Végkielégítés

Kérdés: Kifizethető-e a végkielégítés annak a köznevelésben foglalkoztatott közalkalmazottnak, akinek jogviszonya létszámleépítés miatt került felmentéssel megszüntetésre, de a felmentési idő alatt jogosulttá vált a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjára, és azt igénybe is kívánja venni, ezért a jogviszonyának jövőbeni megszűnése időpontjában nyugdíjasnak fog minősülni? Számít-e a felmentési okirat átadásának időpontja ebben az esetben? Vagy a Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének a) pontja az okirat átadása után bekövetkezett nyugdíjasstátuszra is alkalmazandó? Kifizethető-e a végkielégítés abban az esetben, ha a jogviszony megszűnésének időpontjában szüneteltetné a közalkalmazott a nyugdíját, tehát az Mt. szerint nem minősülne nyugdíjasnak?
Részlet a válaszából: […] nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjban részesül.Amennyiben a nők negyvenéves öregségi nyugdíja a közalkalmazott részére megállapításra kerül, és azt folyósítják részére, nyugdíjasnak minősül, és végkielégítésre nem jogosult.Kérdéses, hogy mit értünk az alatt, hogy ez a helyzet legkésőbb a jogviszony megszűnésének időpontjában fennáll. Véleményünk szerint ez azt jelenti, hogy ha bármikor a felmentés közlése, a felmentési idő kezdete után, de legkésőbb a jogviszony megszűnése időpontjában teljesülnek a nyugdíjasnak minősülés feltételei, akkor a közalkalmazott nem jogosult a végkielégítésre.Ezért szerintünk nem elegendő azt nézni,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:    

Katásból lett átalányadózó

Kérdés: Önkormányzatunk szerződéses kapcsolatban van egy egyéni vállalkozóval. Nem választhatta a vállalkozó az új katát, mert nyugdíjas, ezért az átalányadózásra tért át. Visszakapja-e a vállalkozó a január óta megfizetett havi 25 ezer forintos tételes adót?
Részlet a válaszából: […] 1-jétől alkalmazhatja az átalányadózás szabályait.Ha a katás egyéni vállalkozó bejelentette a NAV-hoz, hogy áttér az átalányadózásra, akkor a kataalanyisága 2022. augusztus 31-én megszűnt. Az átalányadózást nem választhatja 2022. január 1-jétől, mert ugyanarra az időszakra kétféle adózási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Veszteség rendezése miatti jegyzett-tőke-leszállítás

Kérdés: Önkormányzatunk törzsrészvénnyel rendelkezik egy zártkörűen működő részvénytársaságban. A zrt. közgyűlési határozatával döntött a tőkéjének leszállításáról veszteségrendezés érdekében, így az önkormányzat törzsrészvénynévértéke is csökkent. Hogyan kell könyvelni a fentebb részletezett gazdasági eseményt az önkormányzat könyveiben?
Részlet a válaszából: […] térítés nélküli átadás szabályai szerint kell elszámolni, a 38/2013. NGM rendelet IV. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, Csökkenések rész, B) Részesedés, értékpapír térítés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: Beleszámít-e a jubileumi jutalomra jogosító időszakba, ha a dolgozó a Spartacus Sportkörből áthelyezés bejegyzéssel a munkakönyvében 1989-ben iskolába került, amely 1992-től a Kjt. hatálya alá tartozik, és azóta is ott van közalkalmazottként?
Részlet a válaszából: […] fennáll "az áthelyezések szakadatlan láncolata". Erre tekintettel a korábbi jogviszony tartamát, ahonnan a közalkalmazott áthelyezésre került, jubileumi jutalomra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:  

Konyhai kisegítő besorolása

Kérdés:

Köznevelési intézményben nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott konyhai kisegítő álláshelyre (pályázat útján meghirdetett kiírás szerint a pályázati feltétel: 8 általános) közalkalmazottként vettük fel a munkavállalót. A dolgozó azonban rendelkezik 1407-5 számú női ruhakészítő szakmunkás végzettséggel. A foglakoztatott a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése alapján "B" fizetési osztályba lett besorolva. Korábban (6 éve) egy másik közalkalmazottat "A" fizetési osztályba soroltak ugyanilyen háttérrel, végzettséggel. Melyik dolgozó van jogszerűen besorolva? Milyen jogszerű teendőink vannak a korrekcióhoz?

Részlet a válaszából: […] besorolni. Bármilyen végzettséggel is rendelkezik valaki, legfeljebb olyan fizetési osztályba sorolható be, melyet a munkakörre irányadó fizetési osztály elismer. Ha több fizetési osztályba sorolható be egy adott munkakör, akkor az azt betöltő közalkalmazottat a végzettségének, képesítésének megfelelő legmagasabb fizetési osztályba kell besorolni. Megjegyezzük, hogy főszabályként a Kjt. nem követel meg szakirányú képzettséget (kivétel, ha a Kjt. vagy végrehajtási rendelete vagy más jogszabály kifejezetten azt ír elő, de kisegítő munkakör esetében ilyen rendelkezés nincs). A 326/2013. Korm. rendelet 2. számú melléklete a kisegítő dolgozó munkakörre "A"–"C" fizetési osztályt ír elő. A Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése szerint a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:    

Önellenőrzési pótlék önellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell a társasági adó önellenőrzéséhez kapcsolódó önellenőrzési pótlékot önellenőrizni, ha a számított pótlék helyett tételes (5000 forintos) pótlékot kellett volna felszámítani?
Részlet a válaszából: […] korrigálni. Csak 5000 forintot kell beírni. Egyébként a bevallást ismételt önellenőrzésként kell benyújtani, de az adattartam változatlan lesz. Az önellenőrzés önellenőrzése ugyan ismételt önellenőrzés, de a pótlék[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
Kapcsolódó címkék:  

Erdőfenntartással kapcsolatos feladatok

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában erdő-terület is található. Eddig az erdőfenntartással kapcsolatos feladatokat az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság végezte. Ez magában foglalta a telepítéssel, valamint a kivágott fa értékesítésével kapcsolatos feladatokat is. A jövő évtől ez az alapfeladat átkerül az önkormányzat egyik költségvetési szervéhez. A feladatot átvevő költségvetési szerv esetében a fa értékesítése már vállalkozási tevékenységnek minősül-e, illetve lehetőség van-e arra, hogy az értékesítést az önkormányzat végezze, míg a költségvetési szerv esetében csak a fenntartással járó feladatok kiadásai jelennek meg?
Részlet a válaszából: […] a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő más, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység,b) vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítőtevékenység.Az Áht. szerint önkormányzatok esetében vállalkozási tevékenység nem értelmezhető.Az erdő tulajdonosa az önkormányzat, ezért a faértékesítést végezheti az önkormányzat, és ebben az esetben az értékesítés nem minősül vállalkozási tevékenységnek. Figyelembe kell azonban venni, hogy az erdőgazdálkodási (faültetés, -kitermelés stb.) költségek a költségvetési intézménynél jelentkeznek, és[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása

Kérdés: 4 órában foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozó a heti 20 órán kívül túlórában foglalkoztatható-e? Amennyiben igen, akkor megváltozott munkaképességű személynek lehet-e tekinteni?
Részlet a válaszából: […] 2011. évi CXCI. törvény korábbi, korlátozást megállapító rendelkezései hatályon kívül helyezésre kerültek.Tehát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők korlátlanul végezhetnek munkát, sem az abból származó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Eltartási szerződés adózása

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik alkalmazottja eltartási szerződést kötött. Havi 100 ezer forintot ad az eltartó az eltartottnak. Milyen adókötelezettség keletkezik a szerződés megkötése időpontjában és a szerződés "lejártakor"?

Részlet a válaszából: […] szerződés keretében történő átruházásából származó adóköteles jövedelem megállapítására az ingatlan átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit (Szja-tv. 59–62. §) az e paragrafusban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ennek alapján az ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották (Szja-tv. 59. §). Az ingatlan (ingatlanrész) megszerzése időpontjának – főszabály szerint – azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották [Szja-tv. 60. § (1) bekezdés]. A jövedelem megállapítása a következők szerint történik: a) bevételnek a szerződésben foglalt átruházási értéket kell tekinteni, ennek hiányában b) az állami adó- és vámhatóság értékelése szerint megállapított forgalmi érték számít bevételnek vagy c) jövedelemként az ingatlan átruházására vonatkozó rendelkezések szerinti igazolt költségek egyharmad részét kell figyelembe venni [Szja-tv. 62/A. § (3) bekezdés]. Az előzőekben említett c) pont szerinti, magánszemélyt terhelő következő igazolt költségek, kivéve, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt, a következők: a) a megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások; a megszerzésre fordított összeg – főszabály szerint –, az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték; b) az értéknövelő beruházások; értéknövelő beruházás: az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely ingatlan átruházása esetében az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt; c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadások, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is [Szja-tv. 3. § 32. pont, 62. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont]. Az adót a szerződő felek közül a tartást, a járadékfolyósítást vállaló fél fizeti meg az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint, a jövedelem keletkezési időpontját követően [Szja-tv. 64/A. § (4) bekezdés]. Az adó fizetésére kötelezett a vonatkozó szerződésben megállapodhat a magánszeméllyel, hogy ezt az adót a magánszemély fizeti meg oly módon, hogy az adó összegét az adó fizetésére[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:      

Kedvezményesen nyújtott intézményi szolgáltatás

Kérdés:

Intézményünk szolgáltatását saját dolgozójának, illetve a dolgozók közvetlen hozzátartozójának a "piaci" árhoz képest 50%-os kedvezménnyel biztosítja. A számlakiállítási kötelezettség tény, de hogyan szükséges kiállítani a számlát, illetve ebben az esetben a teljes vagy az engedménnyel csökkentett összeg után kell áfát fizetni, továbbá felmerül-e esetlegesen szja-fizetési kötelezettsége az intézménynek?

Részlet a válaszából: […] összegében fel lehet tüntetni. Nem kifogásolható az a megoldás sem, ha az adóalany feltünteti az eredeti ellenértéket (adóalapot és adót), valamint az engedményként elengedett összeget mínusz előjellel, és a számlában így tünteti fel az engedménnyel csökkentett összeget (mint adóalapot és az az utáni adót). Ha az ellenérték aránytalanul alacsony, akkor a forgalmi adót ki kell egészíteni az Áfa-tv. 67. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint. Az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve, hogy az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybe vevőjét az adólevonási jog nem egészében illeti meg. A nem független fél fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 13. pontja határozza meg. E szerint nem független felek: olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek) a) egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások; b) között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn; c) között az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja; d) között a 6. § (5) bekezdése szerinti viszony áll fenn; e) egymás közeli hozzátartozói, vagy az a)–d) alpontokban meghatározottak közeli hozzátartozója. A munkavállalók az Áfa-tv. 259. §-a 13. pontjának d) alpontja értelmében nem független felek, ezért figyelemmel kell lenni az Áfa-tv. 67. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szabályokra. Az aránytalanul alacsony árnak nincs jogszabályban meghatározott mértéke. A NAV gyakorlatában, ha legalább az 50%-os árat megtéríti a munkavállaló, akkor a piaci ár szabályait nem kell alkalmazni. Személyi jövedelemadó vonatkozásában a munkavállalók által meg nem fizetett rész összevonandó jövedelemként adózik (a bérjövedelem adózásának szabályai szerint), amelyből le kell vonni a személyi jövedelemadót, a járulékokat, és a kifizetőnek szociális-hozzájárulásiadó-kötelezettsége keletkezik. Az adó alapját az Szja-tv. 3. §-ának 9. pontja szerint kell meghatározni. Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyet a) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagy b) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagy c) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség- és jövedelemmódszer), vagy d) független fél által az ügylet révén elért – megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített – ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagy e) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:        
1
6
7
8