Térítésmentes átadás

Kérdés: Az önkormányzat térítésmentesen átadja egy épület kiviteli terveit saját tulajdonú közhasznú gazdasági társaságának. A térítésmentes átadásról számla készül, a számla nettó részét nem téríti meg a kft. a térítésmentes átadásra való tekintettel, az áfarészt viszont igen az önkormányzat részére (az önkormányzat áthárítja a kft.-re az áfát). Hogyan kell könyvelni a számla nettó összegének kivezetését? A 38/2013. NGM rendelet kitér a térítésmentes átadás áfaelszámolásának könyvelési tételeire, de a nettó érték kivezetését nem taglalja.
Részlet a válaszából: […] előírásokat, a fizetendő áfával kapcsolatos könyvelési tételeket tartalmazza. A számlán szereplő nettó összeggel kapcsolatosan követelést nem kell könyvelni, hiszen nincs követelés a térítés nélküli átadáskor a nettó összegre, és nincs ezzel kapcsolatban bevétel sem, így nem világos, mivel szemben számolták el a nettó összegre vonatkozó követelést. A számlán ebben az esetben csak az áfa összegét kell fizetendőként szerepeltetni.Amennyiben az ügyviteli rendszer nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Cafeteria elszámolása munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: Költségvetési szerv munkáltató a cafeteria-rendszer keretén belül magáncélú személygépkocsi-használatot biztosít a munkavállaló részére egy autómegosztó cégen keresztül. A munkáltató 2022 márciusában átutal a munkavállaló autómegosztónál használatos profiljára 120 000 forintot, de a jogviszony megszűnik 2022. június 30-án. A munkavállaló kilépése esetén hogyan kell az adókötelezettséget megállapítania a munkáltatónak a juttatással összefüggésben?
Részlet a válaszából: […] személygépkocsi-használatot biztosító személy kifizetői minősége továbbra is megmarad, az adómentességnek feltétele pedig a juttató oldaláról nem a munkáltatói, hanem a kifizetői minőség fennállása.További feltétel fennállása is szükséges azonban, hogy a juttatás adómentes maradhasson. Feltételezve, hogy a juttatás felhasználásának feltételei nem változtak meg, vagyis azt a magánszemély a munkaviszonyának megszűnése után is személygépkocsi-használat céljára használhatja, azaz ha a még fel nem használt keretösszeget továbbra is ugyanolyan feltételek mellett használhatja fel a magánszemély, mint korábban a munkaviszony fennállása alatt, akkor a juttatás továbbra is adómentes marad.Egyedül akkor merülhetne fel adókötelezettség, azaz adóztatási pontot az jelenthetne, ha a tevékenység ellenértékeként lenne jogosult a volt munkavállaló a személygépkocsi használatára, vagy annak összegét pénzre vagy más szolgáltatásra válthatná át.Ha pedig a munkáltató levonja kilépéskor a munkavállalótól az annak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:      

Előző évi juttatások kimutatása

Kérdés: A 2021 decemberében kifizetett hóközi juttatások a 3661-es főkönyvi számlán kerültek kimutatásra. A 3661-es főkönyvi számlán szereplő összeget a 2021. évi maradványkimutatás tartalmazza. Hogyan kell helyesen elszámolni a 2022-es évben költségként a K1-es rovatokon a 3661-es főkönyvi számlán szereplő összeget?
Részlet a válaszából: […] terhére a kiadások és a költségek elszámolása, természetesen az időbeli elhatárolás ezzel kapcsolatos feladatait is figyelembe véve. A számviteli elszámoláshoz a rendelet VIII. Személyi juttatásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, D) December havi személyi juttatásokkal és közterheikkel kapcsolatos elszámolások címét kell alkalmazni.A decemberi hóközi kifizetések K1102-K123 rovaton elszámolandó nettó összegét a kifizetés jogcímének megfelelően kell nyilvántartásba venni, és kifizetéskor még a kifizetés évének kiadási előirányzatai terhére kiadás teljesítésként elszámolni, a levont adót és járulékot passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni. 2022. január havi könyvelés 1. 2021. december havi munkabérek, illetmények bruttó összegének elszámolása a költségvetési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Alapítvány áfafizetési kötelezettsége

Kérdés: Önkormányzati fenntartású alapítványunk – különösen azokban az időszakokban, amikor magas volt a fertőzöttség – számos rendezvényt, előadást, oktatást online formában tett elérhetővé ellenérték fejében mind az alapítvány tagjai, mind más résztvevők számára. A rendezvények online megtartásához egy közösségi adóalanytól videokonferencia-szolgáltatást vettünk és veszünk igénybe.
Nem egyértelmű számunkra, hogy ezen szolgáltatás után az alapítványnak keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége. Ha felmerül áfafizetési kötelezettség, akkor bevallási kötelezettsége is van az alapítványnak? Alapítványunk érvényes közösségi adószámmal rendelkezik, és ismert olyan vélemény, hogy a közösségi adószámmal rendelkező alapítványt nem terheli áfafizetési kötelezettség a szolgáltatások igénybevétele kapcsán. Helyes ez az információ?
Részlet a válaszából: […] termékbeszerzéseikre [Áfa-tv. 20. § (5) bekezdés], közösségi adószámmal rendelkeznek, a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása szempontjából az adóalanyokkal esnek egy tekintet alá.Abban az esetben, ha az alapítvány adóalanynak minősül, mert adóalanyiságot megalapozó gazdasági tevékenységet (Áfa-tv. 6. §) végez – amely tevékenység lehet például az Áfa-tv. 85. §-a szerinti tárgyi adómentes tevékenység -, akkor az Áfa-tv. 257/B. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében – amely kimondja, hogy az adóalany a Közösség valamely másik tagállamában gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában ott lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalanytól a 37. § szerinti szolgáltatás-igénybevételt közösségi adószám birtokában végezhet – a kérdésében említett szolgáltatás igénybevételéhez az alapítványnak közösségi adószámmal kell rendelkeznie.Abból következően, hogy az alapítvány érvényes közösségi adószámmal rendelkezik – függetlenül attól, hogy a fentebb részletezett okok közül mely alapján -, az alapítványt a kérdésben említett szolgáltatás igénybevétele után adókötelezettség terheli az alábbiak szerint.A szolgáltatás nyújtója a Közösség egy másik tagállamában letelepedett adóalany (vélelmezzük, hogy az alapítványnak nyújtott szolgáltatás tekintetében nem minősül belföldön letelepedettnek), továbbá vélelmezzük azt is, hogy az adóalany által nyújtott szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó általános szabály, azaz az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján kell megállapítani, vagy azért, mert az alapítvány adóalanyiságot megalapozó gazdasági tevékenysége okán adóalanynak minősül, vagy azért, mert – figyelemmel az Áfa-tv. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontjára – nem adóalany jogi személyként közösségi adószámmal rendelkezik a fentebb említett 10 000 eurós értékhatár átlépése okán, vagy az Áfa-tv. 20. §-ának (5) bekezdése szerinti választása miatt.Az Áfa-tv. 140. §-ának a) pontja rögzíti, hogy abban az esetben, ha a szolgáltatás nyújtása teljesítési helyének megállapítására a 37. § (1) bekezdését kell alkalmazni, az adót a szolgáltatást igénybe vevő – a 36. § értelmében vett – adóalany fizeti, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó adóalany belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön.A fent részletezettek alapján a kérdésben említett szolgáltatás után az alapítványt adófizetési, -bevallási és összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.Az Áfa-tv. – összhangban a Héa-irányelv szabályával – valóban tartalmaz olyan rendelkezést,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:      

Idegen épületen végzett felújítás

Kérdés: Egy társulás fenntartása alatt álló intézmény felújítást végeztetett egy egyházi tulajdonban lévő épületen. Tudomásunk szerint az intézménynél, mint idegen ingatlanon végzett beruházás, ezt a felújítási tételt nem szerepeltethetjük, az intézménynek ingatlan vagyona nincs. Megoldás lehet-e, ha térítésmentesen az intézmény átadná a felújítás értékét a fenntartó társulás részére? Az ingatlant az intézmény bérli az egyháztól, bérleti szerződést kötöttek. A bérleti szerződést az intézmény kötötte a tulajdonos egyházzal, a fenntartó nem áll szerződéses kapcsolatban az egyházzal. A felújításhoz az egyház szóban járult hozzá, anyagilag nem támogatta.
Részlet a válaszából: […] jogszabályi vagy szerződéses feltételek teljesítése esetén a jövőben tulajdonába kerülő, de a tevékenység folytatásához már átvett eszközöket is -, a más tulajdonában álló tárgyi eszközökön végzett és át nem adott beruházások és felújítások aktivált értékét, valamint a beruházások és felújítások értékét kell kimutatni.Az Áhsz. 11. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a mérlegben az ingatlanok között kell kimutatni az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése alapján a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is.Az intézmény az Áhsz. alapján szabályosan[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:      

Elévülés

Kérdés: Adóellenőrzés során a NAV igazgatósága 2021-ben megállapította, hogy egy korábbi időszakban nem igényeltünk vissza számunkra jogosan járó általános forgalmi adót. A megállapítást tartalmazó határozatban mulasztási bírságot is kiszabtak, mellyel nem értettünk egyet, ezért fellebbeztünk. A másodfokú határozat elutasította a fellebbezést, helybenhagyta az elsőfokú határozatot. A másodfokú határozat megállapította, hogy helyesen döntött az elsőfok, visszajár az áfa, ugyanakkor jelezte, hogy mivel a másodfokú határozat kiadása átcsúszott a következő évre (2022), a kiutalást nem lehet teljesíteni, mert az elévült. Hogyan szerezhetnék vissza a jogosan járó áfát?
Részlet a válaszából: […] illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt."A leírt tényállás alapján az elsőfokú igazgatóság még az adómegállapítási jog (jelen esetben kiutalásról van szó, így a rendelkezés második mondatát kell megfelelően alkalmazni) elévülési idején belül tárta fel és írta elő a jogszerű visszautalást. A fellebbezés elbírálása ugyanakkor átcsúszott a következő évre, eltelt az öt év, így már bekövetkezett az elévülés. A másodfok helyesen állapította meg, hogy az elsőfok határozata jogszerű volt, annak kiadásakor ugyanis még nem állt be az elévülés. Az idő múlása miatt azonban a másodfok már nem rendelkezhet a kiutalásról! Ha az adózó nem fellebbezett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Közösségen belüli termékbeszerzés vagy Közösségen belüli távértékesítés?

Kérdés: Egy általános szabályok szerint adózó belföldi adóalany egy szlovák-magyar webáruházból vásárolt terméket. A számlán szerepel az eladó közösségi adószáma, a vevő adószáma azonban nem került feltüntetésre. A terméket Szlovákiában adják fel. Az értékesítésről kiállított számlán magyar áfamérték került felszámításra. A kereskedő honlapján található információk szerint az értékesítő cég több közösségi tagállamban is rendelkezik raktárkészlettel. Az ügylettel kapcsolatban az a kérdésem, hogy az Közösségen belüli termékbeszerzésnek vagy Közösségen belüli távértékesítésnek minősül? Helyes-e továbbá az az értelmezés, mely szerint a belföldi adóalany a fenti ügylet esetén adóalapnak a kapott számlán szereplő nettó értéket tekintheti, valamint, hogy adólevonási joggal nem élhet, mivel nem áll a rendelkezésére az Áfa-tv. 127. §-a (1) bekezdésének ba) alpontja szerinti, a nevére szóló, a termék Közösségen belüli beszerzése teljesítését tanúsító számla?
Részlet a válaszából: […] feladott, illetve fuvarozott termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:a) a termék értékesítéseaa) olyan adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, akinek (amelynek) beszerzése mint termék Közösségen belüli beszerzése után a 20. § (1) bekezdésének a) és d) pontja értelmében nem kell adót fizetnie; vagyab) bármely más nem adóalany személy, szervezet részére történik; ésb) az értékesített termék:ba) nem új közlekedési eszköz; illetvebb) nem szolgál fel- vagy összeszerelés tárgyául, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem, vagy nem.Tekintettel arra, hogy a beszerző egy általános szabályok szerint adózó belföldi adóalany, nem teljesül a Közösségen belüli távértékesítés 12/B. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt személyi feltétel, s ebből következően az ügylet nem tekinthető Közösségen belüli távértékesítésnek, továbbá, amennyiben a terméket Szlovákiából fuvarozták el, belföldi termékértékesítésről sem beszélhetünk az Áfa-tv. 26. §-a értelmében.Amennyiben a terméket Szlovákiából szállították Magyarországra, függetlenül attól, hogy az ügyletet az eladó nem Közösségen belüli adómentes termék-értékesítésként kezelte (hanem Közösségen belüli távértékesítésként), a vevő ténylegesen egy Közösségen belüli termékbeszerzést teljesített, mivel az ügylet megfelel a Közösségen belüli termékbeszerzés fogalmának [Áfa-tv. 19. § (1) bekezdés a) pont és a 21. § (1) bekezdés, Héa-irányelv 20. cikk], és amely ügylet után adófizetési (és egyéb) kötelezettsége keletkezik a vevőnek az Áfa-tv. 2. §-ának b) pontja alapján. Emellett, ha az adólevonási jog törvényi feltételei fennállnak (pl. adóköteles hasznosítás), akkor ezen adó tekintetében az adóalanyt megilleti a levonási jog is. E levonási jog gyakorlásának formai feltétele, hogy az eladó tagállama vonatkozó jogszabályának (és így vélhetően a Héa-irányelv előírásainak) megfelelő, a Közösségen belüli termékbeszerzést tanúsító számlával rendelkezzen az adóalany.A vevőnek a hibát, tévedést jeleznie kell az eladó felé, hogy a rá tévesen áthárított adót visszakaphassa, és kérnie kell a számla módosítását, tekintve, hogy a valós ügyletet és annak helyes adatait kell a számlának tükröznie. Főszabály szerint csak a helyes számla alapján gyakorolhat adólevonási jogot a vevő. Ugyanakkor előállhat az a helyzet, hogy az eladó nem módosítja a számlát, és nem utalja vissza a vevő által a bruttó árban megfizetett áfát, vagy nem módosítja a számlát, de visszautalja az áfát, vagy módosítja a számlát,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:        

Közös használatú ingatlanon termelt napelemes villamos energia elszámolása

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. A vagyonkezelésünkben lévő egyik ingatlanon napelemes rendszer került beüzemelésre. Az ingatlan egyik részét egy másik költségvetési szerv használja. Eddig, a vagyonkezelési megállapodás alapján, az erre az épületrészre eső villamos energia díját a felszerelt almérőn mért fogyasztással arányosan továbbszámláztuk. Jelenleg az almérőn mért fogyasztást a rendszerhez felszerelt "ad-vesz mérő" által mutatott, a hálózatból vételezett energia mennyiségéhez arányosítjuk. Azonban egyes hónapokban az almérőn mért fogyasztás nagyobb, mint a hálózatból vételezett energia mennyisége. Ennek feltehetően az az oka, hogy az almérő olyan fogyasztást is megmér, ami a napelemekkel van fedezve. Ilyenkor a villamosenergia-számla teljes összege továbbszámlázásra kerül, de nem több. Azaz nem számlázunk több energiát, mint amennyit vettünk. Így az almérőn mért, napelemekkel fedezett rész sem kerül kiszámlázásra, abból a másik költségvetési szerv ingyen részesül. Ha a kiszámított összes, a napelemekből és a hálózatból együttesen elfogyasztott energiához arányosítanánk az almérőn mért fogyasztást, akkor azonban minden esetben előfordulna, hogy a másik költségvetési szerv a napelemmel fedezett energiából ingyen részesül. A villamos energiáról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete alapján szabályos-e, hogy a fenti esetekben a hálózatba történő visszatáplálás helyett a másik költségvetési szerv részére "ingyenes" átadás történik? A villamos energia költségének megosztása során hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] villamos energia átlagára az adott üzleti évben továbbadott teljes villamosenergia--mennyiségből származó árbevételnek és a továbbadott mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó.A Vet. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Vet. Korm. rendelet 38. §-a szerint a Vet. 66. §-a (7) bekezdésében a továbbadó felhasználó által fizetett, a vételező felé érvényesíthető átlagos rendszerhasználati díjon a továbbadó felhasználó rendszerhasználati díjakra vonatkozó legutolsó számlájában szereplő, adók nélküli díjösszeg és a számla forgalmi típusú díjainak alapjául szolgáló kWh-mennyiség hányadosát kell érteni. Amennyiben a vételező és a továbbadó felhasználó egységnyi lekötött teljesítményre eső villamosenergia-vételezése eltér, akkor ennek hatása figyelembe vehető az átlagárszámítás során.(2) A továbbadó felhasználó és a vételező az adott üzleti év lezárása után a továbbadásra vonatkozó számlákban érvényesített villamosenergia- és rendszerhasználatidíj-összegek, valamint az adott üzleti évre kiszámított tényleges villamosenergia-beszerzési átlagárral és átlag rendszerhasználati díjjal számított díjösszegek különbségével egymással 30 napon belül elszámol.A Vet. 66/A. §-ának (7) bekezdése szerint a továbbadó felhasználó által kiállított számlában külön feltüntetett 147. § szerinti pénzeszközök nem minősülnek a továbbadó felhasználó bevételének, azokat köteles egyéb pénzeszközeitől és egymástól is elkülönítetten kezelni.A továbbadó felhasználó a 147. § szerinti, elkülönítetten[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Közüzemi számlák elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk egy egyéni vállalkozóval van szerződéses kapcsolatban. A vállalkozó részéről kérdésként merült fel, hogy amennyiben az egyéni vállalkozó közüzemi számláin nem mindegyik szolgáltatónál szerepel a számlán az adószám – de a fogyasztási hely szerint bizonyítható, hogy a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódik a számla –, akkor a számlát az egyéni vállalkozó elszámolhatja-e költségként úgy, hogy a számla áfatartalmát nem vonják le, hanem a közüzemi díjat bruttó módon költségként számolják el?
Részlet a válaszából: […] helye van belföldön.Az Szja-tv. költségelszámolásra vonatkozó általános szabályai alapján [Szja-tv. 4. § (3) bekezdés], ha "a magánszemély olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője, illetve nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát) alkalmas".Az Szja-tv.-ben megjelölt "általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat" alatt csak olyan bizonylatot lehet érteni, amely tartalmilag és formailag is megfelel az Áfa-tv. szerinti feltételeknek. Ez azt jelenti, hogy az adóalany termékbeszerző, szolgáltatást igénybe vevő esetén a számla adattartalmának meg kell felelnie az Áfa-tv. 169. §-ában foglaltaknak, azaz az adóalany vevő, igénybe vevő adószámának első nyolc számjegye is mindenképpen feltüntetendő a számlán. Ha erre nem került sor, a terméket beszerzőnek, szolgáltatást igénybe vevőnek a számla e tekintetben történő módosítását kell kérnie a számlát kibocsátótól.Ha viszont a termékbeszerző, szolgáltatást igénybe vevő ugyan[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzati beruházáshoz kapcsolódó közérdekű kötelezettségvállalás

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kíván kötni egy társasággal, amely megújuló energiaforrást hasznosító fotovoltaikus kiserőművet létesít a település külterületén, több helyrajzi számot érintően, melyek magántulajdonban vannak. A beruházás érint még két utat, melyből az egyik önkormányzati tulajdonban van, amit ki kell szélesíteni és fel kell újítani. A szélesítés érint szomszédos földrészletet is, amely magántulajdonban van. A beruházás megvalósítása előfeltételeinek teljesítése érdekében a társaság vállalja, hogy az önkormányzat részére a földrészlet – telekalakítással vegyes – adásvétel útján történő megszerzéséhez szükséges forrást, azaz a vételárat (ügyvédi letétbe helyezéssel [teljesítési letét], vagy közvetlenül a tulajdonosnak történő teljesítéssel) és a járulékos költségek (jogi szolgáltatás, értékbecslés stb. díja, eljárási díjak, illetékek) fedezetét köz-érdekű kötelezettségvállalásként biztosítja. Az önkormányzat az utat a beruházás megvalósítása után térítésmentesen átveszi. Az önkormányzat fogadhat-e közérdekű kötelezettségvállalásként ilyen összeget, illetve mi a könyvelése ennek?
Részlet a válaszából: […] összegét közvetlenül a magánszemély részére vagy ügyvédi letéttel teljesíti az önkormányzat javára. Ha nem közvetlenül az önkormányzatnak utal a társaság, akkor az önkormányzatnál az ügylet beszámítással rendeződik.A társaság által fizetett közérdekű kötelezettségvállalást a társasággal kötött szerződés szerint a B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök, illetve a B75. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök a rovaton kell elszámolni. Az önkormányzat a nevére szóló számlák és az adásvételi szerződés alapján elszámolja a kiadásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalást. Amikor a társaság pénzügyileg[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
4
…
7