Testvérvárosi kapcsolatok ápolása során felmerült utazási költségek

Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?
Részlet a válaszából: […] vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek.A Mötv. lehetővé teszi a testvérvárosi kapcsolatok ápolását, mely az önkormányzati feladatok között szerepelhet, így az ehhez kapcsolódó utazás költségei hivatali, üzleti útnak minősülhetnek, ha az utazás hivatalosan elrendelt és dokumentált.Testvérvárosi kapcsolatok keretében a polgármester, alpolgármesterek, intézményvezetők is lehetnek a hivatalos delegáció tagjai.A nem saját munkavállalók részére a külföldi kiküldetés utazási és szállásköltségei akkor számolhatók el adómentesen, ha a kiküldő szervezet tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás valósul meg. Ahhoz, hogy igazolható legyen, hogy a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történik a külföldi kiküldetés, célszerű a nem saját munkavállalókkal megbízási szerződést kötni, amelyben meghatározzák az elvégzendő feladatot és az ehhez kapcsolódó díjazást, illetve azt, hogy az utazási költséget a kiküldő szervezet viseli. Az utazás költségei akkor is elszámolhatók hivatali utazás esetén, ha a megbízásért díjazást vagy napidíjat nem kap a kiküldött, csak az utazási költségek megtérítésére kerül sor.Kiküldetés címén elszámolható az utazás, szállás költsége, ha:– Az utazó személyek a kiküldő szervezet képviseletében, annak érdekkörében járnak el (képviselők, tisztségviselők, közalkalmazottak).– Az utazás célja az önkormányzat működésével,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Lakhatási támogatás

Kérdés: Költségvetési szervünk 35 év alatti dolgozójának lakhatási támogatást szeretne nyújtani. A magánszemély kettő darab, egy hitelügylethez kapcsolódó ingatlan-jelzáloghitelben szerepel adósként. Az ingatlanban a férjével 50-50%-ban tulajdonosok. Azonban a jelzáloghitelben a férje édesanyja is szerepel adóstársként egyéb technikai okok miatt. A hitelt a magánszemély a férjével közösen törleszti, de a törlesztőrészlet egy részét az egészségpénztári számláikról fizetik, a fennmaradó részt pedig a magánszemély bankszámlájáról. A teljes havi törlesztőrészlet összege nagyságrendileg 117.000 Ft. Igénybe veheti ezt a juttatási formát a magánszemély attól függetlenül, hogy nem kizárólagosan csak ő az ingatlan tulajdonosa, és nem egyedül fizeti a hitel törlesztőrészletét? A férje nem vesz igénybe ilyen juttatási formát a saját munkahelyén. Továbbá amennyiben igénybe veheti a támogatást, akkor annak a kifizetését a munkáltató teljesítheti a magánszemély bankszámlájára is, nem szükséges közvetlenül a banknak utalni?
Részlet a válaszából: […] hitel- vagy kölcsönszerződés: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben ekként meghatározott fogalom;– lakhatási cél: a munkavállaló tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő, illetve épülő magyarországi lakóingatlanra pénzügyi intézménytől felvett lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztése, valamint a munkavállaló magyarországi lakhatása érdekében írásba foglalt lakásbérleti szerződés alapján fizetett lakbér;– pénzügyi intézmény: magyarországi székhelyű pénzügyi intézmény, ideértve másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet Magyarországon létesített fióktelepét is [Korm. rendelet 1. § 2., 4–5. pont].A lakhatási cél igazolására a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére bocsátja az általa megkötött és hatályos lakásbérleti szerződést, illetve lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést, valamint tájékoztatja a munkáltatóját azon számlaszámról, amelyre a munkáltatói juttatást kéri.Az előzőekben említett szerződésekben bekövetkezett bármilyen változásról szóló dokumentumot a munkavállaló az értesülésétől számított 5 munkanapon belül a munkáltató rendelkezésére bocsátja [Korm. rendelet 3. §].A Korm. rendelet szerinti munkáltatói juttatást kizárólag átutalási megbízással, valamint felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással lehet megfizetni [Korm. rendelet 4. §].A magánszemély a 71. § (1b) bekezdése szerinti lakhatási támogatás igénylésekor a munkáltatónak bemutatja a lakhatási támogatás igénybevételének alapjául szolgáló bérleti vagy hitelszerződést. Ha a magánszemély által a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett, őt terhelő összegét, a meghaladó összeg 50 százalékát a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában különbözeti bírságként tünteti fel, és személyi jövedelemadóként fizeti meg [Szja-tv. 70. § (8c) bekezdés].A munkáltató a lakhatási támogatás juttatása esetén az adóévet követő év január 31-éig az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról [Szja-tv. 70. § (8d) bekezdés].A fentiek alapján tehát, ha a magánszemély és a férje a tulajdonosai annak az ingatlannak, amelynél a lakhatási cél megvalósul, a hiteltörlesztés adósa a magánszemély, az adóstárs pedig a férje édesanyja, akkor, kizáró rendelkezés hiányában, lehetséges lakhatási támogatást biztosítani abban az esetben is, ha a hitelszerződés alapján a lakáscélú hitelt nem kizárólag a munkavállaló (magánszemély) igényelte, így a törlesztőrészlet megfizetésére sem csak a munkavállaló (magánszemély) kötelezett.Az Are-tv. 5. §-ának 5. pontja alapján adóstárs az a természetes személy, aki e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség tekintetében az adóssal – ideértve a készfizető kezest is – egyetemlegesen felelős, és az adóssal közös háztartásban él, vagy az adóssal vagyonközösségben van.A Ptk. szempontjából az adóstárs nem ismert intézmény, a hitel- és kölcsönszerződések (Ptk. 6:382. §-től) esetén a Ptk. kizárólag az adós és a hitelező személyét különbözteti meg. Ebből következik, hogy a Ptk. szempontjából adósnak minősül az adóstárs is.Az adóstárs abban az esetben lehet jogosult lakhatási támogatásra, amennyiben – mint minden más lakhatási támogatásra jogosult esetén – a lakhatási cél esetében is megvalósul.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Sorsjegy-értékesítés

Kérdés: Önkormányzatunk postát üzemeltet. A Szerencsejáték Zrt.-vel szerződést kötöttünk sorsjegy-értékesítés kapcsán. A Szerencsejáték Zrt. óvadéki számla nyitását tette kötelezővé, mely ügynöki számla, nem pénzforgalmi, és korlátozott rendeltetésű. Az óvadéki számlára egy előírt összegű óvadékot kell befizetni, valamint felhatalmazást kell adni csoportos beszedési megbízásra. Az óvadék átvezetésének könyvelésében (mind kiadásként, mind bevételként), valamint az utána lévő sorsjegy-értékesítés során keletkező bevétel és a Szerencsejáték Zrt. által inkasszált vagy csoportos beszedéssel teljesített kiadás könyvelési tételeiben szeretnék segítséget kérni. Elegendő a fent leírt tranzakciók végrehajtásához egy óvadéki számla, vagy szükséges pénzforgalmi számlát is nyitni? Kötelező POS-terminált üzemeltetni a sorsjegy-értékesítéshez? Amennyiben igen, ez a POS-terminál hozzárendelhető az óvadéki számlához? A Szerencsejáték Zrt. külön kérése, hogy az óvadéki számlára utaljunk 5000–10.000 forintot, ami fedezheti az esetlegesen felmerülő többletköltségeket. Jeleztem, hogy számla, bizonylat hiányában ennek nem tudunk eleget tenni, ám erre azt mondták, hogy ebben az esetben megbontják az óvadék összegét, és azt kötbér terheli. Ezt hogyan tudnám szabályosan elkerülni?
Részlet a válaszából: […] kapcsolatos elszámolások fejezet Növekedések rész A) Anyagok, áruk vásárlása elszámolás pontja szerint kell könyvelni. Bizományosi értékesítés esetén készletre vétel nem történik, hanem azonnal a 813. Eladott áruk beszerzési értéke számlára kell könyvelni.Az értékesítést pedig a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet V. Vásárolt készletekkel kapcsolatos elszámolások fejezet Csökkenések B) Anyag-, áruértékesítés elszámolása pont szerint kell elszámolni.Az óvadéki számlára utalt többletösszegeket, ha óvadéknak kell kezelni, akkor addig nem szükséges róla számla, ameddig azt nem használják fel. Ha előlegnek kell tekinteni, akkor arról előlegszámlát kell kiállítani, és a könyvelése is előlegként történik.A beszedési megbízással kapcsolatban megjegyezzük, hogy az Áht. 38. §-ának (1) bekezdése alapján a kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni, a kormány rendeletében meghatározott kivételekkel, utalványozás alapján lehet. A kiadási előirányzatok terhére történő utalványozásra, a kormány rendeletében meghatározott kivételekkel, a teljesítés igazolását és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor. Az Ávr. 59. §-ának (5) bekezdése tartalmazza azokat a kiadásokat és bevételeket, amelyeket nem kell utalványozni. A jogszabályok alapján tehát addig nem kerülhet sor a beszerzésről szóló számla pénzügyi teljesítésére, ameddig a teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás nem történik meg.Sorsjegy-értékesítéshez nem kötelező POS-terminált üzemeltetni, de minden online pénztárgépet használó kereskedőnek biztosítania kell valamilyen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

ERASMUS+ programhoz kapcsolódó költségek áfája

Kérdés: Szakképzési Centrumunk ERASMUS+ program keretében partnerségi megállapodást kötött egy román partnerrel, melynek keretében a partner biztosítja oktatóink és tanulóink oktatását, szállását, utaztatását, étkeztetését a pályázat keretein belül. Erről a szolgáltatásról eurós számlát állított ki részünkre, 0%-os áfatartalommal. A számlán szerepel, hogy: „Romániában nem adóköteles. Art.278 alin.2”. A jogszabályi hivatkozás szerint a szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye szerint kell a teljesítés helyét megállapítani, és ott kell bevallani és megfizetni az áfát. Az áfabevallásban a közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás utáni adófizetési kötelezettség (27%-os adómérték) szerint beállítjuk az áfa összegét, és beadjuk az A60-as nyomtatványt. Ezt az áfaösszeget levonhatóként is be tudjuk állítani? Az Áfa-tv. 120. §-a esetünkben nem teljesül, mert a szolgáltatást adóköteles termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás érdekében nem hasznosítjuk. Ennek ellenére kérdés, hogy levonható-e az áfa összege?
Részlet a válaszából: […] áfát a Szakképzési Centrumnak nem kell bevallani. Ha a Románia és Magyarország közötti utaztatásról van szó, akkor pedig határon átnyúló személyszállításként adómentes az Áfa-tv. 105. §-a alapján. Az Áfa-tv. 45. §-ának (1) bekezdése szerint éttermi és egyéb vendéglátóipari szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik, vagyis Romániában, tehát ez is a magyar áfa hatályán kívüli szolgáltatás.A fenti szolgáltatások a közösségi fordított adózás szabályaira nem vonatkoznak.A köz- és felsőoktatás, szakképzés az Áfa-tv. 85. §-ának (1) bekezdése, valamint (2) bekezdése szerinti egyéb oktatás mentes az áfa alól.A román adózási szabályokat nem ismerjük, de a Közösség tagállamaira vonatkozó Héa-irányelv a fentiekben ismertetettekhez hasonló előírásokat tartalmaz.Az étkeztetés a magyar áfatörvény és a Héa-irányelv szerint nem mentes az adó alól, ezzel kapcsolatban nem áll rendelkezésre információ, hogy miért 0%-kal számlázta a román partner. Lehetséges, alanyi adómentessége is van.A szerződés ismerete nélkül nem állapítható meg, hogy pontosan milyen szolgáltatást vállalt a román fél, felmerülhet, hogy komplex szolgáltatásként vállalta az oktatás, szállás stb. szolgáltatásokat. A magyar[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:      

Egészségügyi szolgáltatóval kötött feladatellátási szerződés

Kérdés:

Az önkormányzat feladatellátási szerződést kötött a praxisengedéllyel rendelkező háziorvossal mint egészségügyi szolgáltatóval. A jogszabályi előírások alapján az önkormányzat az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanban található rendelőt ingyenes használatba adta az egészségügyi szolgáltatónak. A feladatellátási szerződés rögzíti, hogy az egészségügyi szolgáltató a részére térítésmentesen biztosított rendelőt saját költségén köteles rendszeresen karbantartani, takarításáról gondoskodni, továbbá viselni a rendelő működésével járó rezsiköltségeket. A rendelő felújítása azonban az önkormányzat kötelezettsége marad. Az egészségügyi szolgáltató 2021. szeptember 1. napjától fizetési kötelezettségének számla hiányában nem tett eleget. Az önkormányzat a rendezetlen helyzet megoldására különmegállapodást kívánt kötni, amelynek alapján átalánydíjas elszámolás került volna bevezetésre. Ez az átalánydíj kedvezőbb lett volna, mint a ténylegesen igénybe vett szolgáltatások díja. Az egészségházban működő hét egészségügyi szolgáltató közül kettő a megállapodást nem írta alá. Ennek hiányában az önkormányzat 2025. július 1-jétől a meglévő feladatellátási szerződés alapján kiszámlázta a közüzemi díjakat (víz- és szennyvízdíj, villamosenergia-, gáz-, vezetékes- és mobiltelefon-szolgáltatás, internet, hulladékszállítás), a tűzoltósági távfelügyeleti díjat, a takarítással kapcsolatos személyi juttatásokat, a tisztítószerek költségét, valamint a szőnyegtisztítás díját. Az egészségügyi szolgáltató a számlákat visszaküldte, arra hivatkozva, hogy azoknak nincs szerződéses jogalapja. Az önkormányzat vitatja ezt az indokolást, és követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben fenntartja. Mit tehet az önkormányzat annak érdekében, hogy a követelés könyvviteli elszámolása megfeleljen a vonatkozó szabályoknak? Továbbá milyen jogi lépésekkel érvényesítheti követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben?

Részlet a válaszából: […] jogcímét, fennállását vagy összegét. A vitatásnak írásban, megfelelő indokolással kell megtörténnie.A jövőre vonatkozóan javasoljuk részletes, mindenre kiterjedő szerződés kötését, amely részletesen tartalmazza az ingatlan működtetésére vonatkozó költségeket, ideértve pl. a recepció működtetési költségeit és a közös költségek felosztásának módját, ami esetleg vita tárgya lehet a meglévő szerződés szerint.A követelés behajtása érdekében az önkormányzat élhet fizetési felszólítás megküldésével, fizetési meghagyásos eljárással, illetve peres úton történő követeléssel. Az önkormányzat köteles intézkedni a lejárt követelések érvényesítése érdekében.A számviteli törvény szerint követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is [Szt. 29. § (1) bekezdés].Szintén a számviteli törvény szerint értékesítés nettó árbevétele– a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek,– valamint a teljesített szolgáltatásokártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett ellenértéke. Az értékesítés nettó árbevétele az általános forgalmi adót nem tartalmazza.Az értékesítés nettó árbevételébe tartozik a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott nyugtában, számlában,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:      

Szerb testvérváros táncegyüttesének magyarországi fellépésével kapcsolatos adózási szabályok

Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázaton szeretne elindulni, melynek kapcsán szerbiai testvérvárosunkból egy táncegyüttest hívna meg községünkbe. A következő kérdések merülnek fel:
1. A táncegyüttes szerb (adózás szempontjából „harmadik ország”), és fellépne községünkben (Magyarországon). Tehát a teljesítés helye Magyarország. A fellépéséről (művelődési tevékenység) számlát állítana ki. Hogyan kell kiállítania a számlát? Mivel a teljesítés helye Magyarország, 27%-os áfával? Ha adómentes a táncegyüttes, akkor adómentesen kiállítható a számla? Mivel harmadik országbeli a számla kiállítója, felmerül valamilyen plusz bevallási kötelezettség? Az áfabevallás mely során kell szerepeltetni ezt a számlát? Mi a szabályos eljárás a számla befogadását követően önkormányzatunknak?
2. A táncegyüttes szállítása a következő módon valósulna meg. A táncegyüttes bérelne kