144 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek.A Mötv. lehetővé teszi a testvérvárosi kapcsolatok ápolását, mely az önkormányzati feladatok között szerepelhet, így az ehhez kapcsolódó utazás költségei hivatali, üzleti útnak minősülhetnek, ha az utazás hivatalosan elrendelt és dokumentált.Testvérvárosi kapcsolatok keretében a polgármester, alpolgármesterek, intézményvezetők is lehetnek a hivatalos delegáció tagjai.A nem saját munkavállalók részére a külföldi kiküldetés utazási és szállásköltségei akkor számolhatók el adómentesen, ha a kiküldő szervezet tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás valósul meg. Ahhoz, hogy igazolható legyen, hogy a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történik a külföldi kiküldetés, célszerű a nem saját munkavállalókkal megbízási szerződést kötni, amelyben meghatározzák az elvégzendő feladatot és az ehhez kapcsolódó díjazást, illetve azt, hogy az utazási költséget a kiküldő szervezet viseli. Az utazás költségei akkor is elszámolhatók hivatali utazás esetén, ha a megbízásért díjazást vagy napidíjat nem kap a kiküldött, csak az utazási költségek megtérítésére kerül sor.Kiküldetés címén elszámolható az utazás, szállás költsége, ha:– Az utazó személyek a kiküldő szervezet képviseletében, annak érdekkörében járnak el (képviselők, tisztségviselők, közalkalmazottak).– Az utazás célja az önkormányzat működésével,[…]

Részlet a válaszából: […] számlájára kell befizetni. E bevételeket a közterület-felügyelet havonta köteles az azt létrehozó települési önkormányzat számlájára átutalni.A polgármesteri hivatal, mint az önkormányzati igazgatás szerve, gyakran végzi az adminisztrációt és a pénzügyi elszámolást, de a bevétel jogilag az önkormányzaté, nem a hivatal saját költségvetését gyarapítja.A bírságbevétel az önkormányzat költségvetésének részét képezi, azt a helyi képviselő-testület rendelkezése szerint lehet felhasználni.100%-ban önkormányzati bírságbevételek– Önkormányzati adóhatóság által megállapított bírság, pótlék, végrehajtási költség: Ezek teljes összege az adott települési önkormányzat költségvetését illeti, például gépjárműadóhoz vagy helyi adókhoz kapcsolódóan.– A települési önkormányzat jegyzője által kiszabott környezetvédelmi bírság: Ezek teljes mértékben az illetékes önkormányzatot illetik, kivéve, ha országos hatáskörű szervek vagy veszélyhelyzettel kapcsolatos ügyben történt a kiszabás.– Közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság: A közterületi szabályszegésekért (pl. engedély nélküli közterület-használat, szabálytalan parkolás, köztisztasági szabálysértések) a közterület-felügyelő által kiszabott bírság 100%-ban önkormányzati bevétel.– Jegyző által a helyszínen[…]

Részlet a válaszából: […] mentesítés ideje lehet olyan időszak, amikor az adott feladat ellátása nehézségekbe ütközik. Ebben az esetben a meglévő munkaerővel tudja elláttatni a feladatot. Erre mód van úgy, hogy a munkáltató a többi kollégát utasítja a felmentési idejét töltő közalkalmazott feladata ellátására, akár közöttük megosztva is. Az Mt. – közalkalmazottakra is irányadó – 53. §-a ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató a közalkalmazott számára átmenetileg (naptári évenként legfeljebb 44 munkanapra) a kinevezésében foglalt munkakörétől eltérő munkakörben történő munkavégzésre adjon utasítást (ún. átirányítás más munkakörbe). Ez sem ingyenes azonban a munkáltató számára: a Kjt. 24. §-ának (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy „ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti”. Ennek mértéke konkrétan nincs megállapítva, a munkáltatónak kell mérlegelnie, milyen összegű helyettesítési díj tekinthető az adott eset összes körülményeire tekintettel méltányosnak.A másik lehetőség az, hogy a munkáltató kölcsönzött munkaerőt vesz igénybe: a Kjt. 3. §-ának (3) bekezdése szerint erre a munkáltató alaptevékenysége körébe nem tartozó feladatot ellátó munkaerő foglalkoztatása körében általában lehetőség van; az alaptevékenység[…]

