Testvérvárosi kapcsolatok ápolása során felmerült utazási költségek

Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?
Részlet a válaszából: […] vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek.A Mötv. lehetővé teszi a testvérvárosi kapcsolatok ápolását, mely az önkormányzati feladatok között szerepelhet, így az ehhez kapcsolódó utazás költségei hivatali, üzleti útnak minősülhetnek, ha az utazás hivatalosan elrendelt és dokumentált.Testvérvárosi kapcsolatok keretében a polgármester, alpolgármesterek, intézményvezetők is lehetnek a hivatalos delegáció tagjai.A nem saját munkavállalók részére a külföldi kiküldetés utazási és szállásköltségei akkor számolhatók el adómentesen, ha a kiküldő szervezet tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás valósul meg. Ahhoz, hogy igazolható legyen, hogy a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történik a külföldi kiküldetés, célszerű a nem saját munkavállalókkal megbízási szerződést kötni, amelyben meghatározzák az elvégzendő feladatot és az ehhez kapcsolódó díjazást, illetve azt, hogy az utazási költséget a kiküldő szervezet viseli. Az utazás költségei akkor is elszámolhatók hivatali utazás esetén, ha a megbízásért díjazást vagy napidíjat nem kap a kiküldött, csak az utazási költségek megtérítésére kerül sor.Kiküldetés címén elszámolható az utazás, szállás költsége, ha:– Az utazó személyek a kiküldő szervezet képviseletében, annak érdekkörében járnak el (képviselők, tisztségviselők, közalkalmazottak).– Az utazás célja az önkormányzat működésével,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Egészségügyi szolgáltatóval kötött feladatellátási szerződés

Kérdés:

Az önkormányzat feladatellátási szerződést kötött a praxisengedéllyel rendelkező háziorvossal mint egészségügyi szolgáltatóval. A jogszabályi előírások alapján az önkormányzat az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanban található rendelőt ingyenes használatba adta az egészségügyi szolgáltatónak. A feladatellátási szerződés rögzíti, hogy az egészségügyi szolgáltató a részére térítésmentesen biztosított rendelőt saját költségén köteles rendszeresen karbantartani, takarításáról gondoskodni, továbbá viselni a rendelő működésével járó rezsiköltségeket. A rendelő felújítása azonban az önkormányzat kötelezettsége marad. Az egészségügyi szolgáltató 2021. szeptember 1. napjától fizetési kötelezettségének számla hiányában nem tett eleget. Az önkormányzat a rendezetlen helyzet megoldására különmegállapodást kívánt kötni, amelynek alapján átalánydíjas elszámolás került volna bevezetésre. Ez az átalánydíj kedvezőbb lett volna, mint a ténylegesen igénybe vett szolgáltatások díja. Az egészségházban működő hét egészségügyi szolgáltató közül kettő a megállapodást nem írta alá. Ennek hiányában az önkormányzat 2025. július 1-jétől a meglévő feladatellátási szerződés alapján kiszámlázta a közüzemi díjakat (víz- és szennyvízdíj, villamosenergia-, gáz-, vezetékes- és mobiltelefon-szolgáltatás, internet, hulladékszállítás), a tűzoltósági távfelügyeleti díjat, a takarítással kapcsolatos személyi juttatásokat, a tisztítószerek költségét, valamint a szőnyegtisztítás díját. Az egészségügyi szolgáltató a számlákat visszaküldte, arra hivatkozva, hogy azoknak nincs szerződéses jogalapja. Az önkormányzat vitatja ezt az indokolást, és követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben fenntartja. Mit tehet az önkormányzat annak érdekében, hogy a követelés könyvviteli elszámolása megfeleljen a vonatkozó szabályoknak? Továbbá milyen jogi lépésekkel érvényesítheti követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben?

