Jubileumi jutalom I.

Kérdés: Köztisztviselőnk kérte felmentését 2022. június 1-jétől, mivel a nők 40 éves kedvezményes nyugdíját szeretné igénybe venni 2022. augusztus 1-jétől. Első munkahelye a Volánnál volt 1978 júliusa és 1979 márciusa között, majd 1983 áprilisától dolgozott újra, a nagyközségi tanácsnál előadóként 1985 szeptemberéig. 1985 szeptemberétől 4 órás hivatalsegédi állása volt, majd 4 órában párhuzamosan a művelődési otthon igazgatója is lett. 1987 áprilisától 1990 végéig a GAMESZ-nél volt előadó, majd átkerült az akkori polgármesteri hivatalhoz 1991. januártól, ez a köztisztviselői jogviszonya jelenleg is fennáll. Foglalkoztatása alatt volt időszak, mikor csak 4 órában dolgozott, és olyan is, amikor egyszerre volt párhuzamosan kettő 4 órás munkaviszonya. A 4 órás foglalkoztatási viszony beszámít a jubileumi jutalomba, illetve ha egyszerre, egy időtartamban volt két 4 órás foglalkoztatási jogviszonya is, az beszámítható? Továbbá a Volánnál töltött évek – álláspontunk szerint – nem számíthatóak be. Valóban így van?
Részlet a válaszából: […] közszolgálati, kormánytisztviselői, állami szolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyban, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban,b) a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt,c) a hivatásos szolgálati jogviszony, tiszti és altiszti katonai szolgálati jogviszony időtartamát, továbbád) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valaminte) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,f) a Kttv., a Ktv., Ktjv. és a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, a kormányzati igazgatásról szóló törvény és a Küt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas jogviszonyban,g) a Kttv. 62/A. § szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamot, ésh) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban, politikai felsővezetőként politikai szolgálati jogviszonyban,i) a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonybantöltött időt kell[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Áfával kapcsolatos kérdések

Kérdés: Önkormányzati szerv vagyunk, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg. A lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választottuk 2022. január 1-jétől.
1. Önkormányzati rendeletünkben kötelező feladatként meghatározott ellátások elvégzésére (gyermekorvosi ellátás, fogszabályozás, orvosi ügyelet) feladatellátási szerződést kötött. A feladat elvégzéséhez az önkormányzat ingyenesen rendelkezésre bocsátotta ingatlanait, csak a rezsiköltséget kell megfizetniük. Önkormányzatunk továbbszámlázott szolgáltatásként állítja ki a számlát.
2. Hogyan állítjuk ki a számlát adószámmal rendelkező költségvetési szervünknek, ahol szintén az ingatlan az önkormányzat tulajdona, a rezsiköltség pedig a múzeumé?
3. Egyházi iskolának szintén rezsiköltséget kell kiszámlázni?
4. Közterület-használati díj: pl. karácsonyi vásár, őszi hetek stb. áfamentesen kell kiállítani a számlát, vagy ez már áfás bérbeadás? Közterületen (utcán) főút mellett, önkormányzati tulajdonú földterületen hirdetőtáblát helyeznek ki (reklámtevékenység). Ennek mi az áfameghatározása?
5. Tárgyi eszközök bérbeadása hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] ingatlan-bérbeadás adómértékével, 27%-os áfával kell számlázni.2. Ebben az esetben az ingatlantulajdonos és a rezsiköltséget számlázó adóalany személye elválik egymástól. A múzeum nem tekinthető bérbeadónak, hiszen nem az övé az ingatlan, ebben az esetben a rezsiköltségeket továbbszámlázott szolgáltatásként kell számlázni. A továbbszámlázott szolgáltatások esetében főszabályként ugyanolyan adómértékkel kell számlázni, mint ahogy az eredeti szolgáltató számlázott, de ez alól vannak kivételek. Ha a múzeum alanyi adómentes, akkor áfamentesen kell a bruttó összeget számláznia. Ha a múzeum áfaadóalany, akkor az áramszámlán szereplő adókörön kívüli tételeket is bele kell számítani a 27%-os adóalapba. Távhőszámlát 27%-os áfával kell továbbszámlázni, mivel 5%-os áfával csak a távhőszolgáltató számlázhat.3. Az egyházi iskola, amennyiben nem fizet bérleti díjat, csak rezsit, de az önkormányzat helyiségét használja az önkormányzattal kötött megállapodás alapján, akkor az orvosi rendelőkhöz hasonlóan kell eljárni az 1. pontban leírtak szerint.4. A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:        

Helyi személyszállítási közszolgáltatás áfája

Kérdés: Egy kft. elnyerte önkormányzatunk illetékességi területén a városi helyi személyszállítási közszolgáltatást. A város és a kft. között létrejött szerződés szerint a város a bérletek ára és egyéb bevételek, valamint az állami támogatáson felüli igazolt költségeket megtéríti a kft. részére. A kft. a szolgáltatási díját milyen áfakulccsal kell, hogy kiszámlázza a város felé? A kft. szerint ez a szolgáltatás a 27%-os áfakulcs alá tartozik. Önkormányzatunk támogatásként kezelné, és pénzeszközátadás címén adná át mint közszolgáltatási támogatás. A kft. szerint ez egy szolgáltatás, melyet támogatásként nem lehet juttatni még akkor sem, ha azt az önkormányzat a közfeladat ellátására tekintettel adja is.
Részlet a válaszából: […] ellentételezés – véleményünk szerint – olyan támogatásnak minősül, amely az Áfa-tv. adóalapra vonatkozó, 65. §-ának alkalmazásában nem minősül sem a közlekedési szolgáltatási tevékenység ellenértékének, sem a közlekedési szolgáltatási tevékenységért fizetendő díjat, árat befolyásoló, és ezáltal adóalapot képező támogatásnak.Az Sztv. alapján az ellátásért felelős (jelen esetben ez véleményünk szerint az önkormányzat) a közszolgáltatási kötelezettség nyújtásával összefüggő ellentételezése során a közszolgáltatások ellátásának gazdasági ellenőrizhetősége érdekében – az érintett közlekedési szolgáltató működőképességének fenntartására vonatkozó megalapozott érdekek figyelembevételével – olyan finanszírozási rendszert köteles kialakítani, amely biztosítja a szolgáltatás nyújtásához igénybe vett közlekedési infrastruktúra költségei, a közlekedési szolgáltató bevétellel nem fedezett indokolt költségei, továbbá a személyszállítási közszolgáltatások keretében megvalósuló utazások során az állam által, jogszabályban biztosított utazási kedvezmények ellentételezéséhez nyújtott támogatások egyértelmű elkülönülését. A közszolgáltatási kötelezettségből származó gazdasági hátrány számszerűsítésére, a közlekedési szolgáltatót megillető pénzügyi ellentételezés mértékére és módjára az 1370/2007/EK rendelet előírásai vonatkoznak. Az ellentételezéssel kapcsolatos, a 25. § (3) bekezdésének m) pontjában meghatározottak részletes szabályait az 1370/2007/EK rendelet 2a. cikk (2) bekezdése, valamint a 4. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak megfelelően kell a közszolgáltatási szerződésben meghatározni, aszerint hogya) az ellátásért felelős és a közlekedési szolgáltató között megkötött közszolgáltatási szerződés egyértelműen rögzítse a közlekedési szolgáltató közszolgáltatási feladatait, továbbá az érintett földrajzi területeket ésb) a közlekedési szolgáltatót megillető ellentételezés számításának rendje előzetesen megszabott, objektív és átlátható módon meghatározott feltételekre épüljön, valamintc) az ellentételezés mértéke nem haladhatja meg a közlekedési szolgáltató közszolgáltatási feladatok teljesítésével együtt járó költségeinek, méltányos nyereségnek a díjbevétellel, szociálpolitikai menetdíj-támogatással és egyéb kapcsolódó bevételekkel és támogatásokkal nem fedezett összegét.A kérdésben foglaltak alapján feltételezhető, hogy az önkormányzat nem egy konkrét szolgáltatás ellenértékét téríti meg a társaságnak, hanem általában nyújt támogatást a működtetéshez. Ez az említett rendelkezések[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:      

