Kedvezményesen nyújtott intézményi szolgáltatás

Kérdés:

Intézményünk szolgáltatását saját dolgozójának, illetve a dolgozók közvetlen hozzátartozójának a "piaci" árhoz képest 50%-os kedvezménnyel biztosítja. A számlakiállítási kötelezettség tény, de hogyan szükséges kiállítani a számlát, illetve ebben az esetben a teljes vagy az engedménnyel csökkentett összeg után kell áfát fizetni, továbbá felmerül-e esetlegesen szja-fizetési kötelezettsége az intézménynek?

Részlet a válaszából: […] összegében fel lehet tüntetni. Nem kifogásolható az a megoldás sem, ha az adóalany feltünteti az eredeti ellenértéket (adóalapot és adót), valamint az engedményként elengedett összeget mínusz előjellel, és a számlában így tünteti fel az engedménnyel csökkentett összeget (mint adóalapot és az az utáni adót). Ha az ellenérték aránytalanul alacsony, akkor a forgalmi adót ki kell egészíteni az Áfa-tv. 67. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint. Az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve, hogy az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybe vevőjét az adólevonási jog nem egészében illeti meg. A nem független fél fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 13. pontja határozza meg. E szerint nem független felek: olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek) a) egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások; b) között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn; c) között az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja; d) között a 6. § (5) bekezdése szerinti viszony áll fenn; e) egymás közeli hozzátartozói, vagy az a)–d) alpontokban meghatározottak közeli hozzátartozója. A munkavállalók az Áfa-tv. 259. §-a 13. pontjának d) alpontja értelmében nem független felek, ezért figyelemmel kell lenni az Áfa-tv. 67. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szabályokra. Az aránytalanul alacsony árnak nincs jogszabályban meghatározott mértéke. A NAV gyakorlatában, ha legalább az 50%-os árat megtéríti a munkavállaló, akkor a piaci ár szabályait nem kell alkalmazni. Személyi jövedelemadó vonatkozásában a munkavállalók által meg nem fizetett rész összevonandó jövedelemként adózik (a bérjövedelem adózásának szabályai szerint), amelyből le kell vonni a személyi jövedelemadót, a járulékokat, és a kifizetőnek szociális-hozzájárulásiadó-kötelezettsége keletkezik. Az adó alapját az Szja-tv. 3. §-ának 9. pontja szerint kell meghatározni. Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyet a) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagy b) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagy c) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség- és jövedelemmódszer), vagy d) független fél által az ügylet révén elért – megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített – ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagy e) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:        

Kiskorú személy adóbevallási kötelezettsége

Kérdés: Diákként az adózó nyári munkán volt önkormányzatunknál. Kiskorúként hogyan kell a bevallási kötelezettséget teljesítenie? Mivel még nincs 18 éves, nem kell adóbevallást készítenie?
Részlet a válaszából: […] EGYKE nyomtatvány kitöltésével és beküldésével a törvényes képviselő elektronikus ügyintézési jogosultságot szerezzen.Ha a törvényes képviselő az adóbevallási tervezetében feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet adatait a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig az erre a célra kialakított elektronikus felületen javíthatja, kiegészítheti, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallást nyújthat be. A bevallást a törvényes képviselőnek kell aláírnia. (Meghatalmazott eljárása esetén pedig a bevalláshoz a meghatalmazást is csatolni szükséges.)Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy levélben és telefonon (1819), míg ügyfélszolgálaton a törvényes képviselő (vagy meghatalmazottja) kérje, hogy a kiskorú adóbevallási tervezetét a NAV papíralapon, postai úton továbbítsa részére. A kérelemnek tartalmaznia kell a kiskorú adózó születési időpontját és az adóazonosító jelét is.A postai úton megküldött adóbevallási tervezet adatainak kiegészítésére, javítására az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
Kapcsolódó címkék:  

