55 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] személyi térítési díjat gyermekétkeztetés és gondozási díj tekintetében a tárgyhót megelőzően az intézményekre vonatkozóan meghirdetett befizetési napokon, egyéb, e rendelet hatálya alá tartozó ellátások esetén az ellátás igénybevételekor kell megfizetni.Az önkormányzati rendeletek előírhatják, hogy a határidőig meg nem fizetett térítési díj vagy hátralék fennállása esetén a jogosultat a következő havi étkezési szolgáltatás igénybevételéből ki kell zárni.A köznevelési ellátás a köznevelési törvény alapján nem tagadható meg a gyermek számára, ha a szülő nem fizeti az étkezési térítési díjat, azonban magát az óvodai/iskolai étkeztetést – azaz a napi étkezések biztosítását – a jogszabályok és önkormányzati rendeletek szerint kizárhatják a meg nem fizetés miatt, amíg a hátralékot nem rendezik.A 328/2011. Korm. rendelet 16. §-ának (1) bekezdése szerint a személyi térítési díjat az igénybevétel napjától havonként – ha a települési önkormányzat vagy a megállapodás másként nem rendelkezik –a) bölcsődei ellátás és intézményi gyermekétkeztetés esetén a tárgyhónap 10. napjáig,b) Gyvt. 44/C. §-a szerinti napközbeni gyermekfelügyelet, átmeneti gondozás és utógondozói ellátás esetén a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára.A (2) bekezdés szerint az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e.[…]

Részlet a válaszából: […] Mind a két, nyugdíjazással összefüggő felmentési esetben megilleti a köztisztviselőt a felmentési idő.A Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdése kimondja: „a Kormány rendeletében – a közfeladat-ellátás biztosítása érdekében – meghatározott kivétellel az öregségi nyugdíj folyósítását (…) szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas (…) köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban (…) áll”. A jogalkotó célja a szabályozással annak idején az volt, hogy a költségvetési forrásokat egy személy után csak egy jogcímen terhelje kifizetés: vagy illetmény, vagy nyugdíj címén. Ez alapján a feltett kérdésben szereplő jogi konstrukció, miszerint, ha a volt, nyugdíjjogosult köztisztviselőt a jövőben nem a Kttv., hanem az Mt. szerint foglalkoztatják annak érdekében, hogy párhuzamosan a nyugdíját és az illetményét is megkaphassa, a nyugdíjszabály megkerülésének minősülne.Ezen túlmenően, a Kttv. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a Kttv. hatálya a helyi önkormányzat képviselő-testülete, polgármesteri hivatala köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonyára terjed ki. A 6. § 13. pontja értelmében az minősül köztisztviselőnek, aki a polgármesteri hivatal feladat- és hatáskörében eljáró vezető vagy ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve – felhatalmazás esetén – a döntést kiadmányozza. Az 1. § (7) bekezdése továbbá kimondja, hogy „a 258. § hatálya kiterjed a közigazgatási szervnél kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek, kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára”, azaz munkavállaló csak olyan[…]

Részlet a válaszából: […] rendeltetését vagy a rendeltetési egységeinek számát megváltoztatták, és az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év;k) a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését.Az Áfa-tv. 88. §-a alapján, az adóalany választhat adókötelezettséget a régi beépített ingatlanok értékesítésére, amennyiben választották az adókötelezettséget, és a vevő cég is adóalany, akkor a fordított adózás szabályai szerint kell az ingatlanrész értékesítését számlázni. Ha régi beépített ingatlanról van szó, és nem választott adókötelezettséget az önkormányzat, akkor áfamentesen kell értékesíteni az ingatlant. Amennyiben új ingatlanról van szó [86. § (1) bekezdés ja), jb), jc) pont szerint], akkor áfafelszámítással kell számlázni. Szintén áfásan kell számlázni, ha a kérdéses ingatlan építési telek.A kérdés szerint az önkormányzat követelés fejében kapta meg a hagyatéki eljárás során az ingatlanrészt, és a gazdasági eseményt nem könyvelték le. Az elmaradt könyvelést pótolni kell. Az Áhsz. 54/B. §-a szerint kell eljárni a mérlegkészítés időpontját követően feltárt hibák esetében.A jogszabály kimondja, hogy a hibát a feltárás időszakának könyvelése keretében kell javítani, azt az állapotot elérve mintha a hiba meg se történt volna. Tehát el kell számolni a követelés fejében átvett eszközt a tárgyidőszaki könyvelés keretében a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet Növekedések rész M) Követelés fejében átvett immateriális javak, tárgyi eszközök[…]

Részlet a válaszából: […] pénzkezelési szabályzatban szükséges szabályozni, hogy mi az eljárásrend, ha hamisnak látszó, illetve hamis pénz kerül átvételre a pénztárba, és mellékletként rögzíteni az ilyen esetben alkalmazandó jegyzőkönyvmintát. Javasoljuk, hogy a bank által készített[…]

