156 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti, szolgálati érdekből történő áthelyezés, átrendelés, vezénylés is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek.A 39/2010. Korm. rendelet 2. §-a szerint munkába járás: a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás.A napi munkába járás alatt a hivatali munkarend vagy beosztás szerinti munkavégzést kell érteni. Ebben az értelemben az is munkába járás, ha a körjegyző a lakóhelyéről a székhely önkormányzathoz, vagy az az eset is, ha a lakóhelyéről közvetlenül valamelyik körjegyzőséghez tartozó településre megy, vagy onnan hazautazik.Nem minősül kiküldetésnek, ha valamely munkavállaló – a munka természetéből eredően – nem mindig a költségvetési székhelyén végzi tevékenységét, vagy olyan településen végzi a tevékenységét, amely az intézmény szervezetszerű működéséhez tartozik. Nem minősül kiküldetésnek az az eset sem, ha a köztisztviselő a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településen látja el munkaköri feladatait.Az előző fogalmi meghatározások alapján megállapítható, hogy a körjegyzőséghez tartozó települések közötti utazás nem munkába járás, mivel nem a lakóhely vagy tartózkodási hely és a munkahely között történik az utazás. A kérdéses eset nem is kiküldetés, hiszen nem a munkavégzés helyétől eltérő helyen történik a munkavégzés, mivel a körjegyzőséghez tartozó települések is a körjegyző munkavégzés helyének számítanak. Ilyen esetben sem munkajogilag, sem adójogilag nem történik kiküldetés. Ugyanakkor az Mt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni. A (2) bekezdés szerint a munkáltató köteles a munkavállaló részérea) a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni,b) a munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – biztosítani.Ennek megfelelően a kérdéses utak költségtérítését az Szja-tv. szabályai szerint lehet elszámolni. Az Szja-tv. szerint „adómentes”, jövedelemnek nem számító tételnek minősül:– a kiküldetéshez kapcsolódóan biztosított utazási jegy ellenértéke[…]

Részlet a válaszából: […] illetik meg őt.A Kjt. 75. §-ának (1) bekezdése értelmében „végrehajtási rendelet a 69–74. §-ok rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja”. E szabály végrehajtásához kapcsolódik a 475/2020. Korm. rendelet 20. §-ának (5) bekezdése, mely szerint „a kulturális tevékenységet ellátó közalkalmazottat kulturális illetménypótlék illeti meg. A kulturális illetménypótléknak a közalkalmazotti pótlékalapra vetített mértékét a 4. melléklet tartalmazza”. A 4. melléklet „A”1–„J”19 besorolásig minden közalkalmazott esetében megállapítja a kulturális illetménypótlék mértékét. Mivel a fizetési osztályokba sorolás alapját a munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség képezi a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése szerint, a 4. melléklet pedig valamennyi fizetési osztályba sorolt közalkalmazottnak megállapítja a pótlékot, továbbá nincs olyan rendelkezés a rendeletben, amely e tekintetben korlátozást tartalmazna, valóban az a helyzet, hogy a kulturális illetménypótlékra való jogosultság egyetlen feltétele az, hogy az adott közalkalmazott kulturális tevékenységet folytasson, a végzettsége szintje a jogosultság fennállása tekintetében nem játszik szerepet.Hasonlóképpen szintén ágazati pótléknak minősül a 475/2020. Korm. rendelet 20. §-ának (2) bekezdése szerinti területi pótlék is, amely annak a közgyűjteményi, valamint közművelődési tevékenységet ellátó közalkalmazottnak jár[…]

Részlet a válaszából: […] közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes minimálbér, ha a társas vállalkozó fő tevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum havi összege [Tbj-tv. 39. § (1) bekezdés, 4. § 14. pont 14.2. alpont, Tbj-tv. 25. § (1) bekezdés].A Tbj-tv. 9. §-a szerint az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.A társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll [Tbj-tv. 42. § (2) bekezdés a) pont].A kérdésben szereplő esetben a kft. tagja csak heti 30 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amely egyébként foglalkoztatással sem jár, hiszen a magánszemély gyermekgondozási díjon (GYED-en) van. Erre való tekintettel, ha a magánszemély a kft. tevékenységében személyesen, tagi jogviszonyában közreműködik, akkor főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül. Ennek megfelelően kell a biztosítási jogviszonyát bejelenteni az állami adóhatósághoz.A Tbj-tv. 39. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a járulékalap alsó határát (minimálbért/garantált bérminimumot) arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül.A fentieknek megfelelően arra az időszakra, amely alatt a főfoglalkozású társas vállalkozó GYED-ben részesül, csak a személyes közreműködésére tekintettel megszerzett tényleges jövedelme után kell a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot megfizetnie.A társas vállalkozó részére személyes közreműködésére tekintettel kifizetett[…]

Részlet a válaszából: […] biztosítása.A kifizetői adózás lehetőségét az alábbiak szerint vizsgáltuk.Az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének b) pontja szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát).A gyermekek étkeztetéséről készül név szerinti nyilvántartás a normatíva elszámolásához, ezért nem igazolható az, hogy nem tudja kimutatni, hogy kinek mennyi juttatást adott az önkormányzat.Az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének c) pontja szerint a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem. Ez a pont sem alkalmazható, mert nem törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján adott juttatásról van szó, hanem az önkormányzat által önkéntesen elhatározott juttatásról. Ha azonban az önkormányzat rendeletet alkot a juttatásról, akkor alkalmazható az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének c) pontja. Ebben az esetben a juttatás áfával növelt, 1,18-cal felszorzott összege után az önkormányzat fizeti a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót.Amennyiben az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének c) pontja nem alkalmazható, akkor az előzőekben kifejtettek alapján összevonandó, egyéb jövedelem keletkezik, amely biztosítotti jogviszony hiányában nem keletkeztet járulékfizetési kötelezettséget.Az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben (e törvény alkalmazásában ideértve[…]

Részlet a válaszából: […] fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.A kérdés alapján az adóst felszámolási eljárást követően törölték a cégjegyzékből. Ha a felszámolási eljárásban bejelentették az igényüket a követelés érvényesítésére, akkor rendelkezniük kellene a felszámoló által adott írásbeli igazolással, hogy szerinte nincs fedezet, és a c) pont alapján fennáll a behajthatatlanság.A behajthatatlanság fennállhat az f) pont alapján is. A Ptk. 6:121. §-a tartalmazza a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követeléseket. Idetartoznak azok a követelések,[…]

Részlet a válaszából: […] amelyre tekintettel a kamatot megítélték.Utólag a kifizetéskori 08-as bevallást lehetne önellenőrzéssel helyesbíteni, és a munkavállalónak kiállítani új M30-as adatlapot a 2024. évre.A magánszemélytől utólag nem tudják levonni az adót és járulékot, mivel már nem áll fenn a jogviszony.Ha a munkáltató az összesített igazolás kiállítását követően, illetőleg a kifizető a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemély adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi, és az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adó- és vámhatóságához az AJK adatlapon, és a magánszemélyt értesíti, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri.Ha a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, a munkáltató/kifizető az igazolás kiállításának[…]

