Intézményvezető határozatlan idejű kinevezése

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményünkben az intézményvezetőnek határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezése van 5 évre szóló vezetői megbízással. Ha 2 év után a munkáltató felmond, mert megszűnik az intézmény, akkor mi a felmondás következménye? Ha az intézményvezető lemondással el akar menni 2 év után, akkor mi a lemondás következménye?
Részlet a válaszából: […] pontja alkalmazandó, mely rögzíti: „kizárólag a munkáltató személyében bekövetkező változás nem szolgálhat a munkáltató felmondásának (itt: felmentésének) indokául”. Ez esetben tehát az intézményvezetőt felmenteni csak akkor lehet, ha az általános szabályok, nevezetesen a Kjt. 30. §-ának (1) bekezdése szerinti valamely felmentési ok rá vonatkozóan fennáll. A tevékenység megszűnése, az átszervezés és a létszámcsökkentés egy jogutódlással fennmaradó munkáltatónál foglalkoztatott első számú vezetőt értelemszerűen nem érintheti. Marad tehát az intézményvezető személyében rejlő ok, az egészségügyi vagy szakmai alkalmatlanság vagy a nyugdíjasnak minősülés – kérdés, hogy jelen esetben ezen okok valamelyike ténylegesen fennáll-e.A Púétv. 29. §-ának (1) bekezdése szerint „a köznevelési intézmény szervezeti egysége, anyagi vagy nem anyagi erőforrásainak szervezett csoportja jogszabályon, fenntartói döntésen vagy jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át”. Felmentésre pedig csak a Púétv. 49. §-ának (1) bekezdése szerinti okokból kerülhet sor, ezek az esetek megegyeznek a Kjt.-ben foglaltakkal, kiegészülve a pedagógus-továbbképzés elmulasztásával. Tehát a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló (fő)igazgató sem menthető fel pusztán amiatt, hogy az intézmény jogutóddal megszűnt, őt a jogutód intézménynél tovább kell foglalkoztatni.Ha olyan, Kjt. hatálya alá tartozó intézményről van szó, amely kikerül a költségvetési körből – pl. a jövőben az adott feladatot gazdasági társaság látja el –, a Kjt. 25/A. §-a alkalmazandó. E szerint, „ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik”. Ilyenkor a Kjt. szerinti eljárást kell követni, vagyis a közalkalmazottakat – ideértve az első számú vezetőt is – előzetesen nyilatkoztatni kell arról, hogy az átvevő munkáltatónál munkaviszonyban történő további foglalkoztatásukhoz hozzájárulnak-e. Vagyis ekkor is jogosultságuk áll fenn a továbbfoglalkoztatásra. Minden esetben az új jogviszonyra vonatkozó szabályok betartásával szüntethető meg a jogviszony, vagyis – munkaviszonnyá történt átalakulás esetén – az Mt. szerinti felmondással, amelynek oka csak a munkáltató működésével,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

Bölcsődei kisgyermeknevelő besorolása

Kérdés: A bölcsődei kisgyermeknevelő dolgozó szakközépiskolai érettségivel és 54 761 02 (kisgyermekgondozó, nevelő) OKJ-s végzettséggel rendelkezik. A kinevezésében 5221 FEOR-t rögzítettünk. A dolgozó kéri ennek módosítását „2432 Csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus” FEOR-számra. A FEOR ’08-hoz a KSH által kiadott módszertani útmutató 9. oldalán található táblázat szerint a „2 – Felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások” egyetemi vagy főiskolai végzettséget igényelnek, amivel álláspontunk szerint a dolgozó nem rendelkezik. Helyesen jártunk-e el a dolgozó FEOR-számának meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) [kizárólag csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) képesítéssel rendelkező személy esetén].A felsoroltak közül egyedül a csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA) szakképzettség a felsőfokú.A Gyvt. 15. §-ának (10a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a (…) bölcsődében (…) a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – pedagógus-munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű (a továbbiakban: pedagógus-munkakörben foglalkoztatott) személy tekintetében e törvény bérpótlékra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell”. Azaz pedagógus-munkakörben dolgozó személynek a kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottak közül egyedül az minősül, akinek felsőfokú végzettsége van, vagyis aki csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA) szakképzettséggel tölti be a kisgyermeknevelő munkakört.A „2432 Csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus” FEOR-szám a FEOR rendszerében a „2 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások” főcsoportba, ezen belül a „24 Oktatók, pedagógusok” csoportba, ezen belül a „243 Óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézményi tanárok, oktatók, nevelők” alcsoportba tartozik. A nem csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA) szakképzettséggel rendelkező kisgyermeknevelő a fent kifejtettek szerint nem felel meg sem a felsőfokú képzettséggel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlankisajátítás

Kérdés: A 2011. évi CXXXII. törvény 51/B. §-ának (1) bekezdése alapján a magyar állam kisajátította az önkormányzat 2 felépítményes ingatlanját (hulladékudvar, kerítés, kivett iskolaépület). Az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy az önkormányzat tulajdonában álló, a 2. melléklet B) része szerinti ingatlanok e törvény erejénél fogva a Módtv. 4. hatálybalépésének napjával, a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok a Módtv. 4. hatálybalépését követő 60. napon köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek. Az ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. független értékbecslő bevonásával, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. választása szerint piaci összehasonlító adatok elemzésén, hozamszámításon alapuló vagy költségalapú értékelési módszer alkalmazásával állapítja meg, és téríti meg az önkormányzat számára kártalanítás jogcímen a Módtv. 4. hatálybalépésének napjától számított 80. napig.
1. Ez az ügylet az Áfa-tv. szerint áfás vagy áfamentes ügyletnek minősül-e az ingatlanok Áfa-tv. szerinti besorolására való tekintettel? Ebben az esetben az ingatlanok forgalmi értékének megtérítése kártalanítás jogcímen az Áfa-tv. 13. § és 259. § 6. pontja alapján ellenértéknek minősül-e, vagy az ingatlanértékesítés szabályai szerint adózik?
2. Az MNV Zrt. részére kiállítandó számlán az Áfa-tv. szerint mi számít a teljesítés idejének jelen esetben? Mi a teljesítés ideje: az ingatlanok birtokba adásának napja vagy a számla kiállítását kérő rendelkező levél dátuma?
3. A birtokba adás napja 2024. 07. 23. és 2024. 07. 31. A földhivatali tulajdonjog-bejegyzés dátuma mindkét ingatlan esetében 2024. 06. 13. Az MNV Zrt. hivatalos értékbecslésről szóló kiértesítése még nem történt meg. A kártalanítás várható értéke: cca. 2,7 milliárd Ft, mely után a fizetendő áfa összege több mint 570 millió Ft. Amennyiben áfafizetési kötelezettség terheli a kártalanítás jogcímen kapott összeget, szükséges az önkormányzat tárgyhavi bevallását önellenőrizni, mely esetben önellenőrzési pótlékot vagyunk kötelesek fizetni? Van-e lehetőség arra, hogy – mivel a fenti helyzet nem az önkormányzatnak felróható okból állt elő – az önellenőrzési pótlék megfizetése alól felmentést kaphassunk? Amennyiben nincs erre lehetőség, átháríthatjuk-e ezt a fizetési kötelezettséget az MNV Zrt.-re?
Részlet a válaszából: […] alapján épített lakóingatlan felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év; vagyjc) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de mint önálló rendeltetési egység rendeltetését vagy a rendeltetési egységeinek számát megváltoztatták, és az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év;k) a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését.Ezenkívül figyelembe kell venni az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti választási lehetőséget, amely szerint a régi beépített ingatlanok értékesítésére adókötelezettség választható. Amennyiben intézményük választotta a régi beépített ingatlan értékesítésére az adókötelezettséget, akkor áfás a kisajátítási érték, ha nem, akkor áfamentes. Ha az ingatlan új, akkor a fizetendő adót intézményüknek kell bevallani és megfizetni. Ha választotta az adókötelezettséget az intézmény a régi beépített ingatlan értékesítésére, akkor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján, feltételezve, hogy az MNV Zrt. áfaalany. Fordított adózás esetén a vevő kötelezett az áfa fizetésére. Ez esetben intézményüknél nem keletkezik adóhiány és önellenőrzésipótlék-fizetési kötelezettség.Az ingatlanértékesítés termékértékesítésnek minősül az áfa vonatkozásában. Az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése szerint termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.Az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése értelmében az adókötelezettség – fő szabályként – akkor keletkezik, amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul.Az Európai Bíróság által is képviselt álláspont szerint a tulajdonosként való rendelkezés tágabb kategória a tulajdonjog átszállásánál. A tulajdonosként való rendelkezés a fogyasztáshoz kötődő fogalom, lényege az, hogy az átvevő a külvilág felé úgy jelenik meg, mint aki az átvett termékkel rendelkezik, azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy polgári jogi értelemben a rendelkezési jogosultsága teljes. A lényeg az, hogy a termék átengedése a tulajdonjog bármikori (akár későbbi) átszállásának a szándékával történjék meg.Mindez azt jelenti, hogy a kérdéses esetben nem a tulajdonjog-bejegyzés dátuma, hanem a birtokba adás napja a teljesítési időpont az Áfa-tv. szerint.Az előzőek alapján adófizetési kötelezettség új ingatlan értékesítése esetében merül fel. Ebben az esetben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.
Kapcsolódó címkék:      

Utazási költségtérítés

Kérdés: Főállású polgármesternek fizeti az önkormányzat a Mötv. 71. §-ában szereplő, az illetményének 15%-ában meghatározott mértékű költségtérítést. A polgármester e tisztségével összefüggő feladat ellátása miatt szükséges utazást saját gépjárművel teljesíti, melyről zárt rendszerű, elektronikus útnyilvántartást vezet, amelyben tételesen elkülönítésre kerülnek a hivatali és privát utak. A polgármester lakóhelye a közigazgatási határon belül, de külterületen található, az önkormányzat hivatala és lakóhelye közötti távolságokat a hivatali utak között szerepelteti a polgármester. A főállású polgármester számára jár-e, illetve adható-e a Mötv. 71. §-ában meghatározott költségtérítés összegén felül az útnyilvántartás alapján a hivatali utakra a NAV által közzétett üzemanyagnorma szerinti, valamint a kilométerenként 15 forint összegű általános személygépkocsi-normaköltség? Felmerülhet-e a leírt esetben – a Mötv. 71. §-ában meghatározott költségtérítés összegén felül – munkába járás térítése a polgármester részére?
Részlet a válaszából: […] szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.(2) A költségtérítést az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összeg és az (1) bekezdésben meghatározott összeg különbözetéig a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő munkavállaló számára.A költségtérítés címén meghatározott összeg jelenleg 30 Ft, amelynek a 60%-a 18 Ft/km, tehát ennyi adható munkába járás költségtérítéseként adómentesen a polgármesternek.A munkába járás teljesen más jogcím, mint a hivatali út. A polgármester a költségátalányával szemben a hivatali utakat számolhatja el.A hivatali út fogalmát az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja határozza meg:10. Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét); hivatali, üzleti utazásnak minősül továbbá a magánszemély törvényben megállapított különleges jogosítványt gyakorló, belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez, vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.A polgármester, alpolgármester jogviszonya – akár főállásban, akár társadalmi megbízatásban látja azt el – az Szja-tv. 24.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.
Kapcsolódó címkék:  

Kiküldetés vagy munkába járás?

Kérdés: Van egy közös önkormányzati hivatal, székhely önkormányzattal és két településsel. Amikor a közös hivatal jegyzője a székhely önkormányzathoz megy dolgozni, ebben az esetben nyilván munkába járásról beszélünk. Ha a körjegyző a székhely önkormányzattól átmegy a másik településre fogadóórára, az kiküldetésnek minősül vagy munkába járásnak? Illetve, ha testületi ülésekre megy akár a székhely önkormányzathoz, akár a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatokhoz, az kiküldetés vagy munkába járás?
Részlet a válaszából: […] különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti, szolgálati érdekből történő áthelyezés, átrendelés, vezénylés is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek.A 39/2010. Korm. rendelet 2. §-a szerint munkába járás: a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás.A napi munkába járás alatt a hivatali munkarend vagy beosztás szerinti munkavégzést kell érteni. Ebben az értelemben az is munkába járás, ha a körjegyző a lakóhelyéről a székhely önkormányzathoz, vagy az az eset is, ha a lakóhelyéről közvetlenül valamelyik körjegyzőséghez tartozó településre megy, vagy onnan hazautazik.Nem minősül kiküldetésnek, ha valamely munkavállaló – a munka természetéből eredően – nem mindig a költségvetési székhelyén végzi tevékenységét, vagy olyan településen végzi a tevékenységét, amely az intézmény szervezetszerű működéséhez tartozik. Nem minősül kiküldetésnek az az eset sem, ha a köztisztviselő a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településen látja el munkaköri feladatait.Az előző fogalmi meghatározások alapján megállapítható, hogy a körjegyzőséghez tartozó települések közötti utazás nem munkába járás, mivel nem a lakóhely vagy tartózkodási hely és a munkahely között történik az utazás. A kérdéses eset nem is kiküldetés, hiszen nem a munkavégzés helyétől eltérő helyen történik a munkavégzés, mivel a körjegyzőséghez tartozó települések is a körjegyző munkavégzés helyének számítanak. Ilyen esetben sem munkajogilag, sem adójogilag nem történik kiküldetés. Ugyanakkor az Mt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni. A (2) bekezdés szerint a munkáltató köteles a munkavállaló részérea) a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni,b) a munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – biztosítani.Ennek megfelelően a kérdéses utak költségtérítését az Szja-tv. szabályai szerint lehet elszámolni. Az Szja-tv. szerint „adómentes”, jövedelemnek nem számító tételnek minősül:– a kiküldetéshez kapcsolódóan biztosított utazási jegy ellenértéke[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.
Kapcsolódó címkék:      

Teljesítésigazolás

Kérdés: Az Ávr. 57. §-ának (1) bekezdése szerint a teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét. A (3) bekezdés alapján a teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Tekintettel a fentiekre, kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az alkalmazott módszer megfelelőségével kapcsolatban. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni (a számlán, bizonylaton).
Megvalósítható:
A. Külön „Teljesítésigazolás” dokumentumon, amennyiben azt a vonatkozó szerződés egyértelműen kimondja.
B. Számlán, bizonylaton: „A teljesítést igazolom” bélyegző és dátumbélyegző lenyomattal, vagy kézzel történő rávezetéssel.
A számlán, bizonylaton, amelyen szerepel az összeg (számla, bizonylat végösszege), szükséges a fentiekben részletezett (B. pont) teljesítésigazolás során az összeget még külön ráírni?
Az alábbi háromféle teljesítésigazolás közül melyik a megfelelő?
1. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést igazolom”, dátum, aláírás.
2. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést a számlán szereplő összegben igazolom”, dátum, aláírás.
3. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést … összegben igazolom”, dátum, aláírás (az összeg kézzel kiírva).
Részlet a válaszából: […] illetve annak visszaigazolásában meghatározott összeggel.A szerződés, megrendelés, megállapodás vagy más visszterhes magánjogi kötelem esetében a szakmai teljesítés ellenőrzése akkor történik meg, ha a kifizetés alapját képező bizonylaton szereplő termék vagy szolgáltatás megnevezése, mennyisége, mennyiségi egysége, egységára, egyéb minőségi, illetve szerződésben rögzített követelményei, teljesítési határidő stb. megfelelnek a szerződés, megrendelés tárgyával.Az előzőekben ismertetett feltételeket a teljesítés igazolására jogosult személy elfogadta, az egyezőséget aláírásával és az igazolás dátumának, valamint az Ávr.-ben és a belső szabályzatban meghatározott igazolási kötelezettség végrehajtásnak megjelölésével igazolta.Ávr. szerint a jogszabályban nem szabályozott kérdésekről a költségvetési szerv vezetője belső szabályzatában rendelkezik. A költségvetési szerv vezetője ezekben a belső szabályzatokban rendelkezik a működéshez, előirányzathoz kapcsolódó és pénzügyi kihatással járó, jogszabály által nem szabályozott kérdésekről, így a tervezéssel, gazdálkodással, különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjáról, eljárási és dokumentációs részletszabályairól, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjéről. Az Ávr. nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a számlára kell-e rávezetni a teljesítésigazolást, vagy külön dokumentumot készítenek, illetve, hogy bélyegző használatával vagy kézírással készítik a teljesítésigazolást, ezért erről is a belső szabályzatban kell rendelkezni. Az Ávr. azt is lehetővé teszi, hogy ha a teljesítés igazolásának alapjául szolgáló okmány elektronikusan áll rendelkezésre, a teljesítés e dokumentumnak a teljesítésigazoló legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával történő ellátásával is[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.
Kapcsolódó címke:

Belső ellenőri feladatok ellátása nyugdíj mellett

Kérdés: Egy önkormányzati hivatal megbízási szerződéssel kíván foglalkoztatni egy már öregségi nyugdíjkorhatárt elért magánszemélyt belső ellenőri feladatok ellátására. A nyugdíjhatározat rendelkezésre áll. A megbízási díj meghatározott időszakonként kerülne számfejtésre és kifizetésre, pl. negyedévente. A kérdés az, hogy a magánszemély ilyen jellegű foglalkoztatása együtt jár-e a nyugdíj folyósításának a szüneteltetésével? Vagy pedig megilleti a nyugdíj és a megbízási díja is együtt?
Részlet a válaszából: […] belső ellenőr megbízási szerződés keretében történő alkalmazásakor figyelemmel kell lenni a Kttv. 8. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra is, mely szerint a nem közjogi feladatra kötött megbízási szerződés csak olyan feladatra köthető, amely eseti jellegű, tehát egy adott ügyhöz kapcsolódik, nem egy munkakör folyamatos ellátásának felel meg; a foglalkoztatót csak a megbízási szerződésnél szokásos általános utasítási jog, nem pedig a munkaviszony jellegű jogviszonyokban érvényesülő, a munkavégzés minden részletére kiterjedő utasítási jog illeti meg; a feladatot a megbízott a saját anyagainak, eszközeinek használatával teljesíti; végül a munkavégzés helyét a megbízott maga választja meg, az nincs kötve a közigazgatási szerv székhelyéhez, telephelyéhez. Tehát a belső ellenőr munkavégzésének mindezeknek a feltételeknek meg kell felelni ahhoz, hogy vele a megbízási szerződés kötése jogszerű legyen.Amennyiben a megbízási szerződés a fentiek alapján jogszerű, és a belső ellenőri feladatokkal megbízott öregségi nyugdíjas jogállású személy, akkor a megbízási díj és a nyugdíj együttfolyósítása tekintetében egyfelől azt kell figyelembe venni, hogy a Tny. 18. §-a a nyugdíjjogosultság feltételei között nem írja elő, hogy csak az szerezhetne öregségi nyugdíjjogosultságot, aki nem áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, pl. megbízási jogviszonyban. Másfelől pedig a Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdéséből kell kiindulni, mely a következőket tartalmazza: „A Kormány rendeletében – a közfeladatellátás biztosítása érdekében – meghatározott kivétellel az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, költségvetési intézménynél[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.
Kapcsolódó címkék:  

Versenydíj kifizetése spanyol állampolgár részére

Kérdés: Önkormányzatunk részt vesz egy európai uniós pályázatban. A pályázat keretében fel kell újítani egy önkormányzati tulajdonú épületet, melyben egy kisebb színház működik. A színház felújítására ki kellett írni egy ötletpályázatot, melyen csak magánszemélyek indulhattak (ez a pályázatban előírt követelmény volt). A képviselő-testület határozata értelmében a szakmai zsűri javaslatára a polgármester dönthetett az ötletpályázat nyerteseiről, ennek alapján három személy részesül díjazásban („nyereményben”). A díjak és közterheik a pályázat keretének terhére kerülnek kifizetésre. Két díjazott magyar állampolgár, akikkel terveink szerint megállapodást fogunk kötni, melyben – többek közt – rögzítjük a díj összegét, amit önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintünk, s ily módon szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot fogunk levonni belőle, valamint szociális hozzájárulási adót fizetünk utána (mint például egy megbízási díj esetében). A harmadik díjazott azonban spanyol állampolgár, aki nem él és nem tartózkodik Magyarországon, a pályázatát elektronikus úton küldte meg, nincs magyar adóazonosító jele és tajszáma. Milyen módon és jogcímen lehetne a spanyol állampolgár részére kifizetni ezt az összeget? Van-e olyan lehetőség, ami kevesebb/egyszerűbb adminisztrációval jár, tekintve, hogy a nyertes nem tud itt Magyarországon személyesen eljárni a különféle hatóságoknál? Önkormányzatunkat és a nyertest milyen adó- és egyéb közteherfizetési, bevallási kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (Szjtv.) meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, a fogadásból, valamint az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpotrendszerből származó nyeremény címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.A (2) bekezdés szerint pénzbeli nyeremény esetén az adót a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia és befizetnie.Spanyol–magyar kettős adóztatási egyezmény 22. cikke szerint Spanyolországban adóilletőséggel bíró személynek egyéb jövedelme[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.
Kapcsolódó címkék:      

Ingatlan-bérbeadás és -bérlet

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja magánszemélyként bérel egy, a lakóhelyétől eltérő megyében található lakóingatlant, a bérleti szerződés több évre szól. Szintén magánszemélyként kiadni tervez egy másik lakóingatlant, a bérleti szerződés itt is több évre fog szólni. Ez esetben a bérbe adott lakás bérleti díjából levonható a bérbe vett lakás díja. Viszont, ha a magánszemély az ingatlant kifizetőnek – jellemzően nem magánszemélynek, hanem gazdasági társaságnak – adja bérbe, akkor már év közben élhet ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel. Ez esetben magánszemélynek történik a bérbeadás. Ez azt jelenti, hogy csak a következő évtől (év elejétől) élhet a magánszemély ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel?
Részlet a válaszából: […] szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg [Szja-tv. 17. § (5) bekezdés].Az ingatlan-bérbeadási tevékenység bevételéből a jövedelem kétféle módszerrel határozható meg. Egyik a tételes költségelszámolás, míg a másik a 10 százalékos költséghányad [Szja-tv. 17. § (3) bekezdés].Az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó jövedelmet 15 százalékos személyijövedelemadó-kötelezettség terheli.Eltérő rendelkezés hiányában az összevont adóalap adóját – az adóbevallásban történő utólagos elszámolással – adóelőlegként kell megfizetni [Szja-tv. 46. § (1) bekezdés].Ha az a bevétel, amelyből az összevont adóalapba tartozó jövedelmet kell megállapítani, kifizetőtől származik, az adóelőleget a kifizető állapítja meg. Azonban a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a lakás bérbeadásából származó bevételből, ha a magánszemély nyilatkozik arról, hogy a 17. § (5) bekezdését alkalmazza [Szja-tv. 46. § (3) bekezdés, (4) bekezdés c) pont].A főszabálytól eltérően, ha a magánszemély a kifizetőnek nyilatkozik arról, hogy a lakásbérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját, akkor a kifizetőt adóelőleg-megállapítási, -levonási, -bevallási és -befizetési kötelezettség nem terheli.Ha a magánszemély a kifizetőnek nem nyilatkozik arról, hogy az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját a lakásbérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni, de annak jogszabályi feltételei az adóévben fennállnak, akkor a magánszemély az éves szja-bevallásában alkalmazhatja az Szja-tv. 17. §-a (5) bekezdésének szabályát. A megállapított adó és a kifizető által levont adóelőleg különbözetét – ez esetben a túlfizetést – a magánszemély az szja-bevallásában igényelheti vissza.Ha a bevétel nem kifizetőtől származik, vagy adóelőleg-levonásra nem kötelezett kifizetőtől származik, valamint, ha az adóelőleg levonására nem volt mód, akkor az adóelőleg megállapítására, megfizetésére a magánszemély köteles a negyedévet követő hónap 12. napjáig, azonban nem kell adóelőleget fizetnie mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.
Kapcsolódó címkék:    

Konyhai dolgozók besorolása

Kérdés: 1. Óvoda részeként működő konyha munkavállalóit a Púétv. hatálybalépését követően továbbra is közalkalmazotti jogállásban foglalkoztatjuk. A konyha gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést is biztosít. A konyhai dolgozók besorolására vonatkozóan melyik ágazati jogszabály alkalmazandó? A 257/2000. Korm. rendelet (amennyiben ez az alkalmazandó Kjt. végrehajtási rendelet) a konyhai kisegítő munkakörre az A–C fizetési osztályban való besorolást írja elő, de pl. a szakácsra nem tartalmaz utalást. A szakács alkalmazandó fizetési fokozata melyik jogszabályban található?
2. Közös önkormányzati hivatalunk egy másik településén önálló költségvetési szervként (önálló törzskönyvi alany, adószámmal, intézményvezetővel stb.), tehát nem köznevelési intézmény részeként működik az önkormányzati konyha. Ez az intézmény is gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést biztosít. Az itt dolgozó közalkalmazottak esetében melyik Kjt. végrehajtási rendelet alkalmazandó a konyhai dolgozókra? A 77/1993. Korm. rendelet, vagy a 257/2000. Korm. rendelet? Esetleg más ágazati jogszabály?
Részlet a válaszából: […] ellátó intézménnyel összevonjanak. Speciális szabály alapján arra is lehetőség van, hogy az intézmény ellássa a gyermekétkeztetés feladatát anélkül is, hogy többcélú intézmény formájában működne [Nkt. 7. § (1)–(2) bekezdés, 20. § (1) bekezdés a) pont]. A szervezeti összevonás miatt azonban az említett feladatok nem válnak köznevelési feladattá.Ezen az alapon tehát jogszerű, ha a gyermekjóléti vagy a szociális feladatokat ellátó személyeket 2024. január 1. után továbbra is közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják, nem pedig a köznevelési feladat ellátását biztosító köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban. Vagyis rájuk nézve nem a Púétv. és annak végrehajtási rendelete, hanem a 257/2000. Korm. rendelet alkalmazandó. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik a külön intézményként működő önkormányzati konyhában dolgoznak, amennyiben az gyermekétkeztetést vagy szociális étkeztetést lát el. Az önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményekre vonatkozó végrehajtási rendelet, a 77/1993. Korm. rendelet 1. §-a szerint ugyanis e rendelet hatálya kiterjed a gazdasági-műszaki szolgáltató, teleknyilvántartó és műszaki informatikai, település- és intézményellátó, település-üzemeltetési és gondnoki, a piacfelügyeleti tevékenységet végző, a családi rendezvényeket lebonyolító, kábeltelevíziót üzemeltető, valamint – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az egyéb szolgáltató tevékenységet végző költségvetési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
…
13