Helyi rendelet alapján beszedett bevételek

Kérdés: A közterület-használati díj és a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány (behajtási díj) az áfa hatálya alá tartozó bevétele az önkormányzatnak? A Költségvetési Levelek honlapján a témával kapcsolatban a mellékelt két cikket találtuk, és számunkra ellentmondásosnak tűnik a két álláspont.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.” 
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.
Részlet a válaszából: […] hatósági ügy keletkezik, amelyben határozatot kell hozni, mellyel szemben fellebbezési jogot kell biztosítani.Az Étv. 2. §-ának 13. pontja szerint a közterület közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Az Étv. 54. §-ának (5) bekezdése alapján a közterületet rendeltetésének megfelelően bárki használhatja. A közterületek Étv. szerinti funkcionális meghatározásának az Nvtv. 5. §-a (3) bekezdésének a)–b) pontja szerinti, a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló helyi közutak és műtárgyaik, valamint a terek, parkok, közkertek feleltethetők meg. Ezek az Nvtv. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján forgalomképtelen törzsvagyonnak minősülnek, melyek a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálják. A Mötv. 13. §-a (1) bekezdésének 2. pontja szerint helyi önkormányzati feladat a településüzemeltetés körében a helyi közutak és tartozékainak fenntartása, közparkok és egyéb közterületek fenntartása. Az Alaptörvény 32. cikkének (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.Az önkormányzatok tehát a feladatellátásukhoz szükséges közterületeknek minősülő ingatlan vagyonnak köztulajdonként tulajdonosai. A közterülettel kapcsolatos használati viszonyban a helyi önkormányzat nem magántulajdonosi minőségben jelenik meg, hanem mint köztulajdonnal való rendelkezésre felhatalmazással bíró jogalany.A közterület rendeltetésétől eltérő, például kereskedelmi jellegű használatát az önkormányzat csakis közhatalomként, és nem tulajdonosként dönti el. Így önkormányzati hatósági ügynek kell keletkeznie, melyben az önkormányzat megfelelő fórumának közigazgatási határozatot kell hoznia, amellyel szemben fellebbezési jogot kell biztosítani. A jogerős (végleges) közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata pedig közigazgatási bíróságtól kérhető.A fentiekből következően pedig a helyi önkormányzatok által a tulajdonukban álló közterület használatának meghatározott használó részére, meghatározott időtartamra, kérelemre, hatósági eljárásban, díj ellenében történő engedélyezése az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése szerinti közhatalmi tevékenységnek minősül.Az adóhatóság a közterület-használat engedélyezéséhez kapcsolódó díjfizetést 2020. 12. 31-ig ingatlan-bérbeadásnak tekintette. A közhatalmi tevékenységként történő kezelést 2021. január 1-jétől érvényesíti, visszamenőleges áfamódosítást az adóhatóság a kiadott tájékoztatója szerint nem követelt meg.A Kúria állásfoglalása és a NAV-tájékoztató szerint is a fenti jogértelmezés nem indokolja a parkolási szolgáltatás áfaszempontú megítélésének (adóköteles ingatlan-bérbeadás, ehhez kapcsolódóan az általános szabályok szerinti adólevonási jog) megváltoztatását. A parkolási szolgáltatás ugyanis a hivatkozott kúriai határozat szerint is eltérő megítélés alá esik, annak eltérő körülményei okán, másrészt a Kkt. 9/D. §-ának (3) bekezdése kifejezetten arról rendelkezik, hogy a járművek helyi közutakon, valamint helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, vagy a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybe vevője közötti polgári jogi jogviszony.Az önkormányzatoknak a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány (behajtási díj) megállapítását a Kkt. 48. §-ának (5d) pontja teszi lehetővé 2025. január 1-jétől.A Mötv. 13. §-a (1) bekezdésének 2. pontja szerint helyi közügynek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatnak minősül különösen a településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprőipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása).A Kkt. 8. §-ának (1) bekezdése értelmében a közúti közlekedéssel összefüggő állami és önkormányzati feladat többek között a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése.A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címkék:        

Információs rendszer biztonságáért felelős szolgáltatás

Kérdés: Polgármesteri hivatal kötött IBF szolgáltatási szerződést egy céggel, információs rendszer biztonságáért felelős szolgáltatás nyújtására, ahol a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetek a polgármesteri hivatal és az önkormányzat. Egy megbízási szerződést kötött szintén a polgármesteri hivatal, amelyben megbízza a céget a GDPR eljárásrend bevezetésére az önkormányzatnál, az önkormányzat intézményeinél, a polgármesteri hivatalnál, a nemzetiségi önkormányzatnál, a társulásnál és a családsegítő szolgálatnál. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja a kiszámlázott díjat arányosan a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetekre? Az alábbi polgármesteri hivatal SzMSz-ében foglaltak elegendőek-e ahhoz, hogy a szolgáltatást továbbszámlázzuk?
„A polgármesteri hivatal ellátja: önkormányzatra, család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulására, továbbá a településen működő Német Nemzetiségi Önkormányzatra és a gazdasági szervezettel nem rendelkező
– óvoda és bölcsőde
– művelődési ház
– városüzemeltetési közszolgáltató intézmény
– család és gyermekjóléti szolgálata költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági és munkaügyi feladatait.
A hivatal mint a család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulás székhelyének polgármesteri hivatala ellátja a társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése).
A hivatal útján teljesíti az önkormányzat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott Elektronikus ügyintézés biztosítására vonatkozó kötelezettségét.”
Részlet a válaszából: […] megkötött szerződések.Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az a tény, hogy a polgármesteri hivatal látja el a gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati intézmények gazdálkodási feladatait, nem jelenti azt, hogy döntéseket hozhat az intézmények helyett.Az Ávr. 9. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági szervezet a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, és a költségvetési szerv és a hozzárendelt költségvetési szervek működtetéséért, a használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért felelős szervezeti egység.Az Ávr.-ben meghatározott feladatai a költségvetési beszámoló elkészítése, főkönyvi könyvelés, előirányzatok nyilvántartása, tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása, munkaügyi jelentések elkészítése, bankszámlaforgalom lebonyolítása, készpénzzel történő ellátás, pénzforgalmi jelentés és mérlegjelentés, gazdálkodásra vonatkozó évközi adatszolgáltatások készítése, kötelezettségvállalás nyilvántartása, adózással kapcsolatos feladatok ellátása.A feladatellátás részletes szabályait (módját), a munkamegosztást együttműködési vagy munkamegosztási megállapodásban kell rögzíteni. Fontos, hogy az együttműködés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címkék:    

Reklám fejében adomány

Kérdés: Szakképzési centrumunk központi költségvetési szerv. Egyik iskolánkban jelentkezett egy vállalkozó, aki ingyenesen az oktatáshoz szükséges szakmai anyagot adna az iskolának azzal, hogy ellenértéket nem kér ugyan, de minden fórumon, ahol diákjaink szerepelnek, pl. nyílt nap, szakmai verseny, helyezzük ki a cég logóját. Megtehetjük-e ezt, és ha igen, milyen formában, milyen dokumentáció mellett?
Részlet a válaszából: […] ezért a nyilatkozatot kiadhatják.A juttatónak a juttatásban részesülő nyilatkozata nélkül sem kell az adóalapot megnövelnie, ha olyan szervezet részére nyújt támogatást, mint amilyen a költségvetési szerv. Mindazonáltal javasoljuk kiadni a nyilatkozatot, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá azt a tényt, hogy költségvetési szervnél nem végez vállalkozási tevékenységet, a támogatást nem vállalkozási tevékenységhez kapta, és vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Az előzőek alapján az ajándék nem lesz társaságiadó-növelő tétel.Az Áfa-tv. szerint, ha az adomány közcélúnak minősül, akkor a korábban levonásba helyezett áfát illetően nincs fizetési kötelezettség az Áfa-tv. 11. §-a (3) bekezdésének a) pontja, illetve a 14. § (3) bekezdés, 259. § 9/A. pontok értelmében. Az Áfa-tv. 259. § 9/A pontja értelmében közcélú adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, az oktatási intézmény részére az alapító okiratában meghatározott tevékenysége támogatására, támogatására fordított termék, szolgáltatás…A szakképzési centrum oktatási intézmény, ezért a vállalkozónak nem merül fel áfafizetése az átadott oktatási anyagokkal kapcsolatban.Az Áhsz. 25. §-ának (9) bekezdése alapján a különféle egyéb eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni a térítés nélkül átvett – részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő – eszközök bekerülési értékét, az ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök bekerülési értékét. Az Áhsz. 25. §-ának (10) bekezdése és az Szt. 45. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint halasztott eredményszemléletű bevételként el kell határolni a térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. Ezt a halasztott bevételt a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.A térítés nélküli átvételre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.
Kapcsolódó címkék:    

Mezőgazdasági termékfelvásárlási jegy kitöltése

Kérdés: Költségvetési szervünknél általánosságban kérdésként merült fel, hogy egy mezőgazdasági termékfelvásárlási jegy kitöltése esetén, amennyiben a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany rendelkezik adószámmal, abban az esetben is kötelező-e, illetve kötelezhető-e a felvásárló az eladó/őstermelő születési helyének és édesanyja nevének kitöltésére?
Részlet a válaszából: […] egységár nem tartalmazza;g) az alkalmazott kompenzációs felár mértéke;h) az áthárított kompenzációs felár;i) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének aláírása.A felvásárlói okiraton az Áfa-tv. 202. §-ának (3) bekezdésében foglalt kötelező adattartalmon kívüli bármely adat szerepeltethető.A bővebb adattartalommal ellátott felvásárlási jegynek vélhetően az alábbi oka van.Az Art. 7. §-a 31. pontjának a) alpontja alapján kifizetőnek minősül a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti.Az Szja-tv. 46. §-ának (3) bekezdése szerint, ha az a bevétel, amelyből az összevont adóalapba tartozó jövedelmet kell megállapítani, kifizetőtől származik – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével –, az adóelőleget a kifizető állapítja meg (a továbbiakban: adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető).Ugyanezen rendelkezés (4) bekezdésének a) pontja alapján a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) e jogállását igazolja; a kifizető az ilyen kifizetéseket is feltünteti az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott formában és előírt határidőre a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról teljesítendő bevallásában.Az Art. 50. §-ának (1) bekezdése alapján a kifizető havonként, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, természetes személyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – ide nem értve a kamatjövedelem-adót –, járulékokról és/vagy a (2) bekezdésben meghatározott adatokról.Az Art. 50. §-ának (2) bekezdése alapján az (1)–(1a) bekezdés szerinti – ’08-as számú – bevallásnak tartalmaznia kell – többek között – a természetes személy természetes[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címkék:      

Közbeszerzési pályázatok finanszírozása

Kérdés: Önkormányzatunk több utófinanszírozású uniós projektet valósít meg, melyek végrehajtása a közbeszerzések elhúzódása miatt szinte egy időben történik annak ellenére, hogy a pályázatok 2021–2023. években kerültek benyújtásra. A projekteket rövid időn belül zárni kell, ezért a támogatások utófinanszírozása likviditási problémát okoz a településen, illetve veszélyezteti a projektek biztonságos befejezését. Jelenleg a benyújtott kivitelezési számlákat csak úgy tudja rendezni, ha külső forrást von be. Az önkormányzat részére több gazdasági társaság is (közöttük a projektek kivitelezői is, illetve szükség esetén akár a polgármester is) tud segítséget nyújtani visszatérítendő támogatás formájában. Nem hitelről, nem kölcsönről, nem adósságot keletkeztető ügyletről, hanem visszatérítendő támogatásról születik megállapodás úgy, hogy a támogatást az önkormányzat a projekt támogatásának megérkezését követően soron kívül visszafizeti a támogató részére. Van-e annak jogszabályi akadálya, hogy fenti formában visszatérítendő támogatást vonjon be átmenetileg az önkormányzat a projekt finanszírozásába?
Részlet a válaszából: […] állapít meg, amelyeket ágazati jogszabályok egészítenek ki. Minden esetben cél jellegű juttatásokról beszélünk, amelyek kizárólag arra a támogatási célra használhatóak fel, amelyre a támogató azokat rendelkezésre bocsátotta, amely megvalósítását a támogatási szerződés, okirat vagy éppen jogszabály kikötötte. A támogatási jogviszony, annak ingyenes jellegére tekintettel, különleges jogviszony, így a kedvezményezett részére minden esetben garanciális jellegű összeférhetetlenségi szabályokat határoz meg. A támogatások lényege, hogy ingyenes és ellenszolgáltatás nélküli, és célhoz kötött, felhasználását a támogató ellenőrzi.Véleményünk szerint a kérdéses esetben, az elnevezésétől függetlenül, valós tartalmát tekintve nem támogatásról, hanem vagy kölcsönről, vagy szállítói hitelezésről van szó.A Hptv. 6. §-a (1) bekezdésének 40. ba) pontja határozza meg a pénzkölcsönnyújtás törvényi tényállását: „a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni”.A Hptv.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címkék:    

Gazdasági vezető

Kérdés: Polgármesteri hivatal pénzügyi és adóügyi osztályvezetője az alábbi végzettségekkel és szakmai gyakorlatokkal rendelkezik. Megfelel az Ávr. 12. §-a szerinti kritériumoknak? Az óvoda, bölcsőde, hivatal, önkormányzat könyvelését, beszámolókészítését a polgármesteri hivatal végzi, melyeknek aláírása az osztályvezető feladata. Nincs külön pénzügyi-számviteli feladatokat ellátó önálló szervezeti egység (GESZ, GAMESZ).
Végzettségek:
Egészségügyi Főiskola (diploma),
OKJ-s 52-es Számviteli ügyintéző vállalkozási szak,
OKJ-s 54-es Mérlegképes könyvelő vállalkozási szak,
OKJ-s 54-es Társadalombiztosítási ügyintéző részszakképesítés,
OKJ-s 54-es Államháztartási mérlegképes könyvelő.
Szakmai gyakorlatok:
Költségvetési szerveknél szerzett 15 éves szakmai és vezetői tapasztalat.
Részlet a válaszából: […] mérlegképes könyvelői (vagy ezekkel egyenértékű) szakképesítést, vagy ötéves gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői, könyvviteli szolgáltatási vagy könyvvizsgálói szakmai gyakorlat mellett mérlegképes könyvelői szakképesítést vagy felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséget ír elő.A felsorolt végzettségek közül az egészségügyi főiskolai (BA-szintű) szakképzettség felsőoktatásban szerzett végzettségnek minősül. Más felsőfoktatásban szerzett gazdasági végzettsége emellett nincs. Tehát ez akkor jogosít a feladat ellátására, ha emellett okleveles könyvvizsgálói, vagy pedig államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik.A kérdezett személynek okleveles könyvvizsgálói szakképesítése nincs, viszont 54-essel kezdődő azonosító számú államháztartási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címkék:      

Önkormányzati mezőgazdasági utak rendbetétele

Kérdés: A települési képviselők részéről felmerült, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági utak mentén a fákat ki kellene vágatnunk, mivel nagyon sok az útba ún. „benőtt fa”, így az utakon a közlekedés akadályozott. Az út rendbetétele a célunk, komplex módon, ezért a fák kivágása, azok tuskózása és az utak helyreállítása elkerülhetetlenné vált. Egyrészről maga a fasor kivágása, az út helyreállítása, a fa értékesítése jogszabályoknak megfelelő megvalósítása a célunk, mely egyben a feladatunk is. 
A munka elvégzéséhez csak egy traktorral rendelkezünk, amely maximum a szállítást tudjuk elvégezni. Az egyik elképzelés szerint az önkormányzat számára egyszerűbb megoldás lenne, ha ún. „lábon” adnánk el a fát, és egy szerződésben rendeznénk a faeladást, abból a munka elvégzését és az út helyreállítását. Ebben az esetben hogyan tudunk a számviteli követelményeknek megfelelni, milyen lépéseket kell megvalósítanunk, miről kell rendelkeznünk a szerződésben? Mivel ez nem általános dolog, hogyan állapítható meg az ár, a munkadíj (a kivágási és a helyreállítási), van-e erre valamiféle elfogadott módszer? Mit javasolnak? Önkormányzatunk nem rendelkezik vállalkozói tevékenységgel, és kft.-vel sem. A másik elképzelés (ami az önkormányzat számára nehézkesebb, hiszen a 3 ajánlatkérés akár minden lépésnél előírás, nagyon lassú lehet a folyamat), kivágatnánk a fát, és a tuskózást is elvégeztetnék (vállalkozási szerződésben), a kitermelt fát értékesítenénk (van-e, lehet-e erre jogosultságunk), ami vélhetően fedezhetné a költségeket, de ez előre nem határozható meg. Az önkormányzat jogilag hogyan értékesíthet fát, milyen adózás szükséges e körben? Milyen egyéb, nem pénzügyi feltételek betartásai szükségesek? Hogyan járjunk el, hogy ne kövessünk el törvénysértést?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatás stb. költségeket számba venni. Ha idegen kivitelezővel végeztetik a munkát, akkor pedig a számla alapján kell elszámolni a könyvekben.Az önkormányzatnak a fa kitermeléséhez és értékesítéséhez nem szükséges kft.-vel rendelkezni. Az önkormányzatok esetében vállalkozási tevékenység nem értelmezhető. Az Áht. csak a költségvetési szervek tekintetében különíti el az alaptevékenységet és a vállalkozási tevékenységet, a helyi önkormányzatok esetében nem. A helyi önkormányzat által végzett minden tevékenységet alaptevékenységnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy abból származik-e nyeresége. Arra vonatkozóan sincs jogszabályi korlátozás, hogy az önkormányzatok milyen körben és terjedelemben végezhetik e tevékenységüket.Ha lábon álló faként kívánják értékesíteni a fát, akkor az ármeghatározáshoz a piaci árat kell alapul venni, amit illetékes szakember tud megállapítani, vagy az internetről keresnek összehasonlító árakat.Nincs akadálya annak sem, hogy vállalkozót keresnek a fakivágásra, tuskózásra stb. munkákra. Ebben az esetben a kivágott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldi társaságtól kapott osztalék

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja, aki belföldi illetőségű magánszemély, egy ciprusi társaságtól osztalékot kapott. Milyen adókötelezettség terheli a juttatást?
Részlet a válaszából: […] bekezdése és a (2) bekezdés b) pontja szerint, az osztalék, amelyeket az egyik szerződő államban illetőséggel bíró társaság a másik szerződő államban illetőséggel bíró személynek fizet, ebben a másik államban adóztatható.Mindazonáltal ez az osztalék abban a szerződő államban is, amelyben az osztalékot fizető társaság illetőséggel bír, ennek az államnak a jogszabályai szerint megadóztatható, de az így megállapított adó nem haladhatja meg az osztalék bruttó összegének 15 százalékát minden egyéb esetben.Ez azt jelenti, hogy ha a magánszemély egy ciprusi illetőségű társaságtól kapott osztalékot, akkor az osztalékot az illetősége szerinti állam, azaz Magyarország jogosult adóztatni. Azonban az osztalékot a forrásállam, azaz Ciprus is megadóztathatja, de az osztalék mértéke nem haladhatja meg az osztalék bruttó összegének 15 százalékát.Az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdése szerint a Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni.Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének a) pont ac) alpontja szerint, a magánszemély osztalékból, osztalék-előlegből származó bevételének egésze jövedelem. Az Szja-tv. alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak a bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni) osztalék a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem is.Az osztalék után a 15 százalékos személyi jövedelemadót kifizető hiányában a magánszemély bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban – az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve – kell bevallani [Szja-tv. 8. § (1) bekezdés, 66. § (3) bekezdés].Ugyanakkor az egyezmény 24. cikke rendelkezik az adóbeszámításról. E cikk a) pontjának ii) alpontja szerint a kettős adóztatást a következőképpen kell elkerülni a Magyar Népköztársaságban: „Amennyiben a Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró személy olyan jövedelmet élvez, amely a 10. és 11. cikk rendelkezései szerint a Ciprusi Köztársaságban adóztatható, úgy a Magyar Népköztársaság levonja ennek a személynek a jövedelme után beszedendő adóból azt az összeget, amely megfelel a Ciprusi Köztársaságban fizetett adónak. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg a levonás előtt megállapított adónak azt a részét, amely a Ciprusi Köztársaságból élvezett, erre a jövedelemre esik.”Az Szja-tv. 8. §-ának (2) bekezdése pedig a következőkről rendelkezik: A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye [Szja-tv. 3. § 4. pont j) alpont] szerint külföldről származó külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó – nemzetközi szerződés hiányában – a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.A fentiek alapján, ha a magánszemély Cipruson az osztalék után 15 százalékos adót fizetett, akkor Magyarországon nem kell az osztalék utáni 15[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.
Kapcsolódó címkék:    

Új jegyző kinevezése

Kérdés: Településünk jegyzője felmentési idejét tölti, júliustól pedig mentesítve van a munkavégzés alól. Ez időszak alatt betölthető-e az állás? Ha nem, külsős jogi végzettséggel rendelkező személy (jegyző) megbízási díjjal betöltheti-e az állást, ha igen, milyen feladatokat láthat el?
Részlet a válaszából: […] struktúrának megfelelően. Önálló polgármesteri hivatal esetében az elismert hivatali létszám megegyezik a számított alaplétszámmal. Tehát a rendelkezésre álló források függvénye az, hogy a polgármesteri hivatal ki tudja-e gazdálkodni az új jegyző illetményét arra az időszakra, amely alatt a régi jegyző még a felmentési időre járó illetményét kapja.Ami a jegyzői feladatok polgári jogi szerződés (megbízás) alapján történő ellátását illeti: a Mötv. 82. §-ának (1) bekezdése alapján a polgármester pályázat alapján, határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt. Kimondja a Mötv. azt is, hogy a jegyzőre alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó törvény vonatkozó rendelkezéseit. A (3) bekezdés szerint pedig a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a szervezeti és működési szabályzat (SzMSz) rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról. Ugyan a Mötv.-ben nincs olyan rendelkezés, amely kifejezetten megtiltaná a megbízási jogviszony[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:      

Költségvetési előirányzat módosítása

Kérdés: Az Áht. 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészült ki:
„(5) A költségvetési rendelet 34. § (4) bekezdése szerinti módosítása részletesen bemutatja a tárgyévet megelőző év rendelkezésre álló tényadatának feltüntetése mellett azonos szerkezetben, átlátható módon és észszerű részletezettséggel a tárgyévi előirányzat-módosítások, előirányzat-átcsoportosítások összegszerű változásait, valamint annak – szükségességének oka szerinti – indokait és tervezett hatását is.”
Szeretnénk értelmezést kérni, hogy ezt a gyakorlatban hogyan kellene a rendelet mellékleteiben szerepeltetni. A jelenlegi gyakorlat, hogy a rendelet módosítása eredményeképpen meghatározásra kerülő előirányzatok szerepelnek a rendelet mellékletében egy oszlop verzióban, tekintve, hogy az eredeti előirányzat módosulásáról van szó, mi nem szerepeltetjük az eredeti előirányzatot külön oszlopban. Az új rendelkezés szerint lennie kellene egy előző évi tényadat, eredeti előirányzat, majd egy módosítás ±, és végezetül ennek hatásaként egy módosított előirányzat oszlopnak? És akkor nem kerültek bele a módosítások indokai, ha egy kiemelt előirányzatot több okból kell módosítani.
Részlet a válaszából: […] szerinti – indokait és tervezett hatását is.”10. § Az Áht. 34. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:„(4) A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét a 23. § (5) bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások költségvetési kiadási előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.”A törvény indoklása az alábbiakat tartalmazza:7. §A törvény értelmében a helyi önkormányzat költségvetésének tartalmaznia kell a helyi önkormányzat és az általa alapított költségvetési szervek költségvetési évre vonatkozó, jogviszonyonkénti tervezett létszámadatait.A törvény alapján a költségvetési rendelet módosításának be kell mutatnia az előző évi tényadatok mellett, azzal azonos szerkezetben, átlátható módon a tárgyévi előirányzat-módosítások, előirányzat-átcsoportosítások összegszerű változásait, valamint annak indokait és tervezett hatását is.8. §A törvény szerint a költségvetésirendelet-tervezet képviselő-testületnek való benyújtása nem előzheti meg a központi költségvetésről szóló törvény Országgyűlés általi elfogadását, mivel az megalapozatlan önkormányzati költségvetés készítéséhez vezetne.9. §A módosítás – az egyes, a kormány irányítása alá tartozó fejezetekre vonatkozó ágazatspecifikus eltérésekre figyelemmel, és lépcsőzetes hatályba léptetéssel – az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásához köti a kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében a fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt kiadási előirányzatok terhére történő, fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításokat.A módosítással[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
12