Részlet a válaszából: […] jogcímét, fennállását vagy összegét. A vitatásnak írásban, megfelelő indokolással kell megtörténnie.A jövőre vonatkozóan javasoljuk részletes, mindenre kiterjedő szerződés kötését, amely részletesen tartalmazza az ingatlan működtetésére vonatkozó költségeket, ideértve pl. a recepció működtetési költségeit és a közös költségek felosztásának módját, ami esetleg vita tárgya lehet a meglévő szerződés szerint.A követelés behajtása érdekében az önkormányzat élhet fizetési felszólítás megküldésével, fizetési meghagyásos eljárással, illetve peres úton történő követeléssel. Az önkormányzat köteles intézkedni a lejárt követelések érvényesítése érdekében.A számviteli törvény szerint követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is [Szt. 29. § (1) bekezdés].Szintén a számviteli törvény szerint értékesítés nettó árbevétele– a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek,– valamint a teljesített szolgáltatásokártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett ellenértéke. Az értékesítés nettó árbevétele az általános forgalmi adót nem tartalmazza.Az értékesítés nettó árbevételébe tartozik a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott nyugtában, számlában,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:      

Bérköltség területarányos költségmegosztása más fenntartó felé

Kérdés:

Költségvetési szervünk az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan egy meghatározott részét használja (pontosabban fenntartásunkban lévő intézményünk oktatási tevékenységet végez), és azon a területen a működésből adódóan üzemeltetési, fenntartási feladatokat is ellát. Az ingatlan másik részét egy másik intézmény (külön fenntartó) használja. A közös használat miatt a teljes épületre vonatkozó egyes üzemeltetési feladatok összehangoltan, részarányos költségmegosztás alapján történnek költségmegosztási megállapodás alapján. Költségvetési szervünk alkalmazásában áll egy karbantartó munkavállaló, aki mindkét használati területhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat lát el (pl. javítás, hibaelhárítás stb.). A karbantartó bérköltsége részben azon a területen végzett tevékenységhez kapcsolódik, amelyet nem mi használunk. A költségmegosztási megállapodás alapján a bérköltség 20%-át a másik fenntartóra, havonta, részletes elszámolás alapján áthárítjuk. A fenti esetben – ahol a karbantartó munkavállaló költségvetési szervünk alkalmazottja, a költségmegosztás alapja a használati terület aránya, és az áthárítás nem tartalmaz nyereséget – alkalmazható-e az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja, és mentesül-e az áthárított költség az adó alól? Vagy a leírt helyzet alapján az áthárított költség szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, amely után az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettség keletkezik? A karbantartó jogilag költségvetési szervünk alkalmazottja, a másik fenntartó nem munkáltatója, és nem megrendelője a szolgáltatásnak. A bérköltség részarányos megtérítése költségátvállalásnak [71. § 1. bek. c) pont] vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül? Az áthárított költség áfa szempontjából szolgáltatásnak minősül?

Részlet a válaszából: […] szolgáltatásnyújtó adóalany. Azoknál az adóknál, illetve kötelező jellegű befizetéseknél, amelyeknél a befizető és a kötelezett személye különválik, de az egyéb adó, kötelező jellegű befizetés összege a teljesítésre kötelezett áfaalanynál mégis megjelenik – mert jogszabályi előírás értelmében ezen adó, kötelező jellegű befizetés beszedésére kötelezett, vagy azt szerződés alapján vállalta –, akkor az ilyen adó, illetve kötelező jellegű befizetés nem képez áfaalapot.Példákkal megvilágítva, a cégautóadó-kötelezettség a gépjármű tulajdonosát terheli. Ha a bérbe adott gépjármű tulajdonosa a bérlőre terheli a cégautóadót, akkor a cégautóadó összegét abban az esetben is a bérleti díj adóalapjába kell számítani, ha külön soron nem is tünteti föl a számlán.Ugyanígy adóalapot képez a pénzügyi lízing esetén a lízingbe adó által továbbterhelt vagyonszerzési illeték. Pénzügyi lízing esetén ugyanis a vagyonszerzés – és így az illetékkötelezettség – nem a lízingbe vevőnél, hanem a lízingbe adónál keletkezik, így amikor a lízingbe adó a vagyonszerzési illetéket továbbszámlázza a lízingbe vevőre, akkor az alapügylet adóalapjába (azaz a lízingtárgyért járó ellenértékbe) bele kell építeni az illeték összegét (mégpedig a lízing tőkerészébe, nem pedig a kamatrészbe).Nem adóalap – hanem áfa nélkül továbbterhelendő, elszámolási kötelezettséggel beszedett pénzösszeg – a lízingbe adó által a lízingbe vevőtől beszedett regisztrációs adó, feltéve, hogy a gépjármű első forgalomba helyezése a lízingbe vevő nevére történik meg. A regisztrációs adó ugyanis azt a személyt terheli, akinek a nevére az első belföldi forgalomba helyezés megtörtént.Elszámolási kötelezettségként nyilvántartottként nem tartozik bele az ügyvéd által nyújtott szolgáltatás adóalapjába az olyan összeg, amelyet az ügyvéd azért vesz át a megbízójától, hogy azt valamely hatóság felé, a megbízója nevében befizesse, pl. bírósági, cégbírósági eljárási illeték, földhivatali bejegyzési illeték, amely az ügyfelet terheli, de az ügyvéd fizeti be az ügyfele nevében.E jogszabályi rendelkezés alapján nem tartozik az adó alapjába például az idegenforgalmi szolgáltatást nyújtó által – törvényi felhatalmazás alapján – a szolgáltatást igénybe vevőtől beszedett helyi adó, amellyel a szolgáltatás nyújtójának az önkormányzat felé kell elszámolnia. Az idegenforgalmi adó a szállásszolgáltatást igénybe vevő személyt terheli, de a szállásadó kötelezettsége, hogy beszedje és azt bevallja, befizesse az önkormányzat felé.Összefoglalva, az elszámolási kötelezettséggel beszedett pénzösszeget az adóalanynak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalom

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógusunk a „nők 40” kedvezményes nyugdíjjal szeretne élni szeptember 1-től (még messze van a 65. életévtől).
Jogviszonyai:
– 1985. 09. 01-től 1987. 11. 21-ig óvónő.
– 1987. 11. 22. és 1988. 08. 31. közötti időszakra felénk nem igazolt semmit. (A nyugdíjfolyósító által kiadott igazolása alapján: Biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás van neki erre az időszakra feltüntetve. Tehát véleményünk szerint ebben az időszakban nem volt óvodapedagógus.)
– 1988. 09. 01-től jelenleg is óvodapedagógus.
A 40 éves szakmai gyakorlat 2026 júniusában lenne meg a hiányzó időszak miatt. A nyugdíjintézetben azt tanácsolták, hogy kérje a 40 éves jutalmát, mert beleszámít a nyugdíjának összegébe. Jogviszonya nem szűnik meg, a felmentési idejével nem kíván élni. Kifizethető részére a köznevelési foglalkoztatotti jutalom?
Részlet a válaszából: […] augusztus 31. közötti időszak tekintetében a nyugdíjhatóság igazolásán „biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás” szerepel. Az ekkor hatályban volt Tb-tv. 10. §-ának (1) bekezdése a következőket tartalmazta: „E törvény alapján biztosítottak: a munkaviszonyban álló dolgozók, az ipari szövetkezetek tagjai, a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjai, a szakmunkástanulók, a bedolgozók, továbbá a megbízás alapján rendszeresen és személyesen munkát végzők”. A 17/1975. MT rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint továbbá „a társadalombiztosítás kiterjeda) az alkalmi fizikai munkát végző személyre,b) az ösztöndíjas aspiránsra és az ösztöndíjas doktorjelöltre,c) a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjára,d) a mezőgazdasági szövetkezet tagjának közös munkában részt vevő családtagjára,e) a kisipari, magánkereskedői tevékenység gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtagra,f) a gazdasági munkaközösség tagjának a munkaközösségben rendszeresen munkát végző segítő családtagjára,g) a szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjének, továbbá a szerződéses rendszerben üzemeltetett ipari termelést, fogyasztási és egyéb szolgáltatást végző részleg vezetőjének a tevékenysége gyakorlásában rendszeresen közreműködő közeli hozzátartozójára,h) a javító-nevelő, valamint a szigorított javító-nevelő munkát végző személyre.”Tehát a nyugdíjhatóság igazolása arra utal, hogy az érintett ezen időszak alatt nem állt egyik felsorolt, biztosítással járó, munkavégzésre irányuló jogviszonyban sem. Így – kivéve, ha felszólításra az érintett nem tudja az ellenkezőjét okirattal vagy a munkakönyvével igazolni – ez az időszak nem tekinthető köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időnek.Ugyanakkor felhívjuk arra a figyelmet, hogy a 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalmat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:    

Szerb testvérváros táncegyüttesének magyarországi fellépésével kapcsolatos adózási szabályok

Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázaton szeretne elindulni, melynek kapcsán szerbiai testvérvárosunkból egy táncegyüttest hívna meg községünkbe. A következő kérdések merülnek fel:
1. A táncegyüttes szerb (adózás szempontjából „harmadik ország”), és fellépne községünkben (Magyarországon). Tehát a teljesítés helye Magyarország. A fellépéséről (művelődési tevékenység) számlát állítana ki. Hogyan kell kiállítania a számlát? Mivel a teljesítés helye Magyarország, 27%-os áfával? Ha adómentes a táncegyüttes, akkor adómentesen kiállítható a számla? Mivel harmadik országbeli a számla kiállítója, felmerül valamilyen plusz bevallási kötelezettség? Az áfabevallás mely során kell szerepeltetni ezt a számlát? Mi a szabályos eljárás a számla befogadását követően önkormányzatunknak?
2. A táncegyüttes szállítása a következő módon valósulna meg. A táncegyüttes bérelne kisbuszt Szerbiában (harmadik országbeli vállalkozótól), a számlát az önkormányzatunkra (magyar) állítaná ki. Ezt a számlát hogyan fogadhatja be szabályos feltételek mellett az önkormányzatunk? Szerb áfával kell a számlát kiállítani? Bruttó módon (a számla teljes összege) történik a könyvelés (áfa könyvelése nélkül)? Erre kell még magyar áfát (27%) felszámítani? Ha igen, hogyan könyvelendő? A számla reprezentációs jellegű lesz, tehát a személyi jellegű kiadások között kell elszámolni, és az egyes meghatározott juttatások szerint adózik [×1,18×(0,15 + 0,13)]?
3. A táncegyüttes szállását és étkeztetését az önkormányzatunk vállalná. Ebben az esetben ezek a gazdasági események is személyi jellegű juttatásnak minősülnek, és egyes meghatározott juttatásként adóznának?
Részlet a válaszából: […] kitölteni.2. A kérdés szerint a kisbuszt szerb adóalanytól bérlik, de a számlát a magyar önkormányzat részére állítják ki. Feltételezzük, hogy ténylegesen nem buszbérlésről, hanem határon átnyúló személyszállítási szolgáltatás igénybevételéről van szó. Az Áfa-tv. 40. §-a szerint személy szállítása esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek. A szerb adóalanynak a Szerbiában érvényes szabályok szerint kell a számlát kiállítania. Ha az uniós szabályokból indulunk ki, akkor az útvonal egy része Magyarország területi hatályán van, a másik része Magyarország területén, ezért a számlát meg kell bontani, de Szerbia harmadik ország, amelyre az uniós szabályok nem vonatkoznak. A szerbiai útszakaszra a szerb vállalkozó – feltehetően – a szerb áfát számítja fel, amelyet az önkormányzat bruttó módon könyvel, adóalap és áfabontás nélkül. A magyar adóhatóság felé nem kell ezt a számlát bevallani, sem áfafizetés, sem áfalevonás nem merül fel a magyar adóhatóság felé.Személyszállítás esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek, tehát a magyar Áfa-tv. hatálya alá kizárólag a belföldön megtett útszakasz tartozik. Ha a személyszállítást egy belföldi adóalany megrendelésére olyan külföldi adóalany végzi, aki belföldön nem letelepedett, a belföldön adóköteles belföldi útszakasz tekintetében az adófizetési kötelezettség az igénybe vevő belföldi adóalanyt terheli. Nem kell azonban adóval számolni, ha nemzetközi személyszállításról van szó, mivel az adómentes az Áfa-tv. 105. §-a alapján.3. A táncegyüttes szállás- és utazási költsége hivatali útként elszámolható költség a táncegyüttes szempontjából. A táncegyüttes tagjainak étkezése az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül.A rendezvényen részt vevők szempontjából az alábbiak szerint kell megítélni az adózási kötelezettséget.Adómentes az Szja-tv. 1. sz. melléklet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Ideiglenes külföldi kiküldetés

Kérdés:

Költségvetési intézményként egyre gyakrabban találkozunk azzal a problémával, hogy az ideiglenes külföldi kiküldetés keretében a kiküldöttek – önhibájukon kívül – nem kapnak a szállásról az intézmény nevére és címére szóló számlát. A foglalás egy internetes szállásfoglaló portálon keresztül történik. Ilyen esetben (vagy a kiküldött nevére kiállított számlával rendelkezünk, vagy a foglalást igazoló bizonylattal, amin látszik a szállás összege, de számviteli bizonylatnak nem felel meg) megtéríthető-e a szállás költsége a kiküldöttnek? Amennyiben igen, milyen feltételekkel (von-e maga után személyijövedelemadó-, tb-járulék-fizetési kötelezettséget)?

Részlet a válaszából: […] §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján „a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek.” Ez alapján tehát hivatali, üzleti utazás esetén (kiküldetési rendelvényhez kapcsolódóan), utazás, szállás igénybevételéhez kapcsolódóan, ezen szolgáltatások díjának a magánszemély részére való megtérítését költségtérítésként lehet kezelni, amelyet az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja (és a 3. számú melléklet I. fejezete) alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni bevételként, ez tehát a magánszemély oldalán nem jelent adóköteles bevételt.Emellett külföldi kiküldetés esetén az Szja-tv. 3. számú mellékletének II. fejezete alapján a magánszemély jövedelmének meghatározásakor igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg (15 eurónak megfelelő forintösszeg). Tehát, amennyiben külföldi kiküldetése során a magánszemély olyan beszerzésről hoz bizonylatot, amely beszerzés ellenértékének megtérítése esetén egyébként a magánszemélynek adóköteles jövedelme keletkezne, úgy figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adott beszerzés ellenértékének 30%-a (de maximum 15 eurónak megfelelő forintösszeg) igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a magánszemély jövedelmének kiszámításakor, összességében tehát ebben az összegben nem keletkezik a magánszemélynek adóköteles jövedelme.A gyakorlatban azonban ez utóbbi szabályt nem a költségek elszámolására, hanem a napidíjra alkalmazzuk.Figyelembe kell még venni a költségelszámolás tekintetében az Mt. 51. §-a (2) bekezdésének a) pontját, amely szerint a munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni.A külföldön kiállított bizonylatok elszámolhatósága (a külföldi hivatali, üzleti út során felmerülő költségek megtérítése) során mindenképpen vizsgálni szükséges, hogy valóban az intézmény érdekében felmerült, szükséges kiadásról van-e szó. Vizsgálandó, hogy van-e lehetőség számla kérésére (egyes esetekben pl. helyi tömegközlekedés-menetjegy). Valóban reálisan előfordul, hogy nincs lehetőség számla vagy nyugta kérésére. Ilyen esetben a kiküldetési rendelvény, az utazási cél és a jegy, vagy egyéb bizonylat együttesen igazolják a hivatali célú felhasználást. A banki kifizetés, bankkivonat, kártyaslip azonban önmagában nem elegendő bizonylat sem a számviteli elszámoláshoz, sem a költségelszámoláshoz.Szállás esetében azonban minden szállásfoglalási oldalnak biztosítani kell, hogy a számlázási cím és név megadásra kerüljön. Általában az utas nevét is szerepeltetik a számlán, de ha megadják a rendeléskor számlázási névként és címként az intézmény adatait, akkor köteles a szállásadó az intézmény nevére és címére szóló számlát kiállítani. Európai országos viszonylatban és a legtöbb harmadik országos viszonylatban is ez teljesíthető követelmény.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:        

Felmentési idejét töltő közalkalmazott munkakörének ellátása

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalónk munkaviszonya a „női 40 év” életkor betöltése okán nyugdíjazás miatt megszüntetésre kerül. Felmentési ideje – mivel több mint 30 év jogviszonnyal rendelkezik – 8 hónap. Felmentési idejére mentesül a munkavégzés alól. Mikortól lehet a dolgozó állását betölteni, már a munkavégzés alóli mentesítés idejétől, vagy csak attól az időponttól, amikor a munkaviszonya ténylegesen megszűnik? Milyen lehetőségek állnak a munkáltató rendelkezésére ez alatt a 8 hónap alatt abban az esetben, ha az állás csak attól az időtől tölthető be, amikor a dolgozó munkaviszonya megszűnik, ha a dolgozó olyan feladatot lát el, amelyhez megfelelő szakmai tudás szükséges, és nem oldható meg a helyettesítés?
Részlet a válaszából: […] mentesítés ideje lehet olyan időszak, amikor az adott feladat ellátása nehézségekbe ütközik. Ebben az esetben a meglévő munkaerővel tudja elláttatni a feladatot. Erre mód van úgy, hogy a munkáltató a többi kollégát utasítja a felmentési idejét töltő közalkalmazott feladata ellátására, akár közöttük megosztva is. Az Mt. – közalkalmazottakra is irányadó – 53. §-a ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató a közalkalmazott számára átmenetileg (naptári évenként legfeljebb 44 munkanapra) a kinevezésében foglalt munkakörétől eltérő munkakörben történő munkavégzésre adjon utasítást (ún. átirányítás más munkakörbe). Ez sem ingyenes azonban a munkáltató számára: a Kjt. 24. §-ának (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy „ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti”. Ennek mértéke konkrétan nincs megállapítva, a munkáltatónak kell mérlegelnie, milyen összegű helyettesítési díj tekinthető az adott eset összes körülményeire tekintettel méltányosnak.A másik lehetőség az, hogy a munkáltató kölcsönzött munkaerőt vesz igénybe: a Kjt. 3. §-ának (3) bekezdése szerint erre a munkáltató alaptevékenysége körébe nem tartozó feladatot ellátó munkaerő foglalkoztatása körében általában lehetőség van; az alaptevékenység[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzati nonprofit kft. megszűnése

Kérdés: Az önkormányzat által 100%-os tulajdonban lévő nonprofit kft. 2025. október 1-jével megszűnik. Az alapfeladatai az önkormányzathoz kerülnek vissza. 2025. 10. 10-én kiállítandó 2025. szeptemberi teljesítésre vonatkozó számla esetén van a vevő nevére vonatkozó szabály? Befogadható, kifizethető pl. a nonprofit kft. nevére szóló számla a 10. hónapban, ha a teljesítés az átvétel előtt történt?
Részlet a válaszából: […] társaság, jelen esetben az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásaiban rögzítendők. Az aktuális szerződés módosításáig a cégnevet nem lehet megváltoztatni a szállítókkal való kapcsolatban sem.A jogutódlással megszűnő gazdasági társaság könyveiben a szeptember 30-áig teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét ki kell mutatni a vevővel szembeni követelésként, de a számlázott fizetendő áfát nem az adóhatósággal szembeni kötelezettségként kell könyvelni, mivel annak az Áfa-tv. 58. §-a szerinti bevallása szeptember 30-ig még nem volt esedékes, hanem egyéb kötelezettségként kell kimutatni. Amikor az áfafizetési kötelezettség az Áfa-tv. 58. §-a szerint esedékessé válik, akkor kell az áfát az áfabevallásba a jogutódnál beállítani, megszüntetve az egyéb kötelezettséget. Abból nem lehet probléma, hogy a számlát nem a bevallást elkészítő jogutód állította ki, hanem a jogelőd, mivel általános jogutódlásról van szó.Az Áfa-tv. 58. §-ának (5) bekezdése csak a jogutód nélküli megszűnés esetében tartalmaz eltérő előírást, mely szerint teljesítésként a jogutód nélküli megszűnést megelőző napot írja elő. Jogutódlással történő megszűnésre nincs eltérő szabály, így a kérdés szerinti kötelezettség a jogelőd szeptemberi záró bevallásába nem állítható be.Hasonló módon kell eljárni a folyamatos teljesítésű beszerzések, igénybe vett szolgáltatások bejövő számláinál is. A jogelőd társaságnak a szállítók, a szolgáltatók számláit az általános szabályok szerint a számlázott szövegben könyvelnie kell úgy, hogy az előzetesen felszámított áfát nem az adóhatósággal szembeni követelésként, hanem egyéb követelésként. Amikor az előzetesen felszámított[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjas továbbfoglalkoztatása