Érvényesítői munkakör feltételei

Kérdés: A pénzügyi ellenjegyző aláírási jogosultsága azonos az érvényesítésre jogosult személlyel, ennek a személynek rendelkeznie kell az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti szakmai képesítési követelményekkel. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.
Végezhet-e érvényesítői feladatokat az a dolgozó, akinek a középfokú iskolai végzettsége mellett pénzügyi projektmenedzser-asszisztens (OKJ 5134406) végzettsége van, illetve milyen konkrét képzéseket takarnak az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerint előírt pénzügyi-számviteli képesítést adó képzések?
Részlet a válaszából: […] szerinti végzettséggel kell rendelkeznie.Az Ávr. maga rögzíti a definíciók között, hogy mit kell érteni felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettség alatt, mely a következő: a felsőoktatásban gazdaságtudományok képzési területen, vagy a többciklusú képzés bevezetése előtt annak megfelelő egyetemi, főiskolai szakon szerzett szakképzettség.Ugyanakkor a pénzügyi-számviteli képesítés fogalmát nem határozza meg.A szakképzésre vonatkozó jogszabályok alapján kell[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:      

Kettős munkakör járuléka

Kérdés: Önkormányzati dolgozónk két munkakört lát el egy munkaszerződéssel. Az osztott munkakört a 'T1041-es lapon úgy jelentik be, hogy egy bejelentőlaphoz a 13. pótlapból két dinamikus lapot képeznek, mivel egy pótlapon csak egy munkakört lehet bejelenteni. Egy vagy két biztosítási jogviszonynak kell tekinteni az egy munkaszerződéssel, két munkakörre létrejött munkaviszonyt? A Tbj-tv. 27. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti járulékfizetési alsó határ után egyszer vagy kétszer kell megfizetni a járulékot? Felmerül továbbá kérdésként, hogy a kapcsolt munkakörben foglalkoztatott személy biztosítottként történő bejelentése, és a személyére vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban történő adatszolgáltatás során a munkaköröket azonosító FEOR-számokat egy jogviszony esetében szükséges-e külön-külön feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre.A szabályozási elvek nem változtak, így a járulékkötelezettséget az a munkajogi jellegű kérdés dönti el, hogy lehet-e két munkakörre egy munkaszerződést kötni.Mivel a fentiek alapján munkajogilag ennek nincs akadálya, így az egy munkaviszonyon belüli több munkakör ellátása tekintetében a Tbj-tv. sem változtat a biztosítási jogviszony elbírálásának szabályain.Az egy munkaszerződéssel két munkakörre tekintettel létrejött munkaviszony alapján egy – a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszony jön létre. Ilyen esetben a Tbj-tv. 27. §-ának (2)-(3) bekezdése alkalmazandó, azonban egyszer kell megfizetni a járulék-alapot képező jövedelem után a társadalombiztosítási járulékot, legalább a járulékfizetési alsó határ után, a munkakörök[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:        

