Maradvány elszámolása

Kérdés: Kimutatható-e a decemberi hóközi, törvény szerinti illetmény kifizetése lekötött maradványként? Kimutatható-e a decemberben kifizetett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege lekötött maradványként (K3657 egyenlege)? Kimutatható-e az előlegek között szereplő "Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések" összege lekötött maradványként (K36516)?
Részlet a válaszából: […] bekezdésének i) pontja alapján kötelezettségvállalással terhelt maradványnak kell tekinteni a költségvetési szerv költségvetési évi kiadási előirányzataira vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos, az Áht. 4/A. §-ának (5) bekezdése szerinti kifizetést.Az Áhsz. 48. §-a (9) bekezdésének a) pontja értelmében a decemberben kifizetett illetmények, munkabérek összegét – ideértve az egyébként a K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton elszámolandó más kifizetéseket (pl. felmentési időre járó díjazást, december havi arányos munkabért stb.) is – a 3661. December havi illetmények, munkabérek elszámolása könyvviteli számlán kell kimutatni.A költségvetési év és a "bérév" eltér egymástól, a 2021. december havi bérek fedezetére szolgáló forrás a költségvetési szervnek nem a 2021. évi, hanem a 2022. évi kiadási előirányzatain áll rendelkezésre. A decemberi bérekre tehát nem vonatkozik az Ávr. 150. §-a (1) bekezdésének i) pontja, az nem tekinthető kötelezettségvállalással terhelt maradványnak.Nem minden, az Áht. 4/A. §-ának (5) bekezdése szerinti, ún. sajátos elszámolás tekintendő kötelezettségvállalással terhelt maradványnak, hanem kizárólag azok, amelyekhez a tárgyévben, tehát a költségvetési év során konkrét kötelezettségvállalás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzadomány elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési intézménye a saját bankszámlájára pénzadományt gyűjt az ukrajnai testvérvárosunknak. Az összegyűjtött pénzadomány átutalásra kerül az önkormányzat számlájára, melyből tartós élelmiszert, tisztálkodási szereket stb. vásárolunk, melyeket gépkocsival szállítunk a testvérvárosba. A pénzeszközt a költségvetési szerv költségvetésén át kell-e vezetni? Az önkormányzathoz átutalt összeget milyen jogcímen (átvett pénzeszköz) bevételezzük, és az összegen vásárolt termékek kiadása milyen COFOG-on és jogcímen kerülhet elszámolásra? Jó-e az az elgondolás, hogy a költségvetési szerv költségvetésén nem futtatjuk át, csak mint közreműködő szervezet van jelen az adománygyűjtésben, és 3672-es főkönyvi számlán gyűjti, illetve utalja tovább az önkormányzat részére a pénzeszközt?
Az önkormányzat államháztartáson kívülről átvett pénzeszközként szerepelteti a kapott adományt. A vásárolt termékeket áruként nyilvántartásba kell-e vennünk, vagy mi a helyes elszámolása az adományozásnak?
Részlet a válaszából: […] visszatérítéséig. Amennyiben a költségvetési szerv az önkormányzat nevében gyűjti a támogatásokat, akkor elszámolhatják a 3672. Továbbadási célból folyósított támogatások, ellátások elszámolása számlán a támogatások beérkezését és továbbítását az önkormányzat részére. Az önkormányzat a támogatást a B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovaton szerepelteti. A vásárolt élelmiszereket, tisztálkodószereket a K312. Üzemeltetési anyagok rovaton kell elszámolni, készletre venni, és a kiosztásukat, átadásukat a 38/2013. NGM rendelet V. Vásárolt készletekkel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Idősügyi program keretében nyújtott szolgáltatások

Kérdés: Önkormányzatunk "Aktív időskor" európai uniós pályázati forrásból indított idősügyi programot, melynek keretében a kerületi állandó lakcímmel rendelkező 60 év feletti idős emberek, nyugdíjasok részére szabadidős programokat szervez, nyelvtanfolyamot, informatikai oktatást, torna- és jógatanfolyamon való részvételt, mentálhigiénés tanácsadást, kézműves-foglalkozásokat, a színházba járó program keretében színházbérletet biztosított ingyenesen, esetenként kedvezményes térítési díj fizetése mellett. Az önkormányzat a projekt elszámolását követően a fenntartási szakaszban is biztosította a pályázat keretében kidolgozott és megvalósított program működését, és annak leteltét követően is folytatni és működtetni szeretné az idősügyi programot, biztosítva ezzel a kerületi lakosok részére az aktív időskor eltöltéséhez a különböző programokat. A pályázat fenntartási szakaszát követően az idősügyi program keretében továbbra is biztosításra kerülő ingyenes, kedvezményes – fent leírt – programok, szolgáltatások nyújtása az önkormányzat, illetve a nyugdíjas résztvevők részére keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] szabálynak a betartásához azonban adminisztrálni kell, hogy ki hány alkalommal, illetve összesen évente mekkora összegben veszi igénybe a fenti juttatásokat.Adómentes az Szja-tv. 1. sz. melléklete 8.35. pontja szerint a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az egyesület, az alapítvány, a közalapítvány, az egyházi jogi személy által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zárt körű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport-, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint – legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben – résztvevőnként azonos értékű ajándék, továbbá az ilyen rendezvényeken ingyenesen közreműködők részére biztosított étkezési szolgáltatás.Amennyiben az idősügyi programot a lakosság idős korosztálya részére nyilvános szervezés útján biztosítják, és azon a helyi idős korosztályba tartozó személyek számára ténylegesen is elérhető, akkor a kérdésben említett programok megfelelnek az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.35. pontjában foglalt adómentességnek.Amennyiben a szervezés körülményei folytán az adómentesség nem biztosított, akkor két eset lehetséges.1. A juttatások egyes meghatározott juttatásként adókötelesek az Szja-tv. 70. §-ának (6) bekezdése szerint:a) az évi egy alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem;b) az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Kártalanítás áfája

Kérdés: Kormányhivatalunk egy adóalany tógazdaságát vírussal fertőzötté nyilvánította, elrendelte a helyi zárlatot, az elhullott, beteg és kereskedelmi méretet el nem érő víziállatok eltávolítását és megsemmisítését. Az adóalany kártalanításban részesült. A kártalanítás áfakötelezettségével kapcsolatban kérdeznénk, hogy ez termékértékesítésnek minősül-e, és milyen áfakulcs alkalmazandó, illetve hogy egyáltalán áfa hatálya alá tartozó ügylet-e? Hogy alakul a számlázási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, főszabály szerint 27%-os adókulccsal adózó szolgáltatásnyújtást teljesítenek.A kártalanítás fejében végzett szolgáltatásnyújtás mint hatósági eljárás keretében hatóságnak nyújtott szolgáltatás, az Áfa-tv. 57. §-ának (2) bekezdése alapján az ellenértéket (a kártalanítás összegét) megállapító jogerős határozatnak a szolgáltatás nyújtójával (a kártalanításra jogosult adóalanynak) történő közlésével minősül teljesítettnek. A "szolgáltatás igénybevevőjének" a járványügyi intézkedést elrendelő hatóság (járási hivatal vagy a megyei kormányhivatal) minősül, azaz az Áfa-tv. 165. §-a (1) bekezdésének b) pontjából következően részére kell a számlát kibocsátani (a NÉBIH csak mint a kártalanítás összegének folyósítása iránt intézkedő szerv vesz részt az eljárásban).A számla kötelező adattartalmát az Áfa-tv. 169. §-a határozza meg, az f) pont értelmében a számla kötelező adattartalmát a következő képezi: "az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott TESZOR'15, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető".A hivatkozott előírásnak megfelelően TEÁOR-számot nem kell szerepeltetni a számlán. Ugyanígy nem kötelező adattartalma a számlának az Áfa-tv.-ben hivatkozott vtsz., TESZOR besorolási szám. A számlán az Áfa-tv.-ben meghatározott kötelező adattartalmon felüli adat is szerepeltethető, így az előzőekben említett besorolási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Kisadózó egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya

Kérdés: Önkormányzatunk kisadózó egyéni vállalkozóval kötött szerződést. Hogyan alakul Katv. hatálya alá tartozó, alkalmazottal nem rendelkező egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya, ha a heti 36 órát elérő munkaviszonyában betegség vagy egyéb ok (pl. fizetés nélküli szabadság) miatt ideiglenesen nem végez munkát?
Részlet a válaszából: […] egészében, és ezzel összefüggésben nem eredményezi a kisadózó státuszának változását, ilyen ok miatt nem kell főállású kisadózónak tekinteni.A szabadság, betegszabadság, táppénz, baleseti táppénz egy alapesetben rövidebb idejű távollét a munkából, mely során a munkaviszonyban bér, távolléti díj vagy a betegség miatti kiesés miatt jövedelempótló jelleggel táppénz fizetése történik. Ezek a távollétek tehát a munkavállaló 36 órás munkaviszonyát csak rövidebb ideig érintik, és minden esetben megállapítható, behatárolt a munkavégzés újrakezdése, a szabadság, betegség vége.A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége az Mt. által biztosított szabadság kiadása vagy keresőképtelenség miatt "szünetel" csak, a munkavállaló pedig bérre vagy az azt rövid időre helyettesítő kifizetésre jogosult.Fontos azonban, hogy a fizetés nélküli szabadságot másképp kell megítélni. Ez esetben ugyanis a munkáltatónak bérfizetési és foglalkoztatási kötelezettsége sem merül fel, és a biztosítás is szünetel(het). Azaz bármilyen hosszúságú is a fizetés nélküli szabadság, a bérfizetési és a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének megszűnésére (továbbá a biztosítás szünetelésére) tekintettel nem állítható, hogy a munkavállaló 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonyban áll.Ha a fizetés nélküli szabadság alatt anyasági ellátásban részesül a magánszemély, ekkor a munkaviszonyában a biztosítása nem szünetel, ugyanakkor itt is igaz, hogy 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonyban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Közbeszerzési díj könyvelése

Kérdés: Intézményünknél a 2022-es évre közbeszerzési eljárás keretében történt a közüzemi szolgáltatókkal a szerződéskötés, és ennek eredményeképpen a számlán közbeszerzési díj is megjelenik külön tételként. Számviteli szempontból meg kell bontanunk a számlát K331 Közüzemi díjra és K355 Egyéb dologi kiadásra (közbesz. díj), vagy mivel a közbeszerzési díj is a közüzemi szolgáltatáshoz kapcsolódik, egyben kezelendő, és K331 rovatra könyvelendő az is?
Részlet a válaszából: […] gázenergia-, távhő- és melegvíz-szolgáltatások díjait, a víz- és csatornadíjakat, és a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton, annak e) pontja szerint pedig többek között a közbeszerzési díjat. Így a számlán szereplő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:  

Dolgozónak juttatott szállás elszámolása

Kérdés: Önkormányzati intézmény vagyunk. A bérszámfejtést a Magyar Államkincstár végzi. Munkásszállásként kollégáinknak szeretnénk bérelni egy lakást. A bérbeadó adószámos magánszemélyként ragaszkodik hozzá, hogy a bérleti díjat az intézmény számfejtse, így azt a MÁK KIRA-rendszerében rögzítjük. Meglátásunk szerint a két kolléga nevére is le kell számfejtenünk az adómentes természetbeni juttatást. Így viszont egy kifizetés kétszer szerepelne a bérszámfejtési jegyzéken. Jó ez így? Illetve hogyan tudjuk a bérfeladásban megjeleníteni a kétféle megközelítését a gazdasági eseménynek?
Részlet a válaszából: […] magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonja a más településen általa bérbe vett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja, és a bérbe vett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.A bérbeadótól levont adóelőleg megállapítása független a dolgozójuk részére adott juttatás adókötelezettségétől. Ez két különböző gazdasági esemény.Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.6. f) pontja szerint adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés; e rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával azon a településen, ahol a munkahelye van; munkásszálláson történő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:      

Mérlegképes könyvelői pótlék

Kérdés: Milyen mértékű mérlegképes könyvelői pótlékot kaphatnak azok a köztisztviselők, akik könyvelői munkakörben dolgoznak, és az alábbi iskolai végzettséggel rendelkeznek?
- Szakirányú főiskolai diploma és OKJ-s képzésen szerzett mérlegképes könyvelői végzettség. A 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet II. Képzettségi pótlék 2. § 4. pótlék mértéke: c) pontja szerint 40%.
- Szakirányú középiskolai végzettség és OKJ-s képzésen szerzett mérlegképes könyvelői végzettség. A fenti kormányrendelet szerint a (4) bekezdés e) pontja szerint 30%.
Van, aki 2001-ben, 2004-ben (OKJ 54-gyel kezdődik) és 2011 után végezte. Meg kell különböztetni, hogy kinek milyen iskolai végzettsége van, és annak alapján adják az illetményalap százalékát? Ha főiskola, akkor 40%, ha középiskola, akkor 30%? Nem egyformán számít mindenkinél a pótlék mértéke? A tanfolyamokat annak idején hirdették felsőfokúnak, majd később emelt szintűnek. Már ez is okot adhat a pótlék mértékének?
Részlet a válaszából: […] kívüli középfokú képesítés nem vehető figyelembe.– több feltételnek is megfelelő köztisztviselő csak egy, a magasabb összegű pótlékra jogosult,– több, a képzettségi pótlék szempontjából azonos szintű oklevél vagy szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg.A képesítési előírásokat a 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet tartalmazza. Képzettségi pótlék csak akkor jöhet szóba, ha a rendelet alapján nem szükséges a besoroláshoz a mérlegképes könyvelői végzettség, hanem egy további, de szükséges végzettségről van szó.A képzettségi pótlék mértéke iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 40%-a, iskolarendszeren kívüli emelt szintű szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 35%-a.Az OKJ-szám 1-2. számjegye a szakképzés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:        

GYES alatt munkahelyváltás

Kérdés: Közalkalmazott óvodapedagógus jelenleg fizetés nélküli szabadságon van gyermekével. Áprilisban a GYED lejárta után GYES-re lesz jogosult, mely lényegesen kevesebb ellátással jár. A GYES mellett szeretne dolgozni. A fizetés nélküli szabadságot biztosító munkahelyére sajnos nem tud visszatérni kisgyermeke miatt. Lehetősége lenne lakóhelye közelében elhelyezkedni 2022. szeptember 1-jétől, ezért jelenlegi jogviszonyát szeretné megszüntetni 2022. augusztus 31. napjával, és eddig az időpontig szeretné jelenlegi munkáltatójánál a ki nem vett szabadságot igénybe venni, mely kb. 114 nap. Elmondása szerint augusztus közepén jogosult lenne a 25 éves jubileumi jutalomra. Hogyan és miként járjon el a dolgozó, milyen kéréssel forduljon a jelenlegi fizetés nélküli szabadságot biztosító munkáltatója felé, hogy valamennyi járandóságát megkapja? Milyen veszélyei vannak abban az esetben, ha korán fordul a dolgozó a munkáltatójához?
Részlet a válaszából: […] közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő mindenképpen beleszámít a jubileumi jutalomra jogosító időbe, és nem feltétel a jubileumi jutalomra jogosító idő számításánál a jogviszonyok folytonossága, ahogy az sem, hogy annak egy munkáltatónál kellene fennállnia.Tehát amennyiben a közalkalmazott pedagógus munkahelyet vált, a jubileumi jutalomra való jogosultságát nem veszti el, feltéve, hogy továbbra is közalkalmazottként helyezkedik el.A jubileumi jutalmat annak a munkáltatónak kell kifizetni, ahol az esedékesség napján a jubileumi jutalomra jogosító jogviszony fennáll. Amennyiben tehát az érintett augusztus közepén lesz jogosult arra, akkor azt még annak a munkáltatónak kell kifizetnie, amelyiknél akkor a jogviszonya fennáll. A jogszabály nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy ezt befolyásolná, hogy esetleg a következő hónaptól a közalkalmazott már egy másik munkáltatónál[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:      

Ingatlan vagyonkezelésbe adása

Kérdés: Egy önkormányzat az egyik ingatlanát 2021-ben 15 évre egy gazdasági társaság részére vagyonkezelésbe adta, amely ezt adóköteles tevékenysége érdekében hasznosítja. Korábban ezt az ingatlant az érintett gazdasági társaságnak bérbe adta áfa felszámításával, mert a nem lakáscélú ingatlanok bérbeadását adókötelessé tette. Az ingatlanberuházáskor a beruházással összefüggő bejövő számláinak áfatartalmát – az adóköteles bérbeadási szándékra tekintettel – levonásba helyezte, a beruházás aktiválására 2010-ben került sor. A vagyonkezelésbe adás nem volt ingyenes. Erre vonatkozóan a vagyonkezelői szerződés a következőket tartalmazza: "A felek a vagyonkezelési jog (a használati jog) ellenértékét, éves vagyonkezelői díjat határoznak meg azzal, hogy a 15 évre szóló vagyonkezelési díjat egy összegben, áfát is tartalmazó számla ellenében, még 2021-ben kell a vagyonkezelésbe vevőnek megfizetnie." A vagyonkezelésbe adó egy számlát bocsátott ki a vagyonkezelői jog, 15 évre szóló vagyonkezelői díj megjelöléssel. Jelen esetben gondot okoz az Áfa-tv. 135. §-ának alkalmazása, konkrétan az, hogy a vagyonkezelésbe adónak a 240 hónapos figyelési időszak alatt kell-e kiigazítást végeznie, tehát az előzőekben bemutatott számlázást figyelembe véve a vagyonkezelésbe adó az el-következendő 15 évben tekintheti-e ezt úgy, hogy a levonható áfa összegét eredetileg meghatározó tényezőkben nem következett be változás?
Részlet a válaszából: […] mértékben levonható, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket az adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja.A kérdésben említett ingatlant az önkormányzat korábban adóköteles bérbeadás útján hasznosította, majd a bérbeadás megszűnése után azt vagyonkezelésbe adta. A vagyonkezelésbe adás is adóköteles gazdasági tevékenység (egy adóköteles szolgáltatás nyújtás), annak díját a kérdésében hivatkozott szerződés szerint a szolgáltatást nyújtó önkormányzat áfával növelt értékben számlázza.Az ingatlant így az önkormányzat nemcsak a bérbeadás időszakában, hanem a vagyonkezelésbe adás időszakában is teljes egészében az adóköteles gazdasági tevékenysége során hasznosítja.Az előzetesen felszámított adó levonásához az Áfa-tv. olyan feltételt nem ír elő, hogy az adóköteles gazdasági tevékenységből a figyelési időszak alatt minden évében kell bevételnek befolynia, mindösszesen azt határozza meg, hogy az adott beszerzést az adóalany az adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása során hasznosítsa. Az a körülmény tehát, hogy a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást igénybe vevő fél – a felek megállapodása alapján – a teljes időszakra vonatkozóan a szolgáltatásnyújtás megkezdésének évében egy összegben (azaz a későbbi évekre vonatkozó díjat, előre) köteles megfizetni, a korábban érvényesített adólevonás tényezőit nem befolyásolja. Az adólevonás feltétele teljesül, ha a szolgáltatásnyújtás ellenértéke a szolgáltatásnyújtás időtartamának[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
…
7