Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Kérdés:

Központi költségvetési szervként működő intézményünk bérelt ingatlanban üdültetést biztosít saját dolgozói és hozzátartozóik részére. Külső vendég részére nem kerül meghirdetésre az üdülési lehetőség. Álláspontunk szerint a 173/2003. Korm. rendelet értelmében ez a tevékenység nyereség- és vagyonszerzési cél nélküli szolgáltatás, amely után a fizetendő díj megállapítása önköltségi alapon történik. A NAV honlapján található, "A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás általános forgalmi adómértéke 2020. január 1-jétől 5 százalékra csökken, valamint e szolgáltatás után turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik" tájékoztató értelmében az üdülők szálláshely-szolgáltatása (függetlenül attól, hogy a szolgáltatást igényjogosultak és azok hozzátartozói vagy más személy veszi igénybe) kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül. Ez alapján pedig a szolgáltatás után turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezik. Jól értelmezzük a tájékoztató alapján, hogy az általunk nem üzleti céllal végzett közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás után is meg kell fizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást? Van-e más olyan kötelezettségünk, amely az üdültetési szolgáltatás után keletkezik?

Részlet a válaszából: […] hanem a szolgáltatás jellegadó tartalma alapján kell a minősítést elvégezni. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás minden olyan szálláshely-szolgáltatás, amely alapvetően turisztikai jellegű. A Héa-irányelvvel összhangban a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás alatt olyan alapvetően turisztikai jellegű szolgáltatás értendő, amely során ellenérték fejében az adott szálláshelyre vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek megfelelő szállás biztosítása történik, így különösen – többek között – üdülők szálláshely-szolgáltatása (függetlenül attól, hogy a szolgáltatást igényjogosultak és azok hozzátartozói, vagy más személy veszi igénybe). A költségvetési szervek által üzemeltetett zártkörűen és nem zártkörűen igénybe vehető üdülők, az önkormányzati vendégházak, költségvetési intézmények által fenntartott nyári táborok, erdei iskolák és a köz- és felsőoktatási intézmények által fenntartott kollégiumi férőhelyek nem diákok részére történő [Áfa-tv. 85. § (1) bek. i) pontja alá nem tartozó] szabad férőhely ellenértékért történő értékesítése is idetartozik. Az előzőekben említett szálláshelyekre kiterjed a 173/2003. Korm. rendelet hatálya. A rendelet hatálya alá tartozik a nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében közösségi elhelyezést biztosító, legalább 6 férőhellyel rendelkező szálláshelyek és a szálláshely tulajdonosa, vagyonkezelője, bérlője, üzemeltetője (a továbbiakban együtt: szolgáltató). Amennyiben az adott szálláshely a rendeletben foglaltaknak megfelel, és az Áfa-tv. szerint 5%-os adómérték alá[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Konyhai kisegítő besorolása

Kérdés:

Köznevelési intézményben nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott konyhai kisegítő álláshelyre (pályázat útján meghirdetett kiírás szerint a pályázati feltétel: 8 általános) közalkalmazottként vettük fel a munkavállalót. A dolgozó azonban rendelkezik 1407-5 számú női ruhakészítő szakmunkás végzettséggel. A foglakoztatott a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése alapján "B" fizetési osztályba lett besorolva. Korábban (6 éve) egy másik közalkalmazottat "A" fizetési osztályba soroltak ugyanilyen háttérrel, végzettséggel. Melyik dolgozó van jogszerűen besorolva? Milyen jogszerű teendőink vannak a korrekcióhoz?

Részlet a válaszából: […] besorolni. Bármilyen végzettséggel is rendelkezik valaki, legfeljebb olyan fizetési osztályba sorolható be, melyet a munkakörre irányadó fizetési osztály elismer. Ha több fizetési osztályba sorolható be egy adott munkakör, akkor az azt betöltő közalkalmazottat a végzettségének, képesítésének megfelelő legmagasabb fizetési osztályba kell besorolni. Megjegyezzük, hogy főszabályként a Kjt. nem követel meg szakirányú képzettséget (kivétel, ha a Kjt. vagy végrehajtási rendelete vagy más jogszabály kifejezetten azt ír elő, de kisegítő munkakör esetében ilyen rendelkezés nincs). A 326/2013. Korm. rendelet 2. számú melléklete a kisegítő dolgozó munkakörre "A"–"C" fizetési osztályt ír elő. A Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése szerint a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:    

Fakitermelés saját erdőből

Kérdés: Önkormányzatunk saját erdejéből fát termel ki. A kitermelésre külső vállalkozóval kötöttünk szerződést. A vállalkozó számlát állít ki az önkormányzat részére a tűzifa kitermelésére. A tűzifa nagy részét az önkormányzat és intézményei épületeinek fűtésére használjuk fel. A KLIK által fenntartott általános iskola az önkormányzat faluházát is használja, megállapodás alapján a felek a rezsikiadásokat, így a felhasználásra kerülő tűzifa költségét 50-50%-ban osztják meg, melyet önkormányzatunk továbbszámláz az iskolának.
A kitermelt tűzifa többi része az iskolaépület fűtése céljából értékesítésre kerül az iskolának. Hogyan kell megállapítani a kitermelt tűzifa bekerülési, nyilvántartási értékét, valamint könyvelni a kitermelés, nyilvántartás, felhasználás, továbbszámlázás, értékesítés gazdasági eseményeit?
Részlet a válaszából: […] 51. §-a alapján a termék bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek a termék előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá a termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Az Áhsz. 50. §-ának (1) és (3) bekezdése értelmében a számviteli politika keretében el kell készíteni többek között az önköltségszámítási rendjére vonatkozó belső szabályzatot.A fakitermelés költségei közé tartoznak a fakitermelő gépek (pl. láncfűrész) üzemeltetési, fenntartási költségei, a fakitermeléshez kapcsolódó eszközök (pl. csúszda, drótkötélpálya, raktér, faraktár) üzemeltetési, fenntartási költségei, a tisztításból kikerülő faanyag tőtől való elválasztása utáni költségek (pl. darabolás, út, vasút mellé szállítás, vagonba rakás). Amennyiben ezeket nem saját maga végzi el az önkormányzat, hanem külső vállalkozótól veszi igénybe, akkor az általa számlázott költségek alapján kell[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
2