Kérdés:

Polgármesteri hivatalunkban köztisztviselőként dolgozó főkönyvi könyvelő, aki érvényesítési feladatokat is ellát, a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjra lesz jogosult. A polgármesteri hivatal önálló gazdasági szervezettel rendelkezik. Mivel megfelelő végzettségű és szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársat nagyon nehéz találni, megtehetjük-e, hogy jogviszonyát az Mt. hatálya alá tartozóvá módosítjuk, és ugyanabban a feladatkörben továbbfoglalkoztatjuk (könyvelési feladatok és érvényesítés, vagy csak könyvelési feladatok, érvényesítés nélkül), ő pedig majd a munkaviszonya fenntartása mellett megigényli a nyugdíjazását? A nyugdíj folyósítását ebben az esetben kell-e szüneteltetni?

Részlet a válaszából: […] az Mt. szerint foglalkoztatják a korábbi munkakörével azonos feladatra annak érdekében, hogy párhuzamosan a nyugdíját és az illetményét is megkaphassa, a nyugdíjszabály megkerülésének minősülne.Ezen túlmenően, a Kttv. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a Kttv. hatálya a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonyára terjed ki. A 6. § 13. pontja értelmében az minősül köztisztviselőnek, aki a polgármesteri hivatal feladat- és hatáskörében eljáró vezető vagy ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve – felhatalmazás esetén – a döntést kiadmányozza. Az 1. § (7) bekezdése továbbá kimondja, hogy „a 258. § hatálya kiterjed a közigazgatási szervnél kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek, kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára”, azaz munkavállaló csak olyan személy lehet, aki nem lát el köztisztviselői feladatokat. A 4. § c) pontja szerint pedig a Kttv. hatálya nem terjed ki a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyban foglalkoztatottra, illetve alkalmi munkára[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Új jegyző kinevezése

Kérdés: Településünk jegyzője felmentési idejét tölti, júliustól pedig mentesítve van a munkavégzés alól. Ez időszak alatt betölthető-e az állás? Ha nem, külsős jogi végzettséggel rendelkező személy (jegyző) megbízási díjjal betöltheti-e az állást, ha igen, milyen feladatokat láthat el?
Részlet a válaszából: […] struktúrának megfelelően. Önálló polgármesteri hivatal esetében az elismert hivatali létszám megegyezik a számított alaplétszámmal. Tehát a rendelkezésre álló források függvénye az, hogy a polgármesteri hivatal ki tudja-e gazdálkodni az új jegyző illetményét arra az időszakra, amely alatt a régi jegyző még a felmentési időre járó illetményét kapja.Ami a jegyzői feladatok polgári jogi szerződés (megbízás) alapján történő ellátását illeti: a Mötv. 82. §-ának (1) bekezdése alapján a polgármester pályázat alapján, határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt. Kimondja a Mötv. azt is, hogy a jegyzőre alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó törvény vonatkozó rendelkezéseit. A (3) bekezdés szerint pedig a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a szervezeti és működési szabályzat (SzMSz) rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról. Ugyan a Mötv.-ben nincs olyan rendelkezés, amely kifejezetten megtiltaná a megbízási jogviszony[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
…
17