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: A 25 éves munkaviszonyom után nem kaptam meg a jubileumi jutalmat, 2023-ban lesz 40 éves a munkaviszonyom.
1983. 08. 01. – 2007. 03. 31-ig a Nemzeti Bankban dolgoztam;
2007. 04. 01. – 2007. 05. 07-ig a munkaügyi központ munkanélküli-ellátásában részesültem;
2007. 05. 08. – 2008. 01. 04-ig a Magyar Postánál dolgoztam;
2008. 01. 05. – 2008. 02. 05-ig a munkaügyi központ munkanélküli-ellátásában részesültem;
2008. 02. 06. – 2008. 04. 30-ig takarékszövetkezetnél dolgoztam;
2008. 05. 06. – 2008. 08. 31-ig a munkaügyi központ munkanélküli-ellátásában részesültem;
2008. 09. 01-től a mai napig a Magyar Államkincstárnál dolgozom egy községi polgármesteri hivatalban.
A Kttv. – egyéb juttatások – 150. §-ának (3) bekezdése szerint a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a munkaviszonyban töltött időt kell figyelembe venni. Ezek alapján kérdezem, hogy jogosult vagyok-e a jubileumi juttatásokra?
Részlet a válaszából: […] munkáltatónál adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban,b) a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munka-viszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt,c) a hivatásos szolgálati jogviszony, tiszti és altiszti katonai szolgálati jogviszony időtartamát, továbbád) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valaminte) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,f) az e törvény, a Ktv., a Ktjv. és a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, a kormányzati igazgatásról szóló törvény és a Küt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas jogviszonyban,g) a Kttv. 62/A. § szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamot, ésh) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban, politikai felső vezetőként politikai szolgálati jogviszonyban,i) a rendvédelmi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.
Kapcsolódó címkék:      

Fakitermelés saját erdőből

Kérdés: Önkormányzatunk saját erdejéből fát termel ki. A kitermelésre külső vállalkozóval kötöttünk szerződést. A vállalkozó számlát állít ki az önkormányzat részére a tűzifa kitermelésére. A tűzifa nagy részét az önkormányzat és intézményei épületeinek fűtésére használjuk fel. A KLIK által fenntartott általános iskola az önkormányzat faluházát is használja, megállapodás alapján a felek a rezsikiadásokat, így a felhasználásra kerülő tűzifa költségét 50-50%-ban osztják meg, melyet önkormányzatunk továbbszámláz az iskolának.
A kitermelt tűzifa többi része az iskolaépület fűtése céljából értékesítésre kerül az iskolának. Hogyan kell megállapítani a kitermelt tűzifa bekerülési, nyilvántartási értékét, valamint könyvelni a kitermelés, nyilvántartás, felhasználás, továbbszámlázás, értékesítés gazdasági eseményeit?
Részlet a válaszából: […] 51. §-a alapján a termék bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek a termék előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá a termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Az Áhsz. 50. §-ának (1) és (3) bekezdése értelmében a számviteli politika keretében el kell készíteni többek között az önköltségszámítási rendjére vonatkozó belső szabályzatot.A fakitermelés költségei közé tartoznak a fakitermelő gépek (pl. láncfűrész) üzemeltetési, fenntartási költségei, a fakitermeléshez kapcsolódó eszközök (pl. csúszda, drótkötélpálya, raktér, faraktár) üzemeltetési, fenntartási költségei, a tisztításból kikerülő faanyag tőtől való elválasztása utáni költségek (pl. darabolás, út, vasút mellé szállítás, vagonba rakás). Amennyiben ezeket nem saját maga végzi el az önkormányzat, hanem külső vállalkozótól veszi igénybe, akkor az általa számlázott költségek alapján kell[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Felmentési idő alatt elhunyt köztisztviselő végkielégítése

Kérdés: Önkormányzati hivatal köztisztviselőjének jogviszonyát felmentéssel szerettük volna megszüntetni a következőképpen:
2022. 07. 21-én lejárt a táppénzjogosultsága, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján a munkavégzésre egészségi okból nem volt alkalmas. Felmentéssel megszüntettük a jogviszonyát kéthavi felmentési idővel, amelyből 2022. 07. 22. – 2022. 08. 21-ig szabadság, 2022. 08. 22. – 2022. 09. 21-ig felmentés a munkavégzési kötelezettség alól. Tehát a jogviszonya 2022. 09. 21-én szűnt volna meg, és 37 évi jogviszony után még 8 havi végkielégítés és szabadságmegváltás is járna. Sajnos 2022. 08. 29-én meghalt. Ha a megszűnés jogcímét elhalálozásra módosítom, akkor 2022. 08. 22. – 2022. 09. 29-ig felmentési időre járó bért számfejthetünk-e, és végkielégítés ez esetben megilleti-e az örökösöket? A még ki nem vett szabadságok kifizetése, szabadságmegváltás jogcímen szerintem mindenképpen jár.
Részlet a válaszából: […] jelöli meg, a végkielégítésre jogosultságot azonban a kor-mánytisztviselő ténylegesen a felmentéssel, az intézkedés közlésekor szerzi meg, és azt a halálával sem veszíti el.A jogszabályi rendelkezések összevetéséből megállapítható, hogy a végkielégítésre való jogosultság megszerzésének az időpontja és a tényleges kifizetésének az esedékessége nem feltétlenül esik egybe. A már közölt munkáltatói felmentés mint egyoldalú jognyilatkozat visszavonására a jogosult halálát követően már nincs lehetőség.A jogviszony a halál időpontjában valóban megszűnik, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy vele szemben a munkáltató felmentést közölt, és a halála időpontjáig a felmentési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.
Kapcsolódó címkék:      

Csoportos személyszállítás céges járművel

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A munkavállalók munkavégzésének helye a cég székhelyétől/telephelyétől mindig eltér, az ország több városában végzünk kivitelezést. Munkaszerződésük szerint a munkavégzés helye Magyarország területe. Mivel nagy kitérő, időkiesés és felesleges költség lenne a székhelyre való be-utazás mindennap, ezért a munkaterületekre való utazást úgy oldanánk meg, hogy a cég tulajdonában lévő kisteherautókkal – 3 és 6 személyesek – az egy környéken élő munkavállalókat lakóhelyükről közvetlenül a munkavégzés helyére szállítjuk. Ezen kisteherautókat vezető munkavállalók a járművekkel a munkanap végén hazamennek a lakóhelyükre, és másnap onnan indulnak az aktuális munkavégzési helyre. Ebben az esetben minek minősül a lakóhelyre való utazás céges tehergépkocsival? Felmerül a céges jármű magánhasználata? Kell-e költségtérítést fizetni vagy ingyenes juttatást elszámolni a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] munkáját.Adózási szempontból az Szja-tv. 3. §-ának 11. pontját kell figyelembe venni. E szerint kiküldetésnek minősül – a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás kivételével – a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, vagy különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés (vagyis amikor a foglalkoztatás is és a munkavégzés helye is eltér a szerződéstől). Munkahelynek pedig a munkáltatónak az a telephelye számít, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, illetve ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelyét kell munkahelynek tekinteni.Az előzőek értelmében a cég székhelye tekintendő munkahelynek. A székhelyre történő utazás számít munkába járásnak, az egyes munkavégzési helyekre történő utazás kiküldetésnek minősül.Az Szja-tv. 3. §-ának 11. pontja értelmében, a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás kiküldetésnek minősül, kivéve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást.Az Szja-tv. 3. §-ának 63. pontja szerint csoportos személyszállítás: ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodika) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagyb) kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útjánazzal, hogy egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:        

Változás a kataalanyiságban

Kérdés: A katatörvény módosítása miatt az a helyzet állt elő, hogy kisadózó vállalkozóval kötött szerződés alapján a munkák nem készültek el 2022. augusztus 31-ig, a vállalkozó a számlát később állította ki.
1. Kellett volna a szerződést módosítani, vagy elég, ha a vállalkozó közölte, milyen formában folytatja tovább a vállalkozását? (Feltételezzük, hogy változik az adószáma, áfát fog felszámítani, illetve jogutód lesz a nem katás vállalkozás.)
2. Hogyan kell eljárni helyesen, ha előleget vagy részszámlát fogadtunk be a katás vállalkozótól, azonban a végszámla kiállításakor már nem katás? Előzőek maradhatnak áfamentesek, csak a végszámlára számít fel áfát, vagy visszamenőleg korrigálni kell azokat is áfásra?
Részlet a válaszából: […] követően válik áfaalannyá a vállalkozó – függetlenül attól, hogy egyébként kataadózó vagy társasági adó hatálya alá tartozik. Az áfa alanyi adómentes értékhatára átlépését követően kötelező áfát felszámítani. A szerződésben, amennyiben várhatóan év közben átlépi a vállalkozó az alanyi adómentes értékhatárt, célszerű hivatkozni arra, hogy az alanyi mentes értékhatárt követően a vállalási ár +áfával értendő. Alanyi adómentesről áfásra átlépéskor, mivel ez az ellenértéket érintő módosítás, kell szerződést módosítani.2. A katabevétel megszerzésének időpontja pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja.Az új kata választásakor az adóalanyiság kezdőnapját megelőző napon megszerzett bevételnek kell tekinteni minden olyan ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi az adóalanyiság kezdőnapját.Előleg esetén előlegszámlát kell kiállítani. Ha az előleg kézhezvétele vagy a számlán való jóváírása 2022. augusztus 31-ére vagy korábbra esett, akkor ez a bevétel még katás bevétel lesz. Amennyiben a végszámla nem nullás, és a teljesítés napja 2022. augusztus 31-e utáni, akkor ez a különbözet már a választott adónem (cégek esetében társasági adó) alá tartozik.Áfában az előleg átvételének,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:        

Összesítő nyilatkozat, saját vagyon áthelyezése

Kérdés:

Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] Közösségen belüli termékbeszerzések, amely után az adóalany beszerzőként adófizetésre kötelezett, illetve a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalanytól megvalósított, az Áfa-tv. 37. §-ának hatálya alá eső azon szolgáltatás-igénybevétel, amely után az adóalany igénybe vevőként adófizetésre kötelezett. [Az Áfa-tv. 37. § (1) bekezdése kimondja, hogy adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Ezen általános teljesítésihely-szabály alapján kell megállapítani azon ügyletek teljesítési helyét, amely ügyletekre nem az Áfa-tv. különös teljesítésihely-szabályai (38–49. §) vonatkoznak.] Amennyiben a társaság nem valósított meg az Áfa-tv. 4/A. számú mellékletében meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzést, amely esetben az eladó a német cég volt, és amely után a társaság az adófizetésre kötelezett, illetve nem vett igénybe a német cégtől olyan szolgáltatást, amelynek teljesítési helyét az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján kell megállapítani, és amely után a társaság az adófizetésre kötelezett, akkor a társaságot nem terheli összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettség. Abban az esetben sem kell összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettséggel számolni, ha a német cég nem teljesített a társaság részére az előzőekben említett ügyletet (ügyleteket), azonban ennek ellenére mégis a társaság felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket tüntetett fel az összesítő nyilatkozatban. Ez utóbbi esetben elmondható, hogy a német cég téves adatszolgáltatása nem eredményez adókötelezettséget a társaságra nézve. Figyelemmel azon információra, mely szerint a társaság a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt végleges tulajdonjogot szerez a gépjárművön, a következőkre hívjuk fel szíves figyelmét. Az Áfa-tv. 95–96. §-ai egy sajátos termékimport-adómentességi esetkört szabályoznak, amelynek alapját a Héa-irányelv 143. cikkének d) pontjában foglalt szabály képezi. Az Áfa-tv. 95–96. §-ai szerinti esetben az Európai Unióba történő termékimportot követően az importált termék akár a klasszikus értelemben vett – az Áfa-tv 89. §-ának (1)–(3) bekezdései szerinti – Közösségen belüli adómentes értékesítés (azaz az importálótól eltérő más tagállambeli adóalany felé történő értékesítés) keretében, akár az Áfa-tv. 89. §-ának (4) bekezdése szerinti saját vagyon áthelyezése keretében más tagállamba átkerül, akkor a termékimport mentes az adó alól. [A sajátvagyon-áthelyezés a Közösségen belüli adómentes értékesítés azon speciális formája, amikor a tagállami adóalany a terméket más tagállamba szállítja ugyan, azonban nem valódi értékesítés keretében, hanem tulajdonképpen saját maga számára, az ottani adóalanyiságához.] Az Áfa-tv. 96. §-a értelmében a fenti adómentesség érvényesítéséhez az egyébként Magyarországon adószámmal és közösségi adószámmal nem rendelkező más tagállambeli áfaalany importáló (magyar adószám megkérése helyett) belföldi közvetett vámjogi képviselőt vehet igénybe. Amennyiben ez a más tagállambeli, belföldön adószámmal nem rendelkező importáló így jár el, akkor mentesülni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:    

Közműcsatlakozási díj továbbszámlázása

Kérdés: Építési-szerelési projekt során közműcsatlakozást rendelt meg önkormányzati társulásunk. Ezért a kiállított közműdíjszámlák a társulás nevére szólnak. Építési szakaszban viszont a szerződés szerint az építő vállalkozó fizeti a közműdíjat, ezért a projekt befejezéséig ő is szerepel a számlán mint számlafizető. A számlákat az építő cég kifizette és irattározta. Most viszont 3 hónap elteltével jelezték, hogy ők így nem tudják ezt lekönyvelni, mivel a számla a mi nevünkre szól, ők csak mint számlafizetők vannak rajta. Ebben az esetben melyek a helyes könyvelési lépések? És hogyan lehet megoldani ezt a helyzetet?
Részlet a válaszából: […] értelmében számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie.Az Áfa-tv. 159. §-ának (1) bekezdése szerint az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.Az Áfa-tv. 169. §-a e) pontja szerint a számla kötelező tartalmi eleme a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének neve, címe és adószáma.Az Áfa-tv. 120. §-a értelmében az adóalany a nevére, címére és adószámára szóló számla alapján gyakorolhat áfalevonási jogot.Az Áfa-tv. 127. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla. Ennek alapján az építő vállalkozó a közműdíjszámla áfatartalmát nem vonhatja le, ha nem a nevére szól a számla.Az online számlaadat-szolgáltatási rendszerben minden gazdálkodó nevére szóló, illetve általa kibocsátott számla megjelenik.Az Szt. és az Áfa-tv. előírásai szerint is jogos az építő vállalkozás észrevétele, hogy nem könyvelhetik le azokat a számlákat, amelyek nem a nevére szólnak, a Tao-tv. szerint nem számolhatja el költségnek, ráfordításnak azokat a számlákat, amelyek nem a nevére,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.
Kapcsolódó címkék:    

Gyermekétkeztetési feladat ellátása

Kérdés: Önálló költségvetési szerv vagyunk, önkormányzati konyha útján történik a gyermekétkeztetési feladat ellátása. Az étkezési térítési díjakat a konyha szedi be, és állítja ki az általános forgalmi adót is tartalmazó számlákat. Számlát állít ki az önkormányzat felé is az ingyenes étkezők vonatkozásában, akik nyilatkozat alapján ingyen étkeznek. A számlát az áfa felszámításával állítja ki ebben az esetben is. Valamennyi nyersanyagra levonásba helyezi az általános forgalmi adót, mivel mindenre áfás számlát állít ki. Az önkormányzat azonban intézményfinanszírozást is biztosít az intézmény számára, tehát nem egyedüli bevételi forrása a gyermekétkezés kapcsán kiállított számla. Helyes-e az önkormányzati konyha eljárása, amikor valamennyi számla áfatartalmát levonásba helyezi, illetve helyes-e a gyakorlat, miszerint az ingyenes étkezők vonatkozásában az önkormányzat felé áfás számlát állít ki arra figyelemmel, hogy intézményfinanszírozásban is részesül?
Részlet a válaszából: […] szerint amiatt kellene arányosítani, hogy részben államháztartási támogatásból finanszíroznak valamely beszerzést. Ilyen szabályozás ellentétes lenne a Héa-irányelvvel.A fenntartó által intézményfinanszírozásként utalt támogatás nem képez áfaadóalapot az Áfa-tv. 65. §-a alapján, ezért az ilyen támogatás után nem kell általános forgalmi adót fizetni, ugyanakkor az a tény, hogy részben támogatásból finanszírozzák a gyermekétkeztetést, nincs hatással az áfalevonási jogra.A kérdésben foglaltak szerint a konyha valamennyi főzött ételadagot kiszámlázza, vagy az ellátottak felé, vagy az önkormányzat felé. Amennyiben az önkormányzat felé azt az árat számlázza, amelyet a teljes árat fizetők fizetnek, akkor a konyhát teljes egészében megilleti az adólevonási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
Kapcsolódó címkék:        
1
2
3
…
8