Részlet a válaszából: […] Mind a két, nyugdíjazással összefüggő felmentési esetben megilleti a köztisztviselőt a felmentési idő.A Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdése kimondja: „a Kormány rendeletében – a közfeladat-ellátás biztosítása érdekében – meghatározott kivétellel az öregségi nyugdíj folyósítását (…) szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas (…) köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban (…) áll”. A jogalkotó célja a szabályozással annak idején az volt, hogy a költségvetési forrásokat egy személy után csak egy jogcímen terhelje kifizetés: vagy illetmény, vagy nyugdíj címén. Ez alapján a feltett kérdésben szereplő jogi konstrukció, miszerint, ha a volt, nyugdíjjogosult köztisztviselőt a jövőben nem a Kttv., hanem az Mt. szerint foglalkoztatják annak érdekében, hogy párhuzamosan a nyugdíját és az illetményét is megkaphassa, a nyugdíjszabály megkerülésének minősülne.Ezen túlmenően, a Kttv. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a Kttv. hatálya a helyi önkormányzat képviselő-testülete, polgármesteri hivatala köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonyára terjed ki. A 6. § 13. pontja értelmében az minősül köztisztviselőnek, aki a polgármesteri hivatal feladat- és hatáskörében eljáró vezető vagy ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve – felhatalmazás esetén – a döntést kiadmányozza. Az 1. § (7) bekezdése továbbá kimondja, hogy „a 258. § hatálya kiterjed a közigazgatási szervnél kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek, kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára”, azaz munkavállaló csak olyan[…]

Részlet a válaszából: […] kapcsolatos elszámolások fejezet Növekedések rész A) Anyagok, áruk vásárlása elszámolás pontja szerint kell könyvelni. Bizományosi értékesítés esetén készletre vétel nem történik, hanem azonnal a 813. Eladott áruk beszerzési értéke számlára kell könyvelni.Az értékesítést pedig a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet V. Vásárolt készletekkel kapcsolatos elszámolások fejezet Csökkenések B) Anyag-, áruértékesítés elszámolása pont szerint kell elszámolni.Az óvadéki számlára utalt többletösszegeket, ha óvadéknak kell kezelni, akkor addig nem szükséges róla számla, ameddig azt nem használják fel. Ha előlegnek kell tekinteni, akkor arról előlegszámlát kell kiállítani, és a könyvelése is előlegként történik.A beszedési megbízással kapcsolatban megjegyezzük, hogy az Áht. 38. §-ának (1) bekezdése alapján a kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni, a kormány rendeletében meghatározott kivételekkel, utalványozás alapján lehet. A kiadási előirányzatok terhére történő utalványozásra, a kormány rendeletében meghatározott kivételekkel, a teljesítés igazolását és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor. Az Ávr. 59. §-ának (5) bekezdése tartalmazza azokat a kiadásokat és bevételeket, amelyeket nem kell utalványozni. A jogszabályok alapján tehát addig nem kerülhet sor a beszerzésről szóló számla pénzügyi teljesítésére, ameddig a teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás nem történik meg.Sorsjegy-értékesítéshez nem kötelező POS-terminált üzemeltetni, de minden online pénztárgépet használó kereskedőnek biztosítania kell valamilyen[…]

Részlet a válaszából: […] feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.Ebből következően a munkavégzéshez szükséges bérlet nem a személyi jellegű juttatások között számolandó el, hanem a K337. Egyéb szolgáltatások rovaton.Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése,[…]

Részlet a válaszából: […] kitölteni.2. A kérdés szerint a kisbuszt szerb adóalanytól bérlik, de a számlát a magyar önkormányzat részére állítják ki. Feltételezzük, hogy ténylegesen nem buszbérlésről, hanem határon átnyúló személyszállítási szolgáltatás igénybevételéről van szó. Az Áfa-tv. 40. §-a szerint személy szállítása esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek. A szerb adóalanynak a Szerbiában érvényes szabályok szerint kell a számlát kiállítania. Ha az uniós szabályokból indulunk ki, akkor az útvonal egy része Magyarország területi hatályán van, a másik része Magyarország területén, ezért a számlát meg kell bontani, de Szerbia harmadik ország, amelyre az uniós szabályok nem vonatkoznak. A szerbiai útszakaszra a szerb vállalkozó – feltehetően – a szerb áfát számítja fel, amelyet az önkormányzat bruttó módon könyvel, adóalap és áfabontás nélkül. A magyar adóhatóság felé nem kell ezt a számlát bevallani, sem áfafizetés, sem áfalevonás nem merül fel a magyar adóhatóság felé.Személyszállítás esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek, tehát a magyar Áfa-tv. hatálya alá kizárólag a belföldön megtett útszakasz tartozik. Ha a személyszállítást egy belföldi adóalany megrendelésére olyan külföldi adóalany végzi, aki belföldön nem letelepedett, a belföldön adóköteles belföldi útszakasz tekintetében az adófizetési kötelezettség az igénybe vevő belföldi adóalanyt terheli. Nem kell azonban adóval számolni, ha nemzetközi személyszállításról van szó, mivel az adómentes az Áfa-tv. 105. §-a alapján.3. A táncegyüttes szállás- és utazási költsége hivatali útként elszámolható költség a táncegyüttes szempontjából. A táncegyüttes tagjainak étkezése az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül.A rendezvényen részt vevők szempontjából az alábbiak szerint kell megítélni az adózási kötelezettséget.Adómentes az Szja-tv. 1. sz. melléklet[…]

Részlet a válaszából: […] jogcímét, fennállását vagy összegét. A vitatásnak írásban, megfelelő indokolással kell megtörténnie.A jövőre vonatkozóan javasoljuk részletes, mindenre kiterjedő szerződés kötését, amely részletesen tartalmazza az ingatlan működtetésére vonatkozó költségeket, ideértve pl. a recepció működtetési költségeit és a közös költségek felosztásának módját, ami esetleg vita tárgya lehet a meglévő szerződés szerint.A követelés behajtása érdekében az önkormányzat élhet fizetési felszólítás megküldésével, fizetési meghagyásos eljárással, illetve peres úton történő követeléssel. Az önkormányzat köteles intézkedni a lejárt követelések érvényesítése érdekében.A számviteli törvény szerint követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is [Szt. 29. § (1) bekezdés].Szintén a számviteli törvény szerint értékesítés nettó árbevétele– a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek,– valamint a teljesített szolgáltatásokártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett ellenértéke. Az értékesítés nettó árbevétele az általános forgalmi adót nem tartalmazza.Az értékesítés nettó árbevételébe tartozik a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott nyugtában, számlában,[…]

Részlet a válaszából: […] hitel- vagy kölcsönszerződés: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben ekként meghatározott fogalom;– lakhatási cél: a munkavállaló tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő, illetve épülő magyarországi lakóingatlanra pénzügyi intézménytől felvett lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztése, valamint a munkavállaló magyarországi lakhatása érdekében írásba foglalt lakásbérleti szerződés alapján fizetett lakbér;– pénzügyi intézmény: magyarországi székhelyű pénzügyi intézmény, ideértve másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet Magyarországon létesített fióktelepét is [Korm. rendelet 1. § 2., 4–5. pont].A lakhatási cél igazolására a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére bocsátja az általa megkötött és hatályos lakásbérleti szerződést, illetve lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést, valamint tájékoztatja a munkáltatóját azon számlaszámról, amelyre a munkáltatói juttatást kéri.Az előzőekben említett szerződésekben bekövetkezett bármilyen változásról szóló dokumentumot a munkavállaló az értesülésétől számított 5 munkanapon belül a munkáltató rendelkezésére bocsátja [Korm. rendelet 3. §].A Korm. rendelet szerinti munkáltatói juttatást kizárólag átutalási megbízással, valamint felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással lehet megfizetni [Korm. rendelet 4. §].A magánszemély a 71. § (1b) bekezdése szerinti lakhatási támogatás igénylésekor a munkáltatónak bemutatja a lakhatási támogatás igénybevételének alapjául szolgáló bérleti vagy hitelszerződést. Ha a magánszemély által a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett, őt terhelő összegét, a meghaladó összeg 50 százalékát a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában különbözeti bírságként tünteti fel, és személyi jövedelemadóként fizeti meg [Szja-tv. 70. § (8c) bekezdés].A munkáltató a lakhatási támogatás juttatása esetén az adóévet követő év január 31-éig az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról [Szja-tv. 70. § (8d) bekezdés].A fentiek alapján tehát, ha a magánszemély és a férje a tulajdonosai annak az ingatlannak, amelynél a lakhatási cél megvalósul, a hiteltörlesztés adósa a magánszemély, az adóstárs pedig a férje édesanyja, akkor, kizáró rendelkezés hiányában, lehetséges lakhatási támogatást biztosítani abban az esetben is, ha a hitelszerződés alapján a lakáscélú hitelt nem kizárólag a munkavállaló (magánszemély) igényelte, így a törlesztőrészlet megfizetésére sem csak a munkavállaló (magánszemély) kötelezett.Az Are-tv. 5. §-ának 5. pontja alapján adóstárs az a természetes személy, aki e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség tekintetében az adóssal – ideértve a készfizető kezest is – egyetemlegesen felelős, és az adóssal közös háztartásban él, vagy az adóssal vagyonközösségben van.A Ptk. szempontjából az adóstárs nem ismert intézmény, a hitel- és kölcsönszerződések (Ptk. 6:382. §-től) esetén a Ptk. kizárólag az adós és a hitelező személyét különbözteti meg. Ebből következik, hogy a Ptk. szempontjából adósnak minősül az adóstárs is.Az adóstárs abban az esetben lehet jogosult lakhatási támogatásra, amennyiben – mint minden más lakhatási támogatásra jogosult esetén – a lakhatási cél esetében is megvalósul.[…]

