Ingatlanértékesítés áfája

Kérdés: Ha egy alanyi mentes önkormányzat építési telket vagy lakóingatlant ad el, áfás számlát kell-e kiállítania? A kérdés azért merült fel, mert az Áfa-tv. szerint a tárgyi eszközként használt terméket áfásan értékesítheti az alanyi mentes adózó is, viszont a beépített és beépítetlen ingatlan, kivéve építési telek értékesítésének adókötelessé tétele alá külön be lehet jelentkezni. Jól gondolom, hogy a beépített ingatlant nem áfásan, de az építési telket áfásan értékesítheti?
Részlet a válaszából: […] (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynekja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagyjb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év (úgynevezett új ingatlan); illetvek) pontja alapján, a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését.Az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint, a 86. § (1) bekezdésétől eltérően a belföldön nyilvántartásba vett adóalany, az állami adó- és vámhatóságnak tett bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy a 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett termékértékesítését adókötelessé teszi.A leírtak alapján megerősítjük a kérdésben vázolt jog-értelmezést. Az adóalanynak az alanyi adómentesség időszakában a tárgyi eszköz értékesítésénél[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:        

Egészségügyi szolgálati jogviszony

Kérdés:

1. Egészségügyi szolgálati jogviszonyba szeretnénk felvenni egy dolgozót, heti 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatva (ezt a 6 órát heti egy napon dolgozza le). A részére járó szabadságokat hogyan kell helyesen kiírni, illetve számolni? Órában kell nyilvántartani? Mi lenne a törvényes módja? 2. Egészségügyi szolgálati jogviszonyban, 40 éves szolgálati elismeréshez beszámítható-e az egyéni vállalkozóként vagy más vállalkozási formában végzett (ugyancsak orvosi) tevékenység?

Részlet a válaszából: […] munkavállalónál. Órában történő nyilvántartás esetén a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, tehát ha heti egy napon, 6 órára van beosztva munkavégzésre, és adott héten szabadságon van, akkor részére 6 óra szabadságot kell kiírni. A szabadságórák számát olyan módon kell kiszámolni, hogy meg kell határozni, hány nap szabadság jár az érintettnek, és azt a napi munkaidő mértékével kell felszorozni. 2. Szolgálati elismerés a huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi egészségügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkező, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek jár. A szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a 8. § (9) bekezdésének a)–l) pontjai, valamint a 8. § (9a) bekezdésének c) és e) pontja szerinti jogviszonyban töltött időtartamot, függetlenül attól, hogy az adott jogviszony 2020. november 18. napja előtt vagy azt követően jött létre. A szolgálati elismerés szempontjából egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a) az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, b) a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, c) a Ktv., Kttv., Ktjv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, kormánytisztviselői jogviszonyban, e) a szolgálati jogviszonyban, f) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, g) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, h) a Ktv., Ktjv., Kttv. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, i) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban, j) a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:        

Önkormányzati szennyvízberuházás

Kérdés: Önkormányzatunk pályázat útján szenny-vízberuházást valósít meg a településen. A projekt fordított áfás, melyet az önkormányzat vissza is tud igényelni, mivel a későbbiekben a szennyvíztelep üzemeltetésre át lesz adva. Az átemelők villamos energiájának díját tovább kell számláznunk a fővállalkozónak, aki azt a részünkre megtéríti? A felszámított áfát ebben az esetben be kell fizetnünk, vagy vele szemben levonhatjuk az áfa összegét?
Részlet a válaszából: […] számlájának áfatartalma az Áfa-tv. 120. §-ának előírásai szerint levonásba helyezhető.Az áramszámlán található adó hatályán kívüli tételeket csak az áramszolgáltató számlázhatja adó hatályán kívüli tételként. Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybe vevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.
Kapcsolódó címkék:          

Eltartási szerződés adózása

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik alkalmazottja eltartási szerződést kötött. Havi 100 ezer forintot ad az eltartó az eltartottnak. Milyen adókötelezettség keletkezik a szerződés megkötése időpontjában és a szerződés "lejártakor"?

Részlet a válaszából: […] szerződés keretében történő átruházásából származó adóköteles jövedelem megállapítására az ingatlan átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit (Szja-tv. 59–62. §) az e paragrafusban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ennek alapján az ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották (Szja-tv. 59. §). Az ingatlan (ingatlanrész) megszerzése időpontjának – főszabály szerint – azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották [Szja-tv. 60. § (1) bekezdés]. A jövedelem megállapítása a következők szerint történik: a) bevételnek a szerződésben foglalt átruházási értéket kell tekinteni, ennek hiányában b) az állami adó- és vámhatóság értékelése szerint megállapított forgalmi érték számít bevételnek vagy c) jövedelemként az ingatlan átruházására vonatkozó rendelkezések szerinti igazolt költségek egyharmad részét kell figyelembe venni [Szja-tv. 62/A. § (3) bekezdés]. Az előzőekben említett c) pont szerinti, magánszemélyt terhelő következő igazolt költségek, kivéve, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt, a következők: a) a megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások; a megszerzésre fordított összeg – főszabály szerint –, az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték; b) az értéknövelő beruházások; értéknövelő beruházás: az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely ingatlan átruházása esetében az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt; c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadások, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is [Szja-tv. 3. § 32. pont, 62. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont]. Az adót a szerződő felek közül a tartást, a járadékfolyósítást vállaló fél fizeti meg az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint, a jövedelem keletkezési időpontját követően [Szja-tv. 64/A. § (4) bekezdés]. Az adó fizetésére kötelezett a vonatkozó szerződésben megállapodhat a magánszeméllyel, hogy ezt az adót a magánszemély fizeti meg oly módon, hogy az adó összegét az adó fizetésére[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:      

GYES-ről visszatérő közalkalmazott szabadsága

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő közalkalmazott esetében a részére járó szabadságot?
Részlet a válaszából: […] előírásait (feltéve, hogy adott rendelkezés alkalmazását a Kjt. nem zárja ki). Ennek megfelelően az Mt. 115. §-a irányadó, mely szerint szabadság jár a munkában töltött időre, így többek között a szülési szabadság tartamára, és a gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadság első fél évére.Amikor a kolléga visszatér, meg kell nézni, hogy a távozásának évében részére mennyi szabadság járt, abból mennyi került kiadásra, és mennyi maradt meg.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Piaci helyek bérbeadása

Kérdés: Az önkormányzat a közigazgatási területén vásárt és piacot rendez. A vásári/piaci alkalmakkor az értékesítést végző adóalanyok/magánszemélyek a szolgáltatás helyszínén fizetik meg (készpénzben) a bérleti díjat az önkormányzat részére. A számlázóprogramunk az online számlázási feltételeknek eleget tesz, a készpénz átvételekor a számlát azonnal kiállítja és átadja az ügyfél részére az önkormányzat. A számlázás nehézségekbe ütközik. A vásáron/piacon részt vevő árusok egy részével szerződést kötöttünk, mely szerződés birtokában jogosult meghatározott helyeket elfoglalni. A szerződéskötés előtt az ügyfél "átvilágítása" megtörténik, leellenőrizzük, hogy az adóalany érvényes adószámmal rendelkezik, és a tevékenységi körében a vásáron végzett tevékenység szerepel. Nem minden vásározóval van bérleti szerződésünk. A bérleti szerződéssel nem rendelkező vásározókkal/piacozókkal a vásári/piaci helyszínen találkozunk először, ezért szinte semmit sem tudunk róluk. A vásárokon/piacokon részt vevő árusok száma nagyon magas, az adóalany sok esetben nem tudja még az adószámát sem. Bár a társaságok rendelkeznek pecséttel – esetükben az adószám beírását követően a számlázóprogram a számlán azonnal rögzíti a vevő adatait. Nehezebb az egyéni vállalkozókkal, akik jelentős része még az egyéni vállalkozói számát sem tudja, és pecséttel sem rendelkezik. Az egyéni vállalkozók portálját ismerjük és használjuk is ellenőrzésre. A magánszemélyek és őstermelők esetében a NAV/adóalany lekérdezéssel próbáljuk az adószámokat ellenőrizni. Az ellenőrzések sok esetben segítenek, de hosszadalmas folyamat.
1. Ha a bérleti szerződéssel nem rendelkező árus nem ad felvilágosítást a cég nevéről, illetve téves tájékoztatást ad, hogyan tudjuk ellenőrizni?
2. A múlt havi vásári alkalommal egy számlázó díjbekérőt állított ki, a tévedést a másnapi ellenőrzés során feltártuk. A díjbekérő alapján a számla kiállításra került, és postáztuk az adóalany részére. Néhány nap múlva a számlán szereplő adóalany azt a felvilágosítást adta, hogy ő nem vett részt a vásáron, sztornózzuk az általunk kiállított számlát. Az ügylet megvalósult, a pénzt átvettük, de nem tudjuk, hogy kitől. Hogyan járunk el ilyen esetben helyesen? Milyen bizonylat alapján sztornózható a számla? Ha a számlát sztornózom, akkor a keletkezett bevétellel mi a teendőm?
Részlet a válaszából: […] adóalapját, így a gazdasági esemény után adóhiány nem keletkezik az adóhatósággal szemben.Az adózási jogesetek és kúriai állásfoglalások a számlabefogadó felelősségét taglalják. A számlakibocsátó felelőssége addig terjed, hogy kellő gondossággal kell eljárnia. Ez az alábbi szempontok figyelembevételét jelenti.A számla hitelességének vizsgálata során az alábbi főbb szempontokat kell figyelembe venni:– Megtörtént-e a gazdasági esemény? A kérdéses esetben a gazdasági esemény megtörtént, a piaci hely bérlése megvalósult.– A gazdasági esemény a felek között valósult-e meg? A gazdasági esemény nem a felek között valósult meg, ugyanakkor a számlát a vevő kiegyenlítette, és a bizonylatot elfogadta. A számlakibocsátásra a vevő által szolgáltatott adatok alapján került sor, ezért a számlakibocsátót nem terheli felelősség.– Történt-e adóelkerülés? Adóelkerülés nem történt a kérdéses esetben, mivel a bevétel után az áfát bevallották, a számla adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tettek.A kérdéses esetben a szolgáltatásnyújtás, vagyis a piaci hely igénybevétele megtörtént, a számlaadási kötelezettségüknek eleget tettek, az ellenérték kiegyenlítésre került, az adatszolgáltatási és áfabevallási, -befizetési kötelezettségüknek eleget tettek. A számlakiállítónak kellő gondossággal kell eljárni, de a számlázáshoz szükséges adatok megadása a vevő feladata.Javasoljuk, hogy tegyenek ki a piacon és esetleg a honlapjukon figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy adóalany nevére szóló számlát az adószám birtokában és annak hiteles igazolása (cégjegyzék, NAV-törzs-adat, egyéni vállalkozói regisztráció) alapján tudják kiállítani. Javasoljuk, hogy a számlát vetessék át, a másolati példányt írassák alá az átvevővel. A díjbekérőt szintén vetessék át és írassák alá az átvevővel. A számlára rávezethető egy szöveg,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Iskolarendszerű képzés költségének megtérítése

Kérdés: A diplomát adó képzésen részt vevő szállítói számláját mely rovaton kell könyvelni? Munkaköréhez nem kötelező képzés, nincs tanulmányi szerződés. Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az intézménynek a kifizetett számla után? A szállítói számla az intézmény nevére szól.
Részlet a válaszából: […] számfejteni.Az elszámolás alapja a munkáltató nevére kiállított számla vagy a hallgatói szerződés. A munkavállalót 15% személyi jövedelemadó, 18,5% társadalombiztosítási járulék terheli, a munkáltatónak pedig 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Az Szja-tv. 46. §-ának (6)-(8) bekezdésében, valamint a Tbj-tv.-ben, továbbá a Szocho-tv.-ben foglaltak szerint kell megállapítani, levonni, illetve befizetni, bevallani (08-as bevallás), és igazolni a munkavállaló felé a levont, illetve megfizetett közterheket.Az iskolarendszerű képzés költségének megtérítését a K1107. Béren kívüli[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat a házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés feladatra több önkormányzattal együtt társulást hozott létre. A társulás intézménye látja el a feladatot, számlázza a térítési díjakat az ellátottaknak. A szociális szolgáltatásról szóló rendelet alapján megállapodást köt az önkormányzat és az intézmény, hogy az önkormányzat a térítési díjat pl. 50%-ban átvállalja az ellátottaktól. A megállapodás alapján az intézmény a térítési díj 50%-át kiszámlázza az önkormányzatnak, a térítési díj másik felét pedig az ellátottnak. Az önkormányzat felé kiszámlázott, átvállalt 50% térítésidíj-bevételt az intézmény átvett pénzeszközként könyveli le a B16 rovatra. Az önkormányzatnál kiadásként a K506 rovaton jelenik meg a tétel. Az ellátottnak áfásan számlázott a díj, az önkormányzatnak kiszámlázott "hozzájárulás" összege áfa hatályán kívüliként szerepel. Az átvállalt térítési díjat az intézménynél nem a B405-re, az önkormányzatnál pedig K48-ra kellene könyvelni? Az önkormányzat által átvállalt térítési díj számláját nem ugyanúgy áfásan kellett volna kiállítani, mint az ellátott által fizetendő térítési díjat?
Részlet a válaszából: […] kiállítani az önkormányzat részére, amit a B405. Ellátási díjak rovaton kell elszámolni. A házi segítségnyújtás áfamentes az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján, a szociális étkezést viszont 27%-os áfamértékkel kell számlázni.Az Áhsz. 15. melléklete alapján a K48. Egyéb nem intézményi ellátások rovaton az önkormányzatok által nyújtott egyes pénzbeli ellátásokat kell elszámolni, míg a természetbeni szociális ellátások esetében a beszerzésekre a K3 Dologi kiadások megfelelő rovatai[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzati tulajdon értékesítésében történő közreműködés, üzletrész-értékesítés közvetítésének áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Társaságunk 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló vagyonkezelő gazdasági társaság, amelynek feladatai közé tartozik többek között az önkormányzati vagyonelemek hasznosítása. Társaságunk (megbízó) jelenleg egy jelentős ingatlan vagyonnal rendelkező, önkormányzati tulajdonban álló kft. 100 százalékos tulajdoni hányadát kívánja értékesíteni. Az ingatlant tulajdonló vállalkozás üzletrészének értékesítésére felkértünk egy közvetítő-tanácsadó céget (megbízott), amely a sikeres közvetítés eredményeként a szerződésben meghatározott mértékű közvetítői jutalékra jogosult. A szerződés szerint a megbízott többek között vállalta, hogy a tranzakció előkészítése során tanácsadást végez a tranzakció lehetséges módozataival kapcsolatban, közreműködik az üzletrész értékelésének véglegesítésében és befektetői marketingtevékenységet végez. A szerződés szerint a megbízott a tranzakció végrehajtásának segítését is vállalta, többek között a potenciális befektetőkkel történő tárgyalások szervezésével, az előzetes ajánlatok feltételeinek tisztázásával, kialakításával, a befektetők átvilágításának támogatásával. Emellett a szerződés szerint vállalt szolgáltatásában az ajánlatok bekérését, értékelését végzi, közreműködik a tranzakció jogi dokumentációjának kialakításában, a jogi tanácsadók munkájának koordinálásában, a jogi dokumentációk aláírásának támogatásában. A megbízott feladatai magukban foglalták továbbá a megbízó döntés-előkészítésének támogatását, a tranzakcióval kapcsolatos releváns információk gyűjtését és feldolgozását is. A szerződés teljesítése során azonban a megbízott végül – mindkét fél által teljesítésigazolással elismert módon – csak az üzletrész értékesítésére irányuló közvetítési szolgáltatást végzett, amely egyetlenegy érdeklődő, a majdani tényleges vevő bemutatására irányult. Megbízott a megbízás tárgyát érintően egyéb – tanácsadási vagy más szolgáltatói – tevékenységet nem végzett, tehát a szerződésben foglalt egyéb szolgáltatási elemek teljesítésére/feladatok ellátására nem került sor. Erre is figyelemmel az a kérdésünk, hogy mivel a megbízott szolgáltatása a vásárló megbízónak való bemutatásán nem terjeszkedett túl, a megbízott szolgáltatás tekinthető-e az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének f) pontja alá tartozó adómentes közvetítői szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] – sui generis módon – meghatározott, az a tagállamok joggyakorlatában nem különbözhet egymástól.A másik fontos, a témához kapcsolódó alapelv szerint, ha az általános adózási szabályoktól eltérő megítélés esete jön szóba (ilyen az adómentesség is), az értelmezés során a megszorító értelmezés elvét kell követni. Az "adómentességek leírására használt kifejezéseket szigorúan kell értelmezni, mivel ezek kivételt jelentenek a főszabályhoz képest, miszerint az adóalany által ellenszolgáltatás fejében teljesített minden termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után héa-t kell fizetni. Mindazonáltal e kifejezések értelmezésének összhangban kell állnia a fent említett mentességek által elérni kívánt célokkal, és tiszteletben kell tartania a közösségi héa-rendszer lényegéből következő adósemlegesség elvének követelményeit. A szigorú értelmezés e szabálya ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az adómentesség meghatározására használt kifejezéseket oly módon kell értelmezni, hogy azok ne tudják kifejteni hatásukat..." (C 473/08. sz. ügyben hozott ítélet 27. pontja). Az EUB esetjoga értelmében valamennyi tevékenység (így jelen esetben a közvetítési és kapcsolódó tanácsadási szolgáltatás) esetleges áfamentességét az előzőekben vázolt összefüggésrendszerbe ágyazottan kell vizsgálni, azaz az adómentes tevékenységeket egyrészt – mivel azok kivételt jelentenek a főszabály alól – megszorítóan kell értelmezni, másrészt ezen adómentességeknek önálló közösségi értelme van, azokat nem lehet az egyes nemzeti jogrendszereknek megfelelően tagállamonként eltérően értelmezni.Az EUB ítéletei közül a CSC Financial Services Ltd. and Commissioners of Customs & Excise C-235/00 ügyben hozott ítélet szolgálhat támpontul az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének f) pontjával összefüggő értelmezési kérdések tisztázásához. A C-235/00. ügyben hozott ítéletben az EUB azt értelmezte, mit kell "az értékpapírokra vonatkozó ügyletek, ideértve azok közvetítését is" megfogalmazás alatt érteni.Az EUB ítéletében kimondta, hogy az értékpapírokkal való kereskedés olyan aktusokat foglal magában, melyek a felek jogi és pénzügyi helyzetét megváltoztatják, és hasonlóak ahhoz, ami a pénzátutalás esetén történik. A pusztán fizikai, technikai vagy adminisztratív szolgáltatás nyújtása, amely nem eredményez változást a felek jogi és pénzügyi helyzetében, nem lehet adómentes szolgáltatás. Következésképpen az értékpapírokra vonatkozó ügylet olyan ügyleteket foglal magában, melyek eredményeként a feleknek értékpapírokkal kapcsolatos jogai vagy kötelezettségei jönnek létre, változnak meg vagy szűnnek meg.Ítéletében az értékpapírokra vonatkozó ügylet közvetítését is értelmezte az EUB. Álláspontja szerint a közvetítés kifejezés szerepeltetésével nem volt jogalkotói szándék új, eredeti mentességet definiálni, csupán az adómentesség hatályát kívánták kiterjeszteni a közvetítésre. A közvetítő nem foglalja el a fél helyét a pénzügyi termékkel kapcsolatos ügyletben, a közvetítő tevékenysége eltér a szerződéses felek által kötött pénzügyi szolgáltatás nyújtásától. A közvetítést a szerződéses fél részére és általa javadalmazottan nyújtják, az egy elkülönült közvetítői tevékenység. Ennek lényege többek között, hogy kihangsúlyozza a megfelelő lehetőségeket a szerződés megkötésére, és felvegye a másik féllel a kapcsolatot az ügyfele nevében és javára. A közvetítés lényege, hogy a közvetítő megtegyen mindent, hogy a felek között a szerződés létrejöjjön, anélkül hogy neki bármi érdeke fűződne a közvetített szerződés feltételeihez. Másrészről nem tekinthető közvetítésnek az, ha az egyik fél alvállalkozót bíz meg a szerződés jogi formalitásainak az előkészítésével, így például a másik[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.
Kapcsolódó címkék:    

