszerint jóval – esetenként hónapokkal – az adásvételi szerződés megkötése után merülnek fel, ezen kérések megvalósítására a társaság pótmunkaként tekint. Ennek megfelelően a vevők által megrendelt és a társaság által elvégzendő pótmunkák miatt a felek nem módosítják az adásvételi szerződésüket, hanem azt egy külön ügyletként, vállalkozási szerződésként kezelik, és azzal az adásvételi szerződéstől függetlenül, külön számolnak el, amelynek megfelelően a társaság minden esetben 27 százalékos áfatartalom mellett állítja ki a vevők részére a számláit ezen pótmunkákról. Helyes a fenti eljárás, vagy a társaságnak ezen (pót)munkákat az adásvételi ügylettel együtt komplex szolgáltatásként kell kezelnie, amelynek tekintetében a főszolgáltatás az adásvételi ügylet, amely így meghatározza a szolgáltatásegység adójogi sorsát, és amelyből következően a társaságnak ezen (pót)munkákat 5 százalékos áfa mellett kell számláznia a vevők felé? Jól értelmezzük-e, hogy a társasházi lakások – függetlenül attól, hogy elnevezésük nem az Áfa-tv. szövege szerinti "többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás", amennyiben a négyzetméterre vonatkozó kritériumok is teljesülnek az egyes lakások esetében – megfelelnek az Áfa-tv. 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak?

Kérdés: Önkormányzatunk szociális bérlakásokat értékesít a benne lakóknak, részletfizetéssel, tulajdonjog-fenntartással. Az adásvételi szerződés szerint a birtokba adás a szerződés aláírásával egyidejűleg megtörténik. A vételárat a vevők havi egyenlő részletekben 4 év alatt fizetik meg. Az utolsó részlet megfizetése után kerül bejegyzésre a vevő tulajdonjoga. Eddig áfafelszámítási kötelezettség nem merült fel, azonban most értékesítésre kerül egy beépítetlen építési telek is hasonló konstrukcióban, amelyet 27% áfa terhel. Részletvétel esetén mikor kell a számlát kiállítani az ügyletről? A teljesítés időpontjában (a birtokba adás napján) a teljes vételárról, vagy a havonta beérkező vételárrészletet előlegnek kell tekinteni, és minden hónapban előlegszámlát, majd a tulajdonba adáskor végszámlát kell kiállítani? Az Áfa tv. 10. §-ának a) pontja szerint történik a lakóingatlan és telek értékesítése, ezért a teljesítés időpontja a birtokba adás napja, így a fizetendő áfát meg kell állapítani, és be kell fizetni egy összegben, vagy elegendő az előlegszámlák alapján havonta? A vevő magánszemély, és számla kiállítását nem kéri, a lakásértékesítés nem áfaköteles, ez esetben nem szükséges számlát kiállítani, a könyvelés bizonylata lehet az adásvételi szerződés? Az ASP főkönyvi könyvelésében a számla vagy bizonylat alapján lehet könnyebben ütemezni az évek között átnyúló részletfizetést? Az ingatlanokat a tárgyieszköz-nyilvántartásból milyen időponttal kell kivezetni?

Kérdés: Az Áfa-tv. 2018. év végi módosítása kapcsán az a kérdésem, hogy alkalmazható-e a lakóingatlan értékesítésekor a kedvezményes, 5 százalékos adómérték abban az esetben, ha egy többlakásos lakóingatlan létrehozatala kapcsán az építési engedélyt 2018 augusztusában kiadták, majd azt 2018 novemberében módosították, akkor, ha a használatbavételi engedély várhatóan a 2021. évben kerül kiadásra? Az 5 százalékos adómérték alkalmazásához szükséges egyéb feltételek fennállnak.

Kérdés: Alanyi adómentes nemzetiségi önkormányzat "kivett udvar, lakóház" ingatlant értékesít, ami azt jelenti, hogy a lakóház lebontásra került és a telek üres. Kell-e az értékesítés után áfát fizetni?

Kérdés: Telekösszevonással kialakított, értékesített telek építési teleknek minősül-e? Az önkormányzat korábban úgy döntött, hogy több, a tulajdonát képező ingatlan összevonásával kialakítható ingatlant értékesíti egy cég részére. Ennek kapcsán a társaság és az önkormányzat a telekalakítást megelőzően adásvételi előszerződést kötött azzal, hogy a kialakuló ingatlant az önkormányzat építési telekként értékesíti. A telek-alakítás az ingatlan-nyilvántartásban átvezetésre került az adásvételi szerződés megkötése előtt. A műszaki osztály véleménye szerint az összevonás nem állami jogszabály, hanem csak helyi rendelet alapján volt szükséges. Az Áfa-tv. szempontjából építési teleknek minősül-e a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgáló közterületi ingatlanrész, amely összevonásra került az építési telekkel? Ha külön értékesítenénk az utat és a telket, akkor hogyan alakul az áfaadózás?

Kérdés: Társaságunk egy ingatlant értékesített, amely a tulajdoni lapon mint kivett gazdasági épület, udvar szerepel. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint az ingatlan birtokbaadására, átruházására a vevővel történt megállapodás alapján 2019. július 1-jéig kerül sor. A birtokba bocsátásig a társaságunk, azt követően a vevő viseli az ingatlan terheit, kárveszélyt, illetve "húzza" annak hasznait. A vevő a birtokbavétellel egyidejűleg fizeti meg a vételárat. A vevő magánszemély.
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
– Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
– Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
– Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
– Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?