Részlet a válaszából: […] általa beosztható munkaórákat előre meghatározza, és erről a munkavállalót előre értesíti [Mt. 93–94. §]. Az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni”. Vagyis ez utóbbi mondat alapján a munkaidőkeret időszakára eső munkaszüneti napokra eső napi 8 órákkal (részmunkaidős munkavállaló esetében ennél kevesebbel) csökkenteni kell a munkaidőkeret időtartamát, azaz ennyivel kevesebb óraszám osztható be. Így ezek a munkavállalók az adott időszakban ugyanannyit dolgoznak (rendes munkaidőben), mint az általános munkarendben foglalkoztatottak – az más kérdés, hogy a munkaóráik adott esetben a munkaszüneti napra is eshetnek.A vasárnapi, munkaszüneti napi – rendes munkaidőben történő – munkavégzés ellentételezése a következőképpen alakul. Valószínűleg havibéres munkavállalókról van szó, vagyis a havi alapbérük – ha az adott hónapot teljes egészében ledolgozták – mindig ugyanannyi. Ez azt jelenti, hogy az általuk ledolgozott munkanapokra (amely munkanap az ő esetükben eshet vasárnapra és munkaszüneti napra is) megkapják az aznapi munkavégzésért járó 100%-os napi alapbérüket. Ezenfelül pedig a következőkre jogosultak.Az Mt. 140. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „vasárnapi munkavégzés esetén 50% bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,a) ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a 101. § (1) bekezdésének d), e) vagy i) pontjaiban meghatározott feltételek alapján kötelezhető, továbbáb) a rendkívüli munkaidőreba) az a) pontban meghatározott munkavállalónak,bb) ha a munkavállaló a 101. § (1) bekezdés alapján rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető”.Az a) pont alapján tehát a vasárnapra beosztott rendes munkaidőben történő munkavégzés idejére 50% bérpótlék jár a több műszakos tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben, vagy a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatottaknak. A 101. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő, rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben foglalkoztatottakat az Mt. 140. §-a (1) bekezdésének a) pontja nem hivatkozza be, tehát ők hiába dolgoznak vasárnap rendes munkaidőben, nem illeti meg őket az 50%-os vasárnapi bérpótlék. Ők csak akkor jogosultak pluszdíjazásra vasárnap, ha e napon rendkívüli munkaidőben kerülne sor a munkavégzésükre. {Ennek mértéke pedig attól függ, hogy az adott vasárnapot a munkáltató számukra rendes munkanapként osztotta-e be, vagy számukra az pihenőnap lett volna: előbbi esetben az 50%-os rendkívüli munka pótléka jár, az utóbbi esetben 100%-os pótlék, vagy pedig 50% pótlék mellett pótlólagos szabadidő [Mt. 143. § (2) és (4) bekezdések]}. Ami a munkaszüneti napi munkavégzés díjazását illeti: a munkaszüneti napon (akkor is, ha vasárnapra esik), továbbá a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap történő munkavégzés után a munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg, az Mt. 140. §-ának (2)–(3) bekezdései esetén. Erre vonatkozóan nincs további feltétel meghatározva, vagyis minden olyan munkavállalónak[…]