Büfé nyitásának feltételei

Kérdés: Egy önkormányzat által alapított költségvetési szerv (intézmény) büfét tervez megnyitni turizmusfejlesztés, az üdülőterületre látogató vendégek igényeinek kiszolgálása céljából. Milyen feltételek szükségesek egy büfé megnyitásához? Milyen engedélyek, bejelentési kötelezettségek és szakmai végzettség kell ahhoz, hogy a büfé szabályszerűen működhessen?
Részlet a válaszából: […] HACCP-rendszer kiépítését.Gondoskodni kell a dolgozók tűz- és munkavédelmi oktatásáról, és foglalkozás-egészségügyi szerződést kell kötni erre szakosodott orvossal. A munkavállalóknak rendelkezni kell egészségügyi kiskönyvvel.A tevékenység megkezdését be kell jelenteni az önkormányzathoz. A bejelentésben meg kell jelölni a termékkört, nyitvatartást.El kell készíteni a munkaköri leírásokat munkaszerződéseket, dohányzási szabályozást.Be kell szerezni és üzemeltetni a pénztárgépet. Gondoskodni kell a könyvelési feladatok ellátásáról. A NÉBIH-nél az élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetéséhez FELIR-számot kell kérni.A képesítési követelményeket a 34/2021. ITM rendelet határozza meg. E szerint meleg és hideg ételek, cukrászati készítmények, sütemények, fagylalt, italok kiszolgálása [ide nem értve a 210/2009. Korm. rendelet 28. §-ának b) pontjában meghatározott büfétermékek forgalmazását] pincér – vendégtéri szakember (pincérsegéd),[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Jubileumi jutalom

Kérdés: Köztisztviselő munkavállalónk 2023. január 20-án 40 éves jubileumi jutalomra szerzett jogosultságot. Az 5 havi illetményének megfelelő összegű juttatást részére ki is fizettük, tekintettel arra, hogy a jubileumi jutalom a közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének napján esedékes. A kifizetést követően a képviselő-testület az idei évi költségvetési rendeletében úgy döntött, hogy a köztisztviselői illetményalapot 2023. január 1-ig visszamenőleges hatállyal megemeli, ezáltal az érintett köztisztviselő illetménye is megemelkedett 2023. január 1-jei hatállyal. A visszamenőlegesen megemelkedett illetményt alapul véve jogosult-e a köztisztviselő a jubileumi jutalom különbözetére?
Részlet a válaszából: […] és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni. A közszolgálattal, így különösen az illetménnyel kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más közszolgálati tisztviselő jogának megsértésével vagy csorbításával.Véleményünk szerint akkor járnak el helyesen, ha a január 1. napjára visszamenőlegesen megállapított illetményemelés összegével számított és az emelés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
Kapcsolódó címkék:    

Készlet és tárgyi eszköz beszerzési értékének megállapítása

Kérdés:

A készlet- és a tárgyieszköz-beszerzési érték számításához és a számlák könyveléséhez szeretnénk állásfoglalást kérni, mivel az Szt. és az Áht. a bekerülési érték számításánál, illetve azok nyilvántartásánál véleményünk szerint nem fogalmaz teljesen következetesen. Az Áhsz. kormányrendelet a beruházásként elszámolt költségek körét az alábbiakban határozza meg: "A vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. Ingatlanvásárlás esetén szintén elmondható, hogy a vételárként kifizetett összeget kell bekerülési értéknek tekinteni, a járulékos költségeket, díjakat nem lehet figyelembe venni."
Az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése a vásárolt anyagok bekerülési értékére vonatkozóan az alábbiakat fogalmazza meg: "A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és – a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan – a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár." Az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 7. pont: "vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot".
Az Szt. a bekerülési érték számításánál figyelembe vehető költségek körét az alábbiakban határozza meg: 62. § (2) bekezdés: Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a 47–50. § szerinti tételek vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott bekerülési érték; saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározható.
Az Szt. 47. § (1) bekezdés: Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.
(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj.
Az Szt. alapján a vásárolt anyagok tekintetében a közbeszerzés költségének a bekerülési ár részének kell lennie, azonban az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja ezt már nem részletezi, illetve nem utal az Szt.-re sem. A fenti jogszabályi hivatkozások alapján szeretném az állásfoglalásukat kérni arra vonatkozóan, hogy a készlet- és tárgyieszköz-beszerzések esetén a számlán szereplő szállítási költség és közbeszerzési díj (KEF-es szerződések után a szállítónak fizetendő 1%) a beszerzési érték részének tekinthető-e? Ezen költségeket a beszerzési árra történő szétosztással a K311 – K312 – K64 rovatokon szükséges nyilvántartani a készlet/eszköz értékének megemelésével, vagy a K337 (szállítási díj) és K355 (közbeszerzési díj) rovatokon a beszerzési ártól elkülönítve?

Részlet a válaszából: […] érték megállapítására tehát az Áhsz. előírásait kell alkalmazni, és az Szt. előírásaiból csak azokat, amelyeket az Áhsz. is előír. Az Áhsz. a bekerülési érték részét képező tételeket szűkebben határozza meg, mint az Szt., és vásárolt eszközök esetében az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése alapján, a vásárolt anyagoknál pedig a 16. § (7) bekezdése alapján tehát csak a vételár lehet a bekerülési érték, az Szt. előírásainak alkalmazását a vásárolt eszközök, anyagok bekerülési értékének meghatározásánál[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Adott kaució számviteli elszámolása

Kérdés: Költségvetési szerv gázpalackot bérel egy év időtartamra. A bérleti díj mellett kauciót kell fizetni, melyet a bérleti időszak végén, vagy amikor visszaadjuk a palackot, visszakapunk. A kaució összege nem szerepel a számlán, csak a kiállított szállítólevélen történt meg az összeg átvételének az igazolása. Hogyan történik a kaució számviteli elszámolása? Az átadott kaució összegét a 365-ös követelés jellegű sajátos elszámolások főkönyvi számon tartom addig, amíg az összeget visszakapom?
Részlet a válaszából: […] pénzeszközöket, valamint a szerződés megerősítésével, szerződésszegéssel kapcsolatban nem véglegesen adott pénzbiztosítékokat – így különösen foglaló, kötbér – az adott pénzeszköz visszaadásáig vagy kiadásként történő elszámolásáig.Tehát a kauciót a 3659. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközök, biztosítékok főkönyvi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:    

Csekély értékű ajándék juttatása

Kérdés: Önkormányzat vezetője szeretne dolgozóinak és az intézményeiben dolgozóknak csekély értékű ajándékot adni év végén. Ugyanazon kifizető ugyanazon magánszemélynek (dolgozójának, illetve intézményében dolgozóknak) évente hány alkalommal adhat csekély értékű ajándékot? Mi ennek az adózása és mértéke? Csekély értékű ajándék formája történhet-e utalvány formájában?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatás vagy ezekre beváltható utalvány, készpénz-helyettesítő eszköz is. Utóbbi két juttatási forma akkor felel meg a törvényi feltételeknek, ha megállapítható, hogy mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel (áruvásárlási utalvány, könyvutalvány stb.).Csekély értékű ajándékot adhat– a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának;– a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, a nyugdíjas tag, az elhunyt tag közeli hozzátartozójának;– a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának;– a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzati közfeladat ellátásának kiszervezése

Kérdés:

Önkormányzatunk saját alapítású 100%-os önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság útján látja el a zöldterület-kezelést, temető-karbantartást, külterületek karbantartását, illetve utak és hidak üzemeltetését. Megfelelően járunk-e el, ha a K512 rovat 018030 kormányzati funkción pénzeszközátadásként adjuk át az állami normatív támogatásokat a nonprofit kft. részére, vagy a gazdasági társaságnak részünkre az elvégzett tevékenységről számlát kellene kiállítania, és a megfelelő tevékenységre kapcsolódó kormányzati funkción és a K337 rovaton kellene-e elszámolnunk? Eseti jelleggel önkormányzatunk az ingatlan vagyon (utak, járdák) nem karbantartási, hanem felújítási és beruházási tevékenységét is a gazdasági társaság útján végzi. Felhalmozási célú pénzeszköz átadásaként elegendő-e, vagy ebben az esetben is a gazdasági társaságnak szükséges számlát kiállítani az elvégzett munkákról?

Részlet a válaszából: […] Szolgáltatás megrendelésénél egyszerű szolgáltatásvásárlásról beszélünk, ekkor a szolgáltató leszámlázza az önkormányzat felé a vásárolt szolgáltatást, melyet a szolgáltatás jellegétől függően áfa is terhel. Ilyenkor a szolgáltatás árában megjelenik az élőmunka ára, és a kapcsolódó járulékok is, mint továbbhárított költségelem, beépülnek a szolgáltatás árába, ezért ezekre is felszámításra kerül az áfa, jelentősen megdrágítva ezzel a szolgáltatást. Ugyanakkor a szolgáltatónak fennáll az áfalevonási joga. A másik lehetőség a közszolgáltatási szerződéssel ellátott feladat kiszervezése. Ekkor a finanszírozás során vizsgálni szükséges, hogy az önkormányzat által adott ellentételezés állami támogatásnak minősül-e vagy sem. Amennyiben a közszolgáltatás megfelel az Európai Bizottság által meghatározott alábbi négy feltételnek, akkor a közszolgáltatás ellentételezéseként adott kompenzáció nem minősül állami támogatásnak, s mivel nem termékértékesítés és nem szolgáltatásnyújtás, így nem képez áfaalapot sem. E tekintetben javasoljuk, hogy a közszolgáltatási szerződést küldjék meg a támogatásokat vizsgáló iroda részére véleményeztetésre. Az Európai Unió Bírósága által meghatározott négy feltétel: 1. A kedvezményezett vállalkozást szerződésben vagy jogszabályban kell feljogosítani a szolgáltatás végzésére. 2. A kompenzáció alapját képező paramétereket előre, objektív és átlátható módon rögzíteni kell. 3. A kompenzáció mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek végrehajtása során felmerült szükséges költségeket, figyelembe véve a bevételeket és az észszerű nyereséget. 4. Ha a kiválasztás nem közbeszerzés alapján történik, akkor egy átlagos, jól vezetett és a szükséges eszközökkel megfelelően felszerelt vállalkozásnál felmerülhető költségek alapján kell a kompenzáció mértékét meghatározni. A feltett kérdéskör vizsgálata során figyelembe kell venni az Áfa-tv. 65. §-át, amely szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, a szolgáltatás igénybe vevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja. A vonatkozó NAV állásfoglalás alapján "főszabály szerint a támogatás akkor képez adóalapot, ha ellenérték, vagyis, ha valamely magatartásért, teljesítésért, kötelezettségvállalásért járó tartozásnak minősül". A meghatározó körülmény[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
Kapcsolódó címkék:    

Autópálya-matrica elszámolása

Kérdés:

Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az intézménynek (illetve költségként elszámolható-e) a megvásárolt éves autópálya-matrica után akkor, ha a számla az intézmény nevére szól, de a dolgozó tulajdonában levő személygépjárműhöz vásárolták, abban az esetben, ha a dolgozó időközönként hivatali célú kiküldetésre is használja a matricát? Kifizethető-e az autópálya-matrica díja teljes mértékben abban az esetben, ha a dolgozó 10 napos matricát vásárol, de hivatali célra csak 1-2 napon használja?

Részlet a válaszából: […] felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg. Az autópálya-matricára vonatkozóan a törvény nem határoz meg adóztatandó körülményt, ezért, ha a magánszemély a saját gépkocsiját használja hivatali, üzleti célra, és a kifizető autópálya-matricát, jegyet úgy juttat a magánszemélynek, hogy azt a nevére szóló számlával vásárolja meg, akkor emiatt sem a juttatónak, sem a juttatásban részesülőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, még akkor sem, ha saját célra is használja azt. Magyarországon a minimálisan megvásárolható autópálya-matrica 10 napos. Amennyiben az autópálya-matrica érvényességi ideje alatt akárcsak egy hivatali utat is megtesz a munkavállaló, akkor elszámolható költség. A munkavállalónak ugyanis a hivatali feladatai ellátásával kapcsolatban nem keletkezhet költsége, illetve, ha keletkezik, akkor azt a munkáltatónak meg kell térítenie. A matrica árát nem kell arányosítani. Az éves autópálya megvásárlása esetén[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Óvodapedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak besorolása

Kérdés: Óvodapedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak besorolásánál az óvodapedagógus végzettségükön felül figyelembe vehetők-e az alábbi egyetemi végzettségek? "A" dolgozó neveléstudományi mesterképzési szakon szerzett mesterfokozatot és okleveles neveléstudomány szakos bölcsész kora gyermekkor pedagógiája szakirányú szakképzettséget. "B" dolgozó pedagógiai tanári szakon szerzett okleveles pedagógia szakos bölcsész és tanár végzettséget. Fentiekre tekintettel besorolhatók-e a dolgozók Pedagógus II. egyetemi végzettség szerint?
Részlet a válaszából: […] ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapjána) Gyakornok,b) Pedagógus I.,c) Pedagógus II.,d) Mesterpedagógus,e) Kutatótanár,fokozatokat érheti el.A besorolásnak csak a munkakörhöz jogszabályban előírt iskolai végzettség, szakképesítés képezheti alapját a fentiek szerint. Ha tehát a pedagógus óvodapedagógus munkakörben dolgozik, a 326/2013.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:    

Bölcsődei "műszakpótlék"

Kérdés:

Milyen esetben jár a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótlék? Napi üzemelési idő meghaladja a napi munkaidőt, mert 6.30–17-ig van nyitva a bölcsi. A dolgozók átfedésben dolgoznak, pl. egyikük 6.30-tól 13.30-ig, másikuk 10–17-ig. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése irányadó a Gyvt. szerinti pótlék esetén is? Például, hogy a legkorábbi és legkésőbbi kezdés között minimum 4 óra eltérés van. Továbbá hogy kell értelmezni azt, hogy egymást váltva végzik tevékenységüket? Ha átfedésben van a munkaidejük, az is azt jelenti, hogy "egymást váltva"?

Részlet a válaszából: […] gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. A kérdés egyrészt az, hogy a napi munkaidő rendszeres változása alatt mit kell érteni, erre vajon alkalmazandó-e az Mt. szabálya amiatt, hogy ezt a Gyvt. nem definiálja. Véleményünk szerint igen. Az Mt. pedig azt mondja, hogy a napi munkaidő kezdetének időpontja akkor tekintendő rendszeresen változónak, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. A másik kérdés, hogy "ölelkező munkaidő-beosztás" esetén fennáll-e[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Egészségügyi kiegészítő pótlék

Kérdés:

A szociális intézmény vezetője jogosult-e egészségügyi kiegészítő pótlékra? A kistérségi tárulás által fenntartott szociális intézmény a szociális alapszolgáltatásokon (nappali ellátás, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, fogyatékosok nappali ellátása stb.) túlmenően bölcsődei feladatot és szociális szakosított (idősek bentlakásos ellátása) feladatot lát el. Az intézmény vezetője egészségügyi végzettséggel rendelkezik, és a vezetői feladatok mellett vezető ápoló feladatot lát el az idősek bentlakásos intézményében. A vezetőn kívül még egy fő lát el ápolási feladatokat egészségügyi végzettséggel, ő kapja az egészségügyi kiegészítő pótlékot. A bentlakásos intézmény 30 fős, bár a jogszabály nem írja elő az egészségügyi végzettséget, de jelenleg az ellátottak 80%-a demens, és mind a vezető ápoló, mind a további egy fő ápoló foglalkoztatása szükségszerű.

Részlet a válaszából: […] szakápolási központban ápolói, szakápolói munkakörben, magyar egészségügyi szakdolgozói kamarai tagság mellett foglalkoztatott közalkalmazottat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint az orvos, szakorvos végzettségű intézményvezető akkor jogosult egészségügyi kiegészítő pótlékra, amennyiben ellátja az intézmény számára kötelezően előírt orvosi munkakört, és a munkaköri leírásban rögzítésre került a feladatellátás aránya. A 100 férőhelyes vagy annál kisebb intézményben dolgozó intézményvezető ápoló (vezető ápoló) munkakörben foglalkoztatott jogosult egészségügyi kiegészítő pótlékra. Ebben az esetben – bár a fenntartó egyedi döntése, hogy alkalmaz-e foglalkoztatottat ebben a munkakörben – azonban, ha az intézményvezető ápoló munkakör létesítése mellett dönt, akkor az 1/2000. SzCsM rendelet 3. számú mellékletében előírt képesítési előírásokat alkalmazni kell, amely alapján egészségügyi végzettséggel szükséges az intézményvezető ápolónak rendelkeznie. A rendelet szerint a vezető ápoló/vezető szakápoló a következő végzettségek valamelyikével[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
1
2
3
12