Részlet a válaszából: […] leendő háziorvos a helyettesítési tevékenységet az önkormányzattal, vagy annak egészségügyi intézményével közalkalmazotti jogviszonyban látja el, akkor munkáltatóként az önkormányzat vagy annak intézménye felel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításáért. Ha a háziorvos gazdálkodó szervezettel áll munkaviszonyban, vagy végez személyes közreműködést, akkor a gazdálkodó szervezet felelős mindezért. Végül, ha magánorvosként (az Eütev-tv. 10. §-a szerint: egyéni egészségügyi vállalkozóként) dolgozik, akkor saját maga felel a saját egészségéért.Az Mvt. 49. §-a szerint a szervezett munkavégzés során a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, haa) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,c) foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára,d) mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára – jogszabályban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.A nőkre, a várandós és kisgyermekes anyákra (ún. sérülékeny munkavállalói csoportok) szigorúbb előírások vonatkoznak.Jogszabályban meghatározott esetekben, vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén a munkára való alkalmasságról a 33/1998. NM rendeletben meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni, vagy pedig[…]

Részlet a válaszából: […] munkáltatónál és munkahelyen a köznevelési dolgozó nem tud igénybe venni a törvényi rendelkezés hiánya miatt. Bár a Magyar Államkincstár statisztikai szempontból az „Adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak összetételéről” elnevezésű beszámoló nyomtatványán „NOKS” egyéb munkaviszonyban, mégsem illet meg minden munkavállalót a nagyszülői pótszabadság.Ugyanakkor a szakképző intézmények munkaviszonyban foglalkoztatott valamennyi nagyszülői státuszba lépő dolgozója igénybe vehet unokája születésekor pótszabadság formájában 5 munkanapot, melyről a 2019. évi LXXX. törvény 43. §-ának (2) bekezdése rendelkezik.Vagyis a középfokú oktatás szektorában más elbírálás alá esik a szakmai tevékenységet kiszolgáló dolgozó ugyanazon munkáért; a közoktatásban: a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony hatálya alá nem tartozó, nevelést-oktatást, óvodában nevelést közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló és a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló (Púétv. 3. § 15.); és a szakképzésben: a további,[…]

Részlet a válaszából: […] 2022/4. Adózási kérdés szerint a szemészeti szakvizsgálat meghatározása az éles látást biztosító szemüveg adómentes juttatásához kapcsán azt írja, hogy az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.8 pontja alapján adómentes a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz. A rendelkezés az 50/1999. EüM rendelet 6. §-a alapján a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg esetében is biztosítja az adómentességet. Az EüM rendelet 5. §-a (3) bekezdésének rendelkezése szerint, ha a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éles látást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, a munkavállalót az 1. számú melléklet szerinti beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra. A beutalóban fel kell tüntetni a képernyő előtti éles látást biztosító szemüveg használatát szükségessé tevő munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz[…]

Részlet a válaszából: […] hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek (az ezekre vonatkozó jogszabályi, illetve szabványi előírásoknak). Az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.Ehhez kapcsolódóan az Mvt. 49. §-ának (1a)–(1b) bekezdései előírják az előzetes munkaköri alkalmassági, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatok kötelezettségét. A munkarendjük legalább egynegyedében éjszakai munkát végző munkavállalókat pedig az Mt. 49. §-ának (4) bekezdése alapján mindenképpen kötelező orvosi vizsgálatnak alávetni.Tehát önmagában az, hogy a 33/1998 NM rendelet 14. mellékletében szereplő „Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” című nyomtatványon szerepel egy olyan rubrika, miszerint „A munkakör (munkahelyi) főbb egészségkárosító kockázatai”[…]

Részlet a válaszából: […] legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon belül kell kifizetni a munkabért és az esetleges egyéb járandóságokat.Az Önök által feltett kérdés lényege az, hogy a minimálbér 30%-ának megállapítása szempontjából a teljes hónapot, 30 napot kell-e figyelembe venni, vagy 3-tól 16 napig terjedő időszakot. A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint ugyanis biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján) személyesen munkát végző személy, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét.Megbízási jogviszonyra tekintettel biztosítási jogviszony csak akkor jön létre, ha az érintett személy megbízási tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét.Megbízási jogviszony esetén járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem.Megbízási jogviszony esetén, figyelemmel a jogviszony sajátosságaira,[…]

Részlet a válaszából: […] Púévhr.-ben meghatározott nevelésszervezési paraméterek szerint számított pedagóguslétszám (finanszírozott létszám) után illeti meg. A 14.3. pont szerint kell a számított pedagóguslétszámot meghatározni; a képletből látható, hogy a gyermeklétszám alapján. Ez tehát egy elvi létszám, nem a ténylegesen foglalkoztatottak száma. Az ez alapján megkapott összeget kell az összes, az adott költségvetési évben alkalmazott óvodapedagógus finanszírozására felhasználni.Külön jogcímen szerepel (a Kvtv. 2. melléklet 17. 1.2.5. pont alatt) az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők (NOKS) átlagbéralapú támogatása jogcím, valamint (15. 1.2.3. pont alatt) a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz biztosított kiegészítő támogatás jogcím. Ebből az következik, hogy az óvodapedagógusok és a NOKS-foglalkoztatottak utáni támogatások nem keverhetők, kivéve a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozók minősítéséhez adott kiegészítő támogatást.Ha egyházi vagy magánfenntartású intézményről van szó, a Kvtv. 7. melléklete 3. 1.1.1. pontja szól az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcímről. Eszerint óvodában az átlagbéralapú támogatást a 2. melléklet II. rész 14. pontja szerint kell megállapítani; az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása pedig a 2. melléklet II. rész 12.1. pontjában[…]