Intézményvezető határozatlan idejű kinevezése

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményünkben az intézményvezetőnek határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezése van 5 évre szóló vezetői megbízással. Ha 2 év után a munkáltató felmond, mert megszűnik az intézmény, akkor mi a felmondás következménye? Ha az intézményvezető lemondással el akar menni 2 év után, akkor mi a lemondás következménye?
Részlet a válaszából: […] pontja alkalmazandó, mely rögzíti: „kizárólag a munkáltató személyében bekövetkező változás nem szolgálhat a munkáltató felmondásának (itt: felmentésének) indokául”. Ez esetben tehát az intézményvezetőt felmenteni csak akkor lehet, ha az általános szabályok, nevezetesen a Kjt. 30. §-ának (1) bekezdése szerinti valamely felmentési ok rá vonatkozóan fennáll. A tevékenység megszűnése, az átszervezés és a létszámcsökkentés egy jogutódlással fennmaradó munkáltatónál foglalkoztatott első számú vezetőt értelemszerűen nem érintheti. Marad tehát az intézményvezető személyében rejlő ok, az egészségügyi vagy szakmai alkalmatlanság vagy a nyugdíjasnak minősülés – kérdés, hogy jelen esetben ezen okok valamelyike ténylegesen fennáll-e.A Púétv. 29. §-ának (1) bekezdése szerint „a köznevelési intézmény szervezeti egysége, anyagi vagy nem anyagi erőforrásainak szervezett csoportja jogszabályon, fenntartói döntésen vagy jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át”. Felmentésre pedig csak a Púétv. 49. §-ának (1) bekezdése szerinti okokból kerülhet sor, ezek az esetek megegyeznek a Kjt.-ben foglaltakkal, kiegészülve a pedagógus-továbbképzés elmulasztásával. Tehát a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló (fő)igazgató sem menthető fel pusztán amiatt, hogy az intézmény jogutóddal megszűnt, őt a jogutód intézménynél tovább kell foglalkoztatni.Ha olyan, Kjt. hatálya alá tartozó intézményről van szó, amely kikerül a költségvetési körből – pl. a jövőben az adott feladatot gazdasági társaság látja el –, a Kjt. 25/A. §-a alkalmazandó. E szerint, „ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik”. Ilyenkor a Kjt. szerinti eljárást kell követni, vagyis a közalkalmazottakat – ideértve az első számú vezetőt is – előzetesen nyilatkoztatni kell arról, hogy az átvevő munkáltatónál munkaviszonyban történő további foglalkoztatásukhoz hozzájárulnak-e. Vagyis ekkor is jogosultságuk áll fenn a továbbfoglalkoztatásra. Minden esetben az új jogviszonyra vonatkozó szabályok betartásával szüntethető meg a jogviszony, vagyis – munkaviszonnyá történt átalakulás esetén – az Mt. szerinti felmondással, amelynek oka csak a munkáltató működésével,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Ingatlankisajátítás

Kérdés:

A 2011. évi CXXXII. törvény 51/B. §-ának (1) bekezdése alapján a magyar állam kisajátította az önkormányzat 2 felépítményes ingatlanját (hulladékudvar, kerítés, kivett iskolaépület). Az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy az önkormányzat tulajdonában álló, a 2. melléklet B) része szerinti ingatlanok e törvény erejénél fogva a Módtv. 4. hatálybalépésének napjával, a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok a Módtv. 4. hatálybalépését követő 60. napon köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek. Az ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. független értékbecslő bevonásával, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. választása szerint piaci összehasonlító adatok elemzésén, hozamszámításon alapuló vagy költségalapú értékelési módszer alkalmazásával állapítja meg, és téríti meg az önkormányzat számára kártalanítás jogcímen a Módtv. 4. hatálybalépésének napjától számított 80. napig.
1. Ez az ügylet az Áfa-tv. szerint áfás vagy áfamentes ügyletnek minősül-e az ingatlanok Áfa-tv. szerinti besorolására való tekintettel? Ebben az esetben az ingatlanok forgalmi értékének megtérítése kártalanítás jogcímen az Áfa-tv. 13. § és 259. § 6. pontja alapján ellenértéknek minősül-e, vagy az ingatlanértékesítés szabályai szerint adózik?
2. Az MNV Zrt. részére kiállítandó számlán az Áfa-tv. szerint mi számít a teljesítés idejének jelen esetben? Mi a teljesítés ideje: az ingatlanok birtokba adásának napja vagy a számla kiállítását kérő rendelkező levél dátuma?
3. A birtokba adás napja 2024. 07. 23. és 2024. 07. 31. A földhivatali tulajdonjog-bejegyzés dátuma mindkét ingatlan esetében 2024. 06. 13. Az MNV Zrt. hivatalos értékbecslésről szóló kiértesítése még nem történt meg. A kártalanítás várható értéke: cca. 2,7 milliárd Ft, mely után a fizetendő áfa összege több mint 570 millió Ft. Amennyiben áfafizetési kötelezettség terheli a kártalanítás jogcímen kapott összeget, szükséges az önkormányzat tárgyhavi bevallását önellenőrizni, mely esetben önellenőrzési pótlékot vagyunk kötelesek fizetni? Van-e lehetőség arra, hogy – mivel a fenti helyzet nem az önkormányzatnak felróható okból állt elő – az önellenőrzési pótlék megfizetése alól felmentést kaphassunk? Amennyiben nincs erre lehetőség, átháríthatjuk-e ezt a fizetési kötelezettséget az MNV Zrt.-re?

Részlet a válaszából: […] alapján épített lakóingatlan felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év; vagyjc) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de mint önálló rendeltetési egység rendeltetését vagy a rendeltetési egységeinek számát megváltoztatták, és az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év;k) a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését.Ezenkívül figyelembe kell venni az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti választási lehetőséget, amely szerint a régi beépített ingatlanok értékesítésére adókötelezettség választható. Amennyiben intézményük választotta a régi beépített ingatlan értékesítésére az adókötelezettséget, akkor áfás a kisajátítási érték, ha nem, akkor áfamentes. Ha az ingatlan új, akkor a fizetendő adót intézményüknek kell bevallani és megfizetni. Ha választotta az adókötelezettséget az intézmény a régi beépített ingatlan értékesítésére, akkor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján, feltételezve, hogy az MNV Zrt. áfaalany. Fordított adózás esetén a vevő kötelezett az áfa fizetésére. Ez esetben intézményüknél nem keletkezik adóhiány és önellenőrzésipótlék-fizetési kötelezettség.Az ingatlanértékesítés termékértékesítésnek minősül az áfa vonatkozásában. Az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése szerint termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.Az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése értelmében az adókötelezettség – fő szabályként – akkor keletkezik, amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul.Az Európai Bíróság által is képviselt álláspont szerint a tulajdonosként való rendelkezés tágabb kategória a tulajdonjog átszállásánál. A tulajdonosként való rendelkezés a fogyasztáshoz kötődő fogalom, lényege az, hogy az átvevő a külvilág felé úgy jelenik meg, mint aki az átvett termékkel rendelkezik, azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy polgári jogi értelemben a rendelkezési jogosultsága teljes. A lényeg az, hogy a termék átengedése a tulajdonjog bármikori (akár későbbi) átszállásának a szándékával történjék meg.Mindez azt jelenti, hogy a kérdéses esetben nem a tulajdonjog-bejegyzés dátuma, hanem a birtokba adás napja a teljesítési időpont az Áfa-tv. szerint.Az előzőek alapján adófizetési kötelezettség új ingatlan értékesítése esetében merül fel. Ebben az esetben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Versenydíj kifizetése spanyol állampolgár részére

Kérdés: Önkormányzatunk részt vesz egy európai uniós pályázatban. A pályázat keretében fel kell újítani egy önkormányzati tulajdonú épületet, melyben egy kisebb színház működik. A színház felújítására ki kellett írni egy ötletpályázatot, melyen csak magánszemélyek indulhattak (ez a pályázatban előírt követelmény volt). A képviselő-testület határozata értelmében a szakmai zsűri javaslatára a polgármester dönthetett az ötletpályázat nyerteseiről, ennek alapján három személy részesül díjazásban („nyereményben”). A díjak és közterheik a pályázat keretének terhére kerülnek kifizetésre. Két díjazott magyar állampolgár, akikkel terveink szerint megállapodást fogunk kötni, melyben – többek közt – rögzítjük a díj összegét, amit önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintünk, s ily módon szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot fogunk levonni belőle, valamint szociális hozzájárulási adót fizetünk utána (mint például egy megbízási díj esetében). A harmadik díjazott azonban spanyol állampolgár, aki nem él és nem tartózkodik Magyarországon, a pályázatát elektronikus úton küldte meg, nincs magyar adóazonosító jele és tajszáma. Milyen módon és jogcímen lehetne a spanyol állampolgár részére kifizetni ezt az összeget? Van-e olyan lehetőség, ami kevesebb/egyszerűbb adminisztrációval jár, tekintve, hogy a nyertes nem tud itt Magyarországon személyesen eljárni a különféle hatóságoknál? Önkormányzatunkat és a nyertest milyen adó- és egyéb közteherfizetési, bevallási kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (Szjtv.) meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, a fogadásból, valamint az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpotrendszerből származó nyeremény címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.A (2) bekezdés szerint pénzbeli nyeremény esetén az adót a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia és befizetnie.Spanyol–magyar kettős adóztatási egyezmény 22. cikke szerint Spanyolországban adóilletőséggel bíró személynek egyéb jövedelme[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Közcélú adomány

Kérdés: Az önkormányzat az általános forgalmi adó tekintetében az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja, 88. §-ának (4) bekezdése szerinti lehetőséggel élt, azaz a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységünkre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. Esetünkben ingyenes haszonkölcsön-szerződést kötünk egy közhasznú szervezettel. Milyen nyilatkozatot kérjünk a közhasznú besorolásról, vagy elég, ha közhiteles adatbázisból lekérjük a közhasznú besorolást? Ebben az esetben mi történik az általános forgalmi adóval? A haszonkölcsön áfaköteles-e? Illetve az áfát kinek kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] meg, hogy az nem, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, az oktatási intézmény esetében az alapító okiratában meghatározott, továbbá az egyházi jogi személy esetében törvényben meghatározott tevékenységét,b) az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás, ésc) az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az oktatási intézmény, illetve az egyházi jogi személy által kiállított olyan igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt.Az áfa szempontjából különbség van a közhasznú és a nem közhasznú jogállású szervezetek között. Az Áfa-tv. alapján nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a közcélú adomány, illetve nem minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adomány nyújtása.Ha a támogató vállalkozást sem részben, sem egészében nem illette[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Védőnői ellátás költségtérítése

Kérdés: A védőnői ellátás 2023-ban államosításra került. Az átvevő kórház az önkormányzat részére megtéríti a feladatellátás többletköltségét együttműködési megállapodás alapján. Az önkormányzat gondoskodik a közfeladat-ellátással összefüggő alábbi költségekről: közüzemek, karbantartás, takarítás, postaszolgáltatás, hulladékelszállítás, tűzvédelem, vagyonbiztosítás, szakmai anyag stb. A felsorolt szolgáltatások biztosításáért a megállapodás alapján az önkormányzat 83.000 Ft/hó költségtérítésre jogosult, melyet havonta számláz ki az átvevő kórház felé. Milyen áfatartalommal számlázzuk ki a számlát a költségtérítésről? Az önkormányzat alanya az áfának.
Részlet a válaszából: […] díj, mosás, takarítás, tűzvédelmi szolgáltatás, épület-karbantartás stb.) költségátalányt fizet, mely a termék időleges használatáért fizetett összegnek, és ennek következtében a felek közötti ügylet az áfakötelezettség szempontjából bérbeadásnak minősül.Az ingatlan bérbeadása az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján főszabály szerint adómentes azzal, hogy ha a bérbe adó önkormányzat élt az Áfa-tv. 88. §-ában biztosított lehetőséggel, akkor az ügylet adókötelesként kezelendő. Önmagában az a körülmény, hogy az önkormányzat az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezett jogállású, nem jelenti azt, hogy az ingatlan-bérbeadásra automatikusan kell számítani az adót.Amennyiben az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a alapján az adókötelezettséget választotta az ingatlan-bérbeadásra, akkor a felszámítandó adó alapjának meghatározásához a felek közötti megállapodás tartalmát kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha a felek nem rendelkeztek volna a megállapodásban az összeg áfaszempontú megítéléséről, az bruttó összegnek tekintendő, amely így az esetlegesen felmerülő áfakötelezettséget is tartalmazza, tehát a felszámítandó adó összegét a bruttó összegből visszafelé számolva kell megállapítani.Fontos azonban, hogy a kérdésben szereplő szakmai anyag, továbbá a postázási szolgáltatás, költségtétel – véleményünk szerint – nem kapcsolódik az ingatlan-bérbeadáshoz, hanem a védőnői feladatellátás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Ingatlan-bérbeadás és -bérlet

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja magánszemélyként bérel egy, a lakóhelyétől eltérő megyében található lakóingatlant, a bérleti szerződés több évre szól. Szintén magánszemélyként kiadni tervez egy másik lakóingatlant, a bérleti szerződés itt is több évre fog szólni. Ez esetben a bérbe adott lakás bérleti díjából levonható a bérbe vett lakás díja. Viszont, ha a magánszemély az ingatlant kifizetőnek – jellemzően nem magánszemélynek, hanem gazdasági társaságnak – adja bérbe, akkor már év közben élhet ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel. Ez esetben magánszemélynek történik a bérbeadás. Ez azt jelenti, hogy csak a következő évtől (év elejétől) élhet a magánszemély ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel?
Részlet a válaszából: […] szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg [Szja-tv. 17. § (5) bekezdés].Az ingatlan-bérbeadási tevékenység bevételéből a jövedelem kétféle módszerrel határozható meg. Egyik a tételes költségelszámolás, míg a másik a 10 százalékos költséghányad [Szja-tv. 17. § (3) bekezdés].Az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó jövedelmet 15 százalékos személyijövedelemadó-kötelezettség terheli.Eltérő rendelkezés hiányában az összevont adóalap adóját – az adóbevallásban történő utólagos elszámolással – adóelőlegként kell megfizetni [Szja-tv. 46. § (1) bekezdés].Ha az a bevétel, amelyből az összevont adóalapba tartozó jövedelmet kell megállapítani, kifizetőtől származik, az adóelőleget a kifizető állapítja meg. Azonban a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a lakás bérbeadásából származó bevételből, ha a magánszemély nyilatkozik arról, hogy a 17. § (5) bekezdését alkalmazza [Szja-tv. 46. § (3) bekezdés, (4) bekezdés c) pont].A főszabálytól eltérően, ha a magánszemély a kifizetőnek nyilatkozik arról, hogy a lakásbérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját, akkor a kifizetőt adóelőleg-megállapítási, -levonási, -bevallási és -befizetési kötelezettség nem terheli.Ha a magánszemély a kifizetőnek nem nyilatkozik arról, hogy az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját a lakásbérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni, de annak jogszabályi feltételei az adóévben fennállnak, akkor a magánszemély az éves szja-bevallásában alkalmazhatja az Szja-tv. 17. §-a (5) bekezdésének szabályát. A megállapított adó és a kifizető által levont adóelőleg különbözetét – ez esetben a túlfizetést – a magánszemély az szja-bevallásában igényelheti vissza.Ha a bevétel nem kifizetőtől származik, vagy adóelőleg-levonásra nem kötelezett kifizetőtől származik, valamint, ha az adóelőleg levonására nem volt mód, akkor az adóelőleg megállapítására, megfizetésére a magánszemély köteles a negyedévet követő hónap 12. napjáig, azonban nem kell adóelőleget fizetnie mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Családi adókedvezmény érvényesítése

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja adóelőleg-nyilatkozatot kíván benyújtani. 3 gyermeke van, 6, 9 és 12 évesek. A 12 éves fia tartósan beteg személynek minősül. A tartósan beteg gyermek miatt összeget kell beírni a nyilatkozatba. Pontosan mekkora összegű családi kedvezményt érvényesíthet?
Részlet a válaszából: […] esetén 66.670 forint,b) kettő eltartott esetén 133.330 forint,c) három és minden további eltartott esetén 220.000 forint.Továbbá az Szja-tv. 29/A. §-ának (2a) bekezdése értelmében a (2) bekezdés szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66.670 forinttal növelt összegben vehető igénybe. E rendelkezés alkalmazásában tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Óvadék és kamatainak kezelése

Kérdés: Önkormányzatunk letéti számláján tartjuk nyilván a lakás/helyiség bérlők óvadékát. De a számlán lévő pénznek csak a 70%-a a befizetett és nyilvántartott óvadék, a többi az évek alatt összegyűlt kamat és bankköltség. A kamattal mi szabadon rendelkezhetünk, vagy az óvadékos részére járó kamat, és ezért egyesével kellene nyilvántartani a befizetők részére?
Részlet a válaszából: […] nyilván kell tartani, hogy melyik befizető mennyi óvadékot tett le.Az óvadék után ügyleti kamat csak akkor jár a letevőnek, ha azt a szerződésben kikötötték. Egyéb esetben a ténylegesen fizetett óvadék jár vissza. Ebből következően a lekötött pénz utáni kamatot nem a letevőnek kell visszafizetni, hanem az önkormányzat kamatbevételeként kell könyvelni.Az óvadékot a 3659.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Pedagógusok jubileumi jutalma

Kérdés: A Púétv. 104. § (A vezetői teljesítmény elismerése, célfeladat ellátása) (2) bekezdése: Az igazgatót a fenntartó, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót az igazgató jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető vezetői megbízási díjjal számított éves havi illetményének tizenöt százalékát, köznevelésben foglalkoztatott esetében éves havi illetményének tizenöt százalékát. Pl.: havi illetmény vezetői megbízással bruttó 900.000 Ft×12 = 10.800.000 Ft×15% = 1.620.000. Tehát az éves bér 15%-a vagy a havibér 15%-a lehet maximum a jutalom?
Részlet a válaszából: […] illetménysávon belül megállapítandó illetményt, valamint – ha a foglalkoztatott erre jogosult – az esélyteremtési illetményrészt. Az egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díjakat a 102. §, a pótlékokat a 103. § rendezi – a jutalom megállapításakor alapul veendő havi illetménybe tehát ezek nem számítanak bele.Ez alól az egyetlen kivétel a vezetői megbízással rendelkezők vezetői megbízási díja, amelyet tehát a vezetők esetében a felső határnál figyelembe kell venni. Így a példában a vezetői havi illetményének és havi megbízási díjának összegét kell felszorozni 12-vel, és annak venni a 15%-át, így állapítható meg a maximálisan adható illetmény[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Költségvetési szervek szabályzatai

Kérdés: Önkormányzatunknak több olyan gazdálkodással összefüggő szabályzata van, amit a hatálybalépése előtt a képviselő-testülettel jóváhagyatott a jegyző. A szabályzatok egy része csak az önkormányzatra vonatkozik, a többsége azonban ki van terjesztve a költségvetési szerveinkre is (pl. óvoda, szociális intézmény).
A szabályzatok többségében nevesítve vannak a feladatokat ellátó személyek, illetve a szabályzat mellékletében megbízással rendelkeznek az adott feladat elvégzésére (pl. selejtezési és leltározási bizottság tagjai). Időközben azonban több személyi változás történt (nyugdíjba vonulás, vezetőváltás stb.). Személyi változások esetében minden alkalommal ismét be kell vinni ezeket a szabályzatokat a képviselő-testület elé? Amennyiben a szabályzatnak érdemi része nem változik, akkor nincs lehetőség ezen szabályzatok testület nélküli módosítására?
Részlet a válaszából: […] felügyeleti szervnek, pl. az önkormányzatnak, hogy döntéseket hozzon az önállóan gazdálkodó szervezet helyett. Mindezekre tekintettel önálló szabályzatot kell alkotnia minden költségvetési szervnek, amelyet az intézményvezetőnek kell jóváhagyni. Nem lehet a gazdálkodási szabályzatokat kiterjeszteni az önállóan gazdálkodó intézményekre. Az önkormányzat és a hivatal készíthet közös szabályzatot, de más költségvetési szervnek önálló szabályzat kell. A Kincstár ellenőrzései során megkifogásolja a közös vagy kiterjesztett szabályzatokat. Az intézmények szabályzatait annak kell aláírni, akit a jogszabály (Áhsz., Ávr.) meghatároz a költségvetési szerv vezetőjének. A kérdéses esetben új szabályzatokat kell alkotni. A személyi változások miatt a szabályzatokba nem konkrét neveket, hanem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.
1
2
3
…
13