Önkormányzati telek értékesítése

Kérdés: Az önkormányzatunk egy, a tulajdonában lévő telket értékesített. A vételár egy részét vissza nem térítendő támogatásként adta az önkormányzat, melyet 20 év letelepedési feltételhez kötött. A szerződés értelmében, amennyiben 20 éven belül a vevő kijelentkezne az állandó lakcíméről vagy elidegeníti, akkor a támogatási összeg visszatérítendővé válik, valamint a jegybanki alapkamat 2-szeres szorzatával növelt kamatot kell fizetni rá. A vevő jelezte, hogy értékesíteni szeretné az ingatlant a 20 év letelte előtt. A képviselő-testület határozatban állapította meg a visszafizetendő összeget a szerződés értelmében. Mely kormányzati funkcióra és mely rovatra kell könyvelni a visszafizetett támogatásrészt, amennyiben az áfás, és hová kell könyvelni a kamatot?
Részlet a válaszából: […] esetben áfás, az alanyi adómentes önkormányzatnak is áfásan kell értékesíteni.A támogatási összeg visszafizetése és a kamat nem szolgáltatás, nem értékesítés ellenértéke, ezért arról nem kell számlát kiállítani, és nem terheli áfa.Az Áhsz. 40. §-ának (5) bekezdése szerint a költségvetési könyvvezetés során a költségvetési évben nyilvántartásba vett visszatérítendő támogatások, kölcsönök és a finanszírozási bevételek és kiadások, valamint az előző években nyilvántartásba vett 40. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételek és kiadások visszatérülését – ideértve a tévesen elszámolt költségvetési bevételeket és kiadásokat is – a 15. mellékletben az adott bevétel vagy kiadás visszatérítésének nyilvántartásba vételére rendelt rovaton kell nyilvántartásba venni.Az Áhsz. 15. melléklete szerint a B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovaton kell elszámolni, egyebek között az államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára működési célból, végleges jelleggel nyújtott támogatásokat, és más, ellenérték nélküli kifizetéseknek a kiadás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:    

Ingatlan-bérbeadás áfája

Kérdés: Egy oktatási intézménynek, ami étkeztetést (áfás tevékenység) is végez, valamint áfafizetési kötelezettségét alanyi adómentesen gyakorolja, és az ingatlan-bérbeadásra az általános szabályok szerint jelentkezett be (AAM/TAM), milyen áfajogcímkóddal kell az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó – bérleti díj nem merül fel, mert az önkormányzat ingyenes használatra adta a tulajdonát képező ingatlant – rezsi-továbbszámlázásról a számlát kiállítania? Az alanyi adómentességből adódóan minden számlát alanyi mentesen kell kiállítani, vagy az ingatlan-bérbeadás áfajogcímkódja a kapcsolódó (AAM) bejelentéshez igazodik, vagyis ha bérletidíj- vagy/és rezsi-továbbszámlázás merül fel, akkor azt adó alól mentesen/tárgyiadó-mentesen kell kiszámlázni?
Részlet a válaszából: […] bármely jogcímen fizetett díj az áfa rendszerében bérbeadási szolgáltatás ellenértékének tekintendő.Figyelemmel arra, hogy a levélben vázolt tényállás keretében a használatra jogosult fél (bérlő) a közüzemi szolgáltatások díját az ingatlan időleges használatával összefüggésben fizeti meg a használatot biztosító fél (bérbeadó oktatási intézmény) részére, az említett közüzemi díjak a bérbeadási szolgáltatás ellenértékét képezik, így a tárgyalt esetben önálló (a bérbeadási szolgáltatástól elkülönült), közüzemi szolgáltatás közvetítésére irányuló ügylet megvalósulásáról nem beszélhetünk.A leírtakból következően a bérbeadási szolgáltatás kapcsán felmerülő rezsiköltségeket az ingatlan-bérbeadás adómértékével megegyezően kell számlázni a bérlő részére.Az Áfa-tv. 193. §-ának (1) bekezdése tartalmaz előírást azon esetekre, amikor az alanyi adómentes adóalany nem járhat el e minőségében. (Tehát a számláit nem alanyi adómentességre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Céljellegű támogatás civil szervezetek részére

Kérdés: Belső ellenőr vagyok egy önkormányzatnál. Az ellenőrzésem céljellegű támogatás civil szervezetek részére. Az egyik elszámolásnál az alábbiakat tapasztaltam:
1. A pályázó "Civil Gergely" a pályázó egyesület képviselője. Sikeres pályázat, nyert X összeget.
2. Az elszámolásban "Civil Gergely" mint egyéni vállalkozó számlázott a 2020-2021. évre vízfogyasztást, fűtést, illetve olyan terméket (könyvek, könyv-utalvány), ami az egyéni vállalkozásban van. Az is aggályos, hogy miért most számláz a 2020. évről, hiszen most csak a 2021. évre vonatkozó tranzakciók vehetők figyelembe. Nekem úgy tűnik, mintha a közpénzt "átirányította" volna. "Civil Gergely" elszámolása mennyire helytálló? A pályázati kiírásban egyik kérdésre utaló szabályozás sincs.
Részlet a válaszából: […] magánszemély kapta volna, és a támogatott személynek kell elszámolni a kapott támogatással. Ilyen esetben is csak a támogatás célja szerinti költségek számolhatók el. Ez esetben tisztázni szükséges, hogy az elszámolást benyújtó magánszemély milyen jogviszonyban van a támogatott szervezettel, képviselheti-e az adott szervezetet.Olyan költséget, amelyet más jogviszonyban, pl. egyéni vállalkozóként elszámoltak, pályázati forrás, támogatás elszámolásánál nem érvényesíthető.Amennyiben a támogatott bejegyzett civil szervezettel a vállalkozónak van érvényes szerződése, amely alapján a pályázatban tevékenységet végzett, és az ahhoz felmerült, igazolható, jogszerű költségeit számlázta ki, akkor a számla elfogadható. Az egyéni vállalkozó csak olyan tevékenységet számlázhat, amely a tevékenységi körében szerepel, és az egyéni vállalkozásában nyilvántartott eszközeivel, készleteivel végzi.Az Szja-tv. 3. sz. mellékletének I. 11. pontja szerint "az adózás rendjéről szóló törvény szerinti telephely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, CB-rádió, telex használati díja azzal, hogy ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet a kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek (nap, m2, m3 stb.) alapulvételével (a közüzemi számlák esetében a házastárs nevére szóló számla alapján is)".Amennyiben bizonyítható, hogy az egyéni vállalkozó a civil szervezettel kötött szerződés alapján az otthonában végzett a támogatási céllal összefüggésben feladatokat, amihez jogszerűen merült fel a víz, fűtés költsége, akkor használatarányosan érvényesíthető, feltéve, hogy azokat a vállalkozásában[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címkék:    

Járulékfizetési alsó határ megállapítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt, ha egy önkormányzati dolgozó esetében munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása mellett döntenek?
Részlet a válaszából: […] ledolgozott munkaórák számától függetlenül.A Tbj-tv. nem tartalmaz speciális szabályt a munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetére, ami azt jelenti, hogy a munkaviszonyban biztosított személy járulékalapját a Tbj-tv. 27. §-a (1)-(3) bekezdései szabályainak figyelembevételével kell meghatározni.Ha például a munkavállaló januárban 1 napot dolgozott, és emellett 9 nap kieső napja volt betegség és igazolt távollét okán, az nem jelenti azt, hogy a járulékfizetési alsó határ meghatározása során a Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontjai szerinti arányosításra vonatkozó szabályok alkalmazhatók lennének. A járulékalap arányosításának esetköreit a jogszabály pontosan meghatározza, és az – egyebek mellett – a táppénz folyósításának tényéhez kötődik.Fontos továbbá, hogy az Mt. 126. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára főszabály szerint naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki (vagyis ekkor nem táppénzt kap a munkavállaló). Ugyanakkor az egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret, elszámolási időszak) alkalmazása esetén a betegszabadság kiadásának módját a munkáltató döntése alapozza meg, az többféle módon is kiadható.Példa:A munkáltató[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címkék:      

Visszapótlási kötelezettség elengedése

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú intézmény államháztartáson belülről vagyonkezelést végez. Az intézmény közfeladatot lát el, és bevételeinek több mint fele államháztartási körből származik. Ezért a tulajdonos az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedi a vagyonkezelőnek a kezelt vagyonnal összefüggő visszapótlási kötelezettséget. Kell-e könyvelni a tulajdonossal szemben fennálló kötelezettséget és a kötelezettség elengedését?
Részlet a válaszából: […] mértékben tartalékot képezni. Ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedheti a vagyonkezelőnek a helyi önkormányzattal szemben fennálló, a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. Ez esetben a vagyonkezelő e bekezdés szerinti kötelezettsége a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig áll fenn.Ha a vagyonkezelésbe adó a jogszabály alapján[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
…
8