Személyszállító társaságnak nyújtott önkormányzati támogatás áfája

Kérdés: Egy gazdasági társaság (társaság) városunkban végez menetrend szerinti személyszállítást közszolgáltatási szerződés keretében. A társaság e tevékenységet a saját nevében végzi, az utasok által megfizetett jegy árbevétele a társaságot illeti. Önkormányzatunk 2 millió forint támogatást nyújt havonta a társaság részére a közfeladat ellátása érdekében, mely kompenzációt nyújt a társaságnak e szolgáltatással összefüggésben keletkezett bevételeivel nem fedezett kiadásaira. A kiszervezett személyszállítási közfeladat fentiek szerinti finanszírozása adóköteles tevékenység ellenértéke, vagy önkormányzatunk áfamentesen, működési támogatás formájában biztosíthatja a társaság részére a közfeladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet?
Részlet a válaszából: […] hogy ahhoz, hogy egy tevékenység az Áfa-tv. hatálya alá tartozó szolgáltatásnak minősüljön, elengedhetetlenül szükséges, hogy a szolgáltatásnyújtó a szolgáltatást igénybe vevő részére nyújtson szolgáltatást, és ezen szolgáltatás fejében a szolgáltatást igénybe vevő a szolgáltatással arányos ellenértéket fizessen. Tehát szükséges, hogy közvetlen kapcsolat álljon fenn a nyújtott szolgáltatás és az azért fizetett ellenérték között.Az egyes ügyletek megítélése szempontjából lényeges elem továbbá, hogy az adott feladatot a társaság a saját vagy az önkormányzat nevében végzi. Feladat- és forrásátadásról, a kompenzáció működési támogatásként (és nem ellenértékként) történő áfakezeléséről ugyanis kizárólag abban az esetben lehet szó, ha a társaság a tevékenységet saját nevében végzi. Az önkormányzat ez esetben nem a szolgáltatások igénybevételét honorálja, hanem azok elvégzését (nyújtását) támogatja. A kompenzáció működési támogatásként történő megítélését erősíti az a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
4
…
8