Részlet a válaszából: […] hatósági ügy keletkezik, amelyben határozatot kell hozni, mellyel szemben fellebbezési jogot kell biztosítani.Az Étv. 2. §-ának 13. pontja szerint a közterület közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Az Étv. 54. §-ának (5) bekezdése alapján a közterületet rendeltetésének megfelelően bárki használhatja. A közterületek Étv. szerinti funkcionális meghatározásának az Nvtv. 5. §-a (3) bekezdésének a)–b) pontja szerinti, a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló helyi közutak és műtárgyaik, valamint a terek, parkok, közkertek feleltethetők meg. Ezek az Nvtv. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján forgalomképtelen törzsvagyonnak minősülnek, melyek a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálják. A Mötv. 13. §-a (1) bekezdésének 2. pontja szerint helyi önkormányzati feladat a településüzemeltetés körében a helyi közutak és tartozékainak fenntartása, közparkok és egyéb közterületek fenntartása. Az Alaptörvény 32. cikkének (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.Az önkormányzatok tehát a feladatellátásukhoz szükséges közterületeknek minősülő ingatlan vagyonnak köztulajdonként tulajdonosai. A közterülettel kapcsolatos használati viszonyban a helyi önkormányzat nem magántulajdonosi minőségben jelenik meg, hanem mint köztulajdonnal való rendelkezésre felhatalmazással bíró jogalany.A közterület rendeltetésétől eltérő, például kereskedelmi jellegű használatát az önkormányzat csakis közhatalomként, és nem tulajdonosként dönti el. Így önkormányzati hatósági ügynek kell keletkeznie, melyben az önkormányzat megfelelő fórumának közigazgatási határozatot kell hoznia, amellyel szemben fellebbezési jogot kell biztosítani. A jogerős (végleges) közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata pedig közigazgatási bíróságtól kérhető.A fentiekből következően pedig a helyi önkormányzatok által a tulajdonukban álló közterület használatának meghatározott használó részére, meghatározott időtartamra, kérelemre, hatósági eljárásban, díj ellenében történő engedélyezése az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése szerinti közhatalmi tevékenységnek minősül.Az adóhatóság a közterület-használat engedélyezéséhez kapcsolódó díjfizetést 2020. 12. 31-ig ingatlan-bérbeadásnak tekintette. A közhatalmi tevékenységként történő kezelést 2021. január 1-jétől érvényesíti, visszamenőleges áfamódosítást az adóhatóság a kiadott tájékoztatója szerint nem követelt meg.A Kúria állásfoglalása és a NAV-tájékoztató szerint is a fenti jogértelmezés nem indokolja a parkolási szolgáltatás áfaszempontú megítélésének (adóköteles ingatlan-bérbeadás, ehhez kapcsolódóan az általános szabályok szerinti adólevonási jog) megváltoztatását. A parkolási szolgáltatás ugyanis a hivatkozott kúriai határozat szerint is eltérő megítélés alá esik, annak eltérő körülményei okán, másrészt a Kkt. 9/D. §-ának (3) bekezdése kifejezetten arról rendelkezik, hogy a járművek helyi közutakon, valamint helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, vagy a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybe vevője közötti polgári jogi jogviszony.Az önkormányzatoknak a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány (behajtási díj) megállapítását a Kkt. 48. §-ának (5d) pontja teszi lehetővé 2025. január 1-jétől.A Mötv. 13. §-a (1) bekezdésének 2. pontja szerint helyi közügynek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatnak minősül különösen a településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprőipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása).A Kkt. 8. §-ának (1) bekezdése értelmében a közúti közlekedéssel összefüggő állami és önkormányzati feladat többek között a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése.A[…]

Részlet a válaszából: […] (1) bekezdésének a), b), d), f)–o) pontjai és a 86. § (1) bekezdésének a)–i), l), m) pontjai szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely az Szt. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.A civil szervezet jogi személy, és adóalanynak tekintendő akkor is, ha alanyi áfamentes. Ebből következően az európai uniós és a hazai szabályok szerint is kötelező részére számlát kiállítani.A kérdésből nem derül ki, hogy a nyugtával termékértékesítést vagy szolgáltatást vásároltak-e, és az sem derül, hogy a szolgáltatásokra vonatkozó teljesítési hely szabályokat figyelembe véve, melyik államban van a teljesítés helye (Áfa-tv. 37–49. §-ai), továbbá az sem állapítható meg, hogy adó alól mentes szolgáltatásról van-e szó.Az Áfa-tv. 37. §-a szerinti szolgáltatásnyújtáshoz, illetve szolgáltatás igénybevételéhez közösségi adószám kell. Ezt még az első ilyen szolgáltatás teljesítése előtt kell igényelni, és ellentétben a közösségi termékbeszerzéssel, nincs értékhatárhoz kötve.Ha alanyi adómentes úgy vesz igénybe szolgáltatást külföldi adóalanytól, hogy annak teljesítési helye – az Áfa-tv. megfelelő alkalmazásával – belföldre esik, akkor szintén nem járhat el alanyi adómentes minőségében. Ez azt jelenti, hogy a másik országban (és belföldön nem) letelepedett, szolgáltatásnyújtó adóalany helyett – mint igénybe vevő – a szolgáltatás után saját nevében áfa felszámítására és fizetésére lesz kötelezett. A közösségi beszerzés utáni adófizetési kötelezettség számla alapján teljesíthető, nyugta alapján nem. Meg kell adni a vevő közösségi adószámát és az A60-as adatszolgáltatáson az eladó közösségi adószámát is szerepeltetni kell.Az Szt. 166. §-ának (1) bekezdése szerint számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A (2) bekezdés szerint a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.A Tao-tv. 2. §-ának g) pontja szerint a társasági adónak alanya az alapítvány, a közalapítvány, az[…]

Részlet a válaszából: […] szabályok alapján a munkajogi igények általánosan 3 év alatt évülnek el, ezen időtartam alatt a munkáltató iratmegőrzési kötelezettsége fennáll [Mt. 286. § (1) bekezdés], vagyis valamennyi munkaügyi dokumentációt legkevesebb 3 évig meg kell őriznie a foglalkoztatónak.A Tny. 99/A. §-ának (1) bekezdése szerint a Tbj-tv. szerinti nyilvántartásra kötelezett a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni.A nyilvántartásra kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetén köteles bejelenteni a munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. A bejelentéssel egyidejűleg a nyilvántartásra kötelezett képviselője, illetve a felszámoló, végelszámoló köteles a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni, ha arra korábban nem került sor. Az e szabállyal előírt iratmegőrzési kötelezettség a törvény értelmében már csak a 2024. december 31-éig keletkezett iratok esetében áll majd fenn: 2025. január 1-jétől keletkezett iratok esetében az iratmegőrzési kötelezettségre már nem alkalmazható a Tny. rendelkezése. A nyugellátás megállapításához szükséges adatokat az állami nyilvántartások tartalmazzák.A GDPR általános iránymutatásként határozza meg, hogy „a személyes adatoknak a kezelésük céljára alkalmasaknak és relevánsaknak kell lenniük, az adatok körét pedig a célhoz szükséges minimumra kell korlátozni. Ehhez pedig biztosítani kell különösen azt, hogy a személyes adatok tárolása a lehető legrövidebb időtartamra korlátozódjon. Annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok tárolása a szükséges időtartamra korlátozódjon, az adatkezelő törlési vagy rendszeres felülvizsgálati határidőket állapít meg.”Ugyanakkor, az Mt. elévülési szabályai alapján az iratmegőrzési kötelezettség nem lehet kevesebb, mint 3 év. Ebből az következik, hogy a munkaügyi iratok – ha azok nem minősülnek a 1995. évi LXVI. törvény szerint maradandó értékűnek – megőrzési kötelezettségére az Mt. 3 éves elévülési szabálya lehet irányadó, azzal, hogy 2024. december 31-ig a munkabérrel történő elszámolásra a Tny. szabályai irányadóak, és a nyugdíjkorhatárt követő 5 év az iratmegőrzési kötelezettség tartama.Az Flt. 2023. december 31-éig hatályos 36/A. §-ának (2) bekezdése szerint az álláskeresési igazolólap egy példányát a munkaadó az utolsó munkában töltött napon átadja a munkavállalónak, a másik példányát pedig – a munkavállaló részére az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapíthatósága érdekében – 5 évig megőrzi. 2024. január 1-jétől e rendelkezés már nem szerepel a jogszabályban, csak az az előírás, hogy „A munkaadó a foglalkoztatási igazolás másik példányát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő öt évig megőrzi”.Ez azt jelenti, hogy általános jelleggel már nem írja elő a jogszabály az 5 éves iratmegőrzési szabályt.A társadalombiztosítási és adóigazgatási dokumentáció megőrzésére vonatkozóan más jogszabályok is tartalmaznak rendelkezéseket. A foglalkoztatott biztosítottként való nyilvántartásba vétele, a jogviszony igazolása, a jövedelemigazolás esetében az Art. 78. §-ának (3) bekezdése szerint az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától[…]

Részlet a válaszából: […] kompenzáció nem minősül állami támogatásnak, s mivel nem termékértékesítés és nem szolgáltatásnyújtás, így nem képez áfaalapot sem az Áfa-tv. 65. §-a alapján.Az Európai Unió Bírósága által meghatározott négy feltétel:1. A kedvezményezett vállalkozást szerződésben vagy jogszabályban kell feljogosítani a szolgáltatás végzésére.2. A kompenzáció alapját képező paramétereket előre, objektív és átlátható módon rögzíteni kell.3. A kompenzáció mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek végrehajtása során felmerült szükséges költségeket, figyelembe véve a bevételeket és az észszerű nyereséget.4. Ha a kiválasztás nem közbeszerzés alapján történik, akkor egy átlagos, jól vezetett és a szükséges eszközökkel megfelelően felszerelt vállalkozásnál felmerülhető költségek alapján kell a kompenzáció mértékét meghatározni.A fenti feltételeknek megfelelő kompenzáció áfamentes, ezért a kompenzált tevékenységből nem származik áfás bevétele a közfeladatot ellátó zrt.-nek, tehát ezen tevékenység előzetesen felszámított áfája nem vonható le.Nagyon fontos, hogy a közfeladat-ellátási szerződésben meg kell határozni pontosan az ellátandó közfeladatokat és a kompenzáció mértékét és számítási módját.A közfeladat-ellátási szerződés keretében végzett, kompenzált tevékenységet és a számlás tevékenységet élesen el kell különíteni szerződés szerint is és a könyvekben is.A közfeladat-ellátási[…]