Idősek otthonának ingyenes használatba adása, majd ingyenes visszavétele

Kérdés: Költségvetési szervünk az idősek bentlakásos ellátását biztosítja. A feladatellátást, terveink szerint, egy egyesület venné át, várhatóan a 2022. év nyarán. Az átadás államháztartáson kívüli szervezet részére történik, bérleti díjat nem számolunk fel, haszonkölcsön-szerződéssel kerülne átadásra az ingatlan és az ingóság is. Az átvevő közhasznú szervezet, az átadott épület továbbra is a mi tulajdonunk marad.
Az átadással kapcsolatban felmerült kérdéseink:
a) Az átadást követően kinek a nyilvántartásában, mely mérlegsorokon kell szerepelnie az érintett vagyontárgyaknak, hogyan történik az értékcsökkenés/értékvesztés elszámolása, valamint a leltározás hogyan működik?
b) Kis értékű eszközök: az átadott kis értékű eszközöket leltár alapján adjuk át. Ki tartja nyilván ezek után mennyiségileg?
c) Visszavétel során: ha 2032. évben visszavesszük az épületet, a térítésmentes átadás akkor sem jár áfafizetési kötelezettséggel? Hiszen az önkormányzat nem közhasznú szervezet?
Részlet a válaszából: […] értéke értékcsökkenésként egy összegben kötelezően elszámolandó. A leltározás során a kölcsönbe adott eszközökről tárolási nyilatkozatot kell kérni.c) Tekintettel arra, hogy térítés nélküli átadás nem történik, hiszen csak haszonkölcsön-szerződés alapján használja az ingatlant közhasznú szervezet, így nincs visszavétel sem.Az Áfa-tv. alapvetően az ellenértékes ügyleteket adóztatja. Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az ingyenes átadás akkor keletkeztet adófizetési kötelezettséget, ha az adóalanyt a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Az egyesület térítésmentesen szerzi meg az ingatlant, ezért sem az átadás, sem a visszaadás nem képez áfaadóalapot. Értékesítés az adott esetben nem is értelmezhető, hiszen az ingatlan tulajdonjoga az önkormányzaté marad. Valójában ingyenes használatba adás és annak ingyenes visszavétele történik. Az idősotthoni gondozás tárgyi adómentes tevékenység,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Maradvány elszámolása

Kérdés: Kimutatható-e a decemberi hóközi, törvény szerinti illetmény kifizetése lekötött maradványként? Kimutatható-e a decemberben kifizetett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege lekötött maradványként (K3657 egyenlege)? Kimutatható-e az előlegek között szereplő "Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések" összege lekötött maradványként (K36516)?
Részlet a válaszából: […] bekezdésének i) pontja alapján kötelezettségvállalással terhelt maradványnak kell tekinteni a költségvetési szerv költségvetési évi kiadási előirányzataira vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos, az Áht. 4/A. §-ának (5) bekezdése szerinti kifizetést.Az Áhsz. 48. §-a (9) bekezdésének a) pontja értelmében a decemberben kifizetett illetmények, munkabérek összegét – ideértve az egyébként a K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton elszámolandó más kifizetéseket (pl. felmentési időre járó díjazást, december havi arányos munkabért stb.) is – a 3661. December havi illetmények, munkabérek elszámolása könyvviteli számlán kell kimutatni.A költségvetési év és a "bérév" eltér egymástól, a 2021. december havi bérek fedezetére szolgáló forrás a költségvetési szervnek nem a 2021. évi, hanem a 2022. évi kiadási előirányzatain áll rendelkezésre. A decemberi bérekre tehát nem vonatkozik az Ávr. 150. §-a (1) bekezdésének i) pontja, az nem tekinthető kötelezettségvállalással terhelt maradványnak.Nem minden, az Áht. 4/A. §-ának (5) bekezdése szerinti, ún. sajátos elszámolás tekintendő kötelezettségvállalással terhelt maradványnak, hanem kizárólag azok, amelyekhez a tárgyévben, tehát a költségvetési év során konkrét kötelezettségvállalás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Munkába járás költségtérítése

Kérdés: Dolgozónk munkahelye és lakhelye közötti távolság 35 km. Azonban 60 km-es bérletet szeretne elszámoltatni utazási költségtérítéséhez, azzal az indokkal, hogy időben az kedvezőbb neki. Ebben az esetben, ha van rövidebb út (ugyanúgy tömegközlekedéssel), kifizethetjük-e neki a 60 km-es bérlet 86%-át?
Részlet a válaszából: […] belső szabályzatokban is általában szerepel, hogy a legrövidebb útra vonatkozik a költségtérítés.Véleményünk szerint nem köteles a munkáltató megfizetni a többletkiadást, de azt figyelembe kell venni, hogy a bérletet le kell adni. A jogszabály alapján a bérlet árának 86%-át kell térítenie a munkáltatónak. Ha nem annyit térítenek, akkor bizonyítani kell, hogy van olcsóbb bérlet, és célszerű a munkavállalóval írásban megállapodni abban, hogy az olcsóbb bérlet 86%-át térítik.A másik megoldás, hogy gépjárművel történő utazás költségeit térítik meg, a közforgalmú úton mért távolságra.A kormányrendelet és az Szja-tv. előírásai szerint téríthető személygépkocsival történő munkába járás is, aminek jogszabályban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címkék:  

Sírhelymegváltásért fizetett díj

Kérdés: Az Áfa-tv. 7. §-a szabályozza a közhatalmi tevékenységek körét. Önkormányzat, illetve annak költségvetési szerve köztemetőt működtet. A jogszabály értelmében a sírhelynyilvántartó könyv vezetése közhatalmi tevékenységnek minősül. A fenti tevékenységhez kapcsolódóan a sírhelymegváltásért fizetett díj is közhatalmi tevékenységnek minősül-e, ezáltal mentes az áfa alól, vagy az Áfa-tv. 86. §-ának (l) bekezdése értelmében ingatlan-bérbeadásnak minősül, és választható az áfás számlázás?
Részlet a válaszából: […] fölött vagy alatt a földhöz vagy a földbe rögzített, és amelyet nem lehet könnyen lebontani vagy elmozdítani;c) az épület vagy építmény szerves részét alkotó bármely olyan alkotóelem, amelyet már beépítettek, és amely nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve, mint például az ajtók, ablakok, tetők, lépcsők és liftek;d) az épületbe vagy építménybe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelem, felszerelés vagy gép, amely az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el.Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja értelmében a bérbeadás a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek. Ez alapján a sírhely (urnahely) megváltása ingatlan-bérbeadásnak számít. Olyan ingatlan-bérbeadásnak, amelynél a bérbeadó közhatalmi minősége nem állapítható meg, arra tehát az Áfa-tv. 7. §-a nem alkalmazandó.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Alapítvány részére adományozott orvosi eszközök

Kérdés: Alapítvány részére térítésmentesen adományoztak orvosi eszközöket, műszereket. Ezeket az alapítvány hasznosíthatja-e olyan módon, hogy bérbeadja a kórház részére? A kórház jogszerűen befogadhatja-e az alapítványtól a bérleti díjról szóló számlát?
Részlet a válaszából: […] meghatalmazottak, alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérése érdekében folytatnak.A kormányrendelet előírja, hogy az adományozott köteles tájékoztatni az adományozót az adománygyűjtés céljáról, és az ismert adományozót az adomány felhasználását illetően.Az Itv. szerint az alapítványt az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társaságiadó-fizetési kötelezettsége, külföldi illetőségű szervezet esetén a társasági adónak megfelelő közteherfizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.Az alapítvány közhasznú, alapítvány célja szerinti és a vállalkozási tevékenységét meg kell különböztetni.A bérbeadás nem cél szerinti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Teljesítési időpont meghatározása

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy munka elvégzésére egy vállalkozóval. A megkötött szerződésben szerepel, hogy "Teljesítési határidő: 2021. szeptember 30.". A megkötött szerződésben szerepel továbbá, hogy a "vállalkozó az igazolt teljesítést követően, annak alapján – a teljesítési igazolás kézhezvételét követő 8 napon belül – állít ki számlát". Továbbá szerepel az is, hogy a teljesítés-igazolásra nyitva álló határidő 15 nap. Ez alapján kiállításra került 2021. 10. 14-én egy teljesítésigazolás, melyben szerepel, hogy a vállalkozó a munkát elvégezte, az átadás-átvétel megtörtént, és a számla benyújtható. A vállalkozó a számlát kiállította az alábbi dátumokkal: számla kelte: 2021. 10. 14.; teljesítés időpontja: 2021. 10. 14.; fizetési határ-idő: 2021. 11. 14. A vállalkozónak mikori teljesítési dátumot kellene szerepeltetnie? Önkormányzatunk véleménye alapján a jó dátum 2021. 09. 30. lenne, de a vállalkozó nem ért egyet velünk.
Részlet a válaszából: […] értelmében az adóhatóság eljárásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt a valódi tartalma szerint minősíti. Az Art. e rendelkezése alapján egy adott gazdasági esemény valós tartalma az, ami meghatározza annak adójogi következményeit, figyelemmel a szerződési szabadság polgári jogi elvére is. Tekintettel arra, hogy a felek egybehangzó akaratnyilatkozata alapján állapítható meg az adott ügylet tartalma, ezért a szerződésből kiindulva ítélendő meg egy adott gazdasági esemény is.A kérdés alapján arra lehet következtetni, hogy a felek az egymás közötti szerződésükben az ügylet tényállásszerű megvalósulásához a megrendelő (önkormányzat) általi elfogadás tényét, illetve a teljesítésigazolás kiállítását kívánják meg. A teljesítés ténye tehát a megrendelő általi elfogadással, a teljesítésigazolás aláírásával és annak a vállalkozóhoz történő eljuttatásával valósul meg.Az ügylet tehát tipikusan a teljesítésigazolás aláírásának a napján minősül teljesítettnek, azaz a kiállítandó számlán a teljesítési időpontot is ennek megfelelően kell megállapítani (2021. 10. 14.). Megjegyezzük, hogy más megítélés alá esne egy olyan eset, amikor a teljesítésigazoláshoz joghatás nem fűződik, hanem kizárólag adminisztratív funkciója[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Pénzadomány elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési intézménye a saját bankszámlájára pénzadományt gyűjt az ukrajnai testvérvárosunknak. Az összegyűjtött pénzadomány átutalásra kerül az önkormányzat számlájára, melyből tartós élelmiszert, tisztálkodási szereket stb. vásárolunk, melyeket gépkocsival szállítunk a testvérvárosba. A pénzeszközt a költségvetési szerv költségvetésén át kell-e vezetni? Az önkormányzathoz átutalt összeget milyen jogcímen (átvett pénzeszköz) bevételezzük, és az összegen vásárolt termékek kiadása milyen COFOG-on és jogcímen kerülhet elszámolásra? Jó-e az az elgondolás, hogy a költségvetési szerv költségvetésén nem futtatjuk át, csak mint közreműködő szervezet van jelen az adománygyűjtésben, és 3672-es főkönyvi számlán gyűjti, illetve utalja tovább az önkormányzat részére a pénzeszközt?
Az önkormányzat államháztartáson kívülről átvett pénzeszközként szerepelteti a kapott adományt. A vásárolt termékeket áruként nyilvántartásba kell-e vennünk, vagy mi a helyes elszámolása az adományozásnak?
Részlet a válaszából: […] visszatérítéséig. Amennyiben a költségvetési szerv az önkormányzat nevében gyűjti a támogatásokat, akkor elszámolhatják a 3672. Továbbadási célból folyósított támogatások, ellátások elszámolása számlán a támogatások beérkezését és továbbítását az önkormányzat részére. Az önkormányzat a támogatást a B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovaton szerepelteti. A vásárolt élelmiszereket, tisztálkodószereket a K312. Üzemeltetési anyagok rovaton kell elszámolni, készletre venni, és a kiosztásukat, átadásukat a 38/2013. NGM rendelet V. Vásárolt készletekkel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Idősügyi program keretében nyújtott szolgáltatások

Kérdés: Önkormányzatunk "Aktív időskor" európai uniós pályázati forrásból indított idősügyi programot, melynek keretében a kerületi állandó lakcímmel rendelkező 60 év feletti idős emberek, nyugdíjasok részére szabadidős programokat szervez, nyelvtanfolyamot, informatikai oktatást, torna- és jógatanfolyamon való részvételt, mentálhigiénés tanácsadást, kézműves-foglalkozásokat, a színházba járó program keretében színházbérletet biztosított ingyenesen, esetenként kedvezményes térítési díj fizetése mellett. Az önkormányzat a projekt elszámolását követően a fenntartási szakaszban is biztosította a pályázat keretében kidolgozott és megvalósított program működését, és annak leteltét követően is folytatni és működtetni szeretné az idősügyi programot, biztosítva ezzel a kerületi lakosok részére az aktív időskor eltöltéséhez a különböző programokat. A pályázat fenntartási szakaszát követően az idősügyi program keretében továbbra is biztosításra kerülő ingyenes, kedvezményes – fent leírt – programok, szolgáltatások nyújtása az önkormányzat, illetve a nyugdíjas résztvevők részére keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] szabálynak a betartásához azonban adminisztrálni kell, hogy ki hány alkalommal, illetve összesen évente mekkora összegben veszi igénybe a fenti juttatásokat.Adómentes az Szja-tv. 1. sz. melléklete 8.35. pontja szerint a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az egyesület, az alapítvány, a közalapítvány, az egyházi jogi személy által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zárt körű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport-, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint – legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben – résztvevőnként azonos értékű ajándék, továbbá az ilyen rendezvényeken ingyenesen közreműködők részére biztosított étkezési szolgáltatás.Amennyiben az idősügyi programot a lakosság idős korosztálya részére nyilvános szervezés útján biztosítják, és azon a helyi idős korosztályba tartozó személyek számára ténylegesen is elérhető, akkor a kérdésben említett programok megfelelnek az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.35. pontjában foglalt adómentességnek.Amennyiben a szervezés körülményei folytán az adómentesség nem biztosított, akkor két eset lehetséges.1. A juttatások egyes meghatározott juttatásként adókötelesek az Szja-tv. 70. §-ának (6) bekezdése szerint:a) az évi egy alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem;b) az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Lakás önkormányzatnak történő bérbeadása

Kérdés: Az Szja-tv. 74/A. §-ának (1) bekezdése határozza meg, hogy mi minősül lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó bevételnek. A jogszabályi rendelkezés a) pontjában szereplő "önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv (önkormányzati hivatal)" megfogalmazás értelmezhető-e kiterjesztően azon szervezetre is, amely az adott önkormányzat 100%-os tulajdonában áll, és az önkormányzat gazdálkodását egy önkormányzati feladat közszolgáltatási szerződésben vállalt elvégzésével segíti?
Részlet a válaszából: […] hasznosítja,d) a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés tartalmazza a bérlő kijelölésére a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket (a feltételül szabott cél) megállapító önkormányzati rendelkezés számát."A fentiekben foglaltak alapján tehát lakás önkormányzatnak történő bérbeadásáról csak abban az esetben beszélhetünk, ha a lakás fekvése szerinti önkormányzatnak a gazdálkodást végrehajtó szerve, az önkormányzat hivatala áll bérlői pozícióban.A lakás önkormányzatnak történő bérbeadására vonatkozó rendelkezések 2005. január 1-jével léptek hatályba. A 2012. 01. 01. napjával hatályon kívül helyezett, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: régi Áht.) 66. §-a rögzítette, hogy: "A helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattal történő megállapodás alapján a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő megyei önkormányzati hivatal, (fő)polgármesteri hivatal, körjegyzőség, illetőleg a közös képviselő-testület hivatala (a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal)."Az Szja-tv. 74/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában rögzített szabály tehát összhangban állt a régi Áht. vonatkozó rendelkezésével.Az Áht. hatályos 6/C. §-a (1) bekezdésének rendelkezései alapján: "A helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza. A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásai-val kapcsolatban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címkék:  

Kártalanítás áfája

Kérdés: Kormányhivatalunk egy adóalany tógazdaságát vírussal fertőzötté nyilvánította, elrendelte a helyi zárlatot, az elhullott, beteg és kereskedelmi méretet el nem érő víziállatok eltávolítását és megsemmisítését. Az adóalany kártalanításban részesült. A kártalanítás áfakötelezettségével kapcsolatban kérdeznénk, hogy ez termékértékesítésnek minősül-e, és milyen áfakulcs alkalmazandó, illetve hogy egyáltalán áfa hatálya alá tartozó ügylet-e? Hogy alakul a számlázási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, főszabály szerint 27%-os adókulccsal adózó szolgáltatásnyújtást teljesítenek.A kártalanítás fejében végzett szolgáltatásnyújtás mint hatósági eljárás keretében hatóságnak nyújtott szolgáltatás, az Áfa-tv. 57. §-ának (2) bekezdése alapján az ellenértéket (a kártalanítás összegét) megállapító jogerős határozatnak a szolgáltatás nyújtójával (a kártalanításra jogosult adóalanynak) történő közlésével minősül teljesítettnek. A "szolgáltatás igénybevevőjének" a járványügyi intézkedést elrendelő hatóság (járási hivatal vagy a megyei kormányhivatal) minősül, azaz az Áfa-tv. 165. §-a (1) bekezdésének b) pontjából következően részére kell a számlát kibocsátani (a NÉBIH csak mint a kártalanítás összegének folyósítása iránt intézkedő szerv vesz részt az eljárásban).A számla kötelező adattartalmát az Áfa-tv. 169. §-a határozza meg, az f) pont értelmében a számla kötelező adattartalmát a következő képezi: "az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott TESZOR'15, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető".A hivatkozott előírásnak megfelelően TEÁOR-számot nem kell szerepeltetni a számlán. Ugyanígy nem kötelező adattartalma a számlának az Áfa-tv.-ben hivatkozott vtsz., TESZOR besorolási szám. A számlán az Áfa-tv.-ben meghatározott kötelező adattartalmon felüli adat is szerepeltethető, így az előzőekben említett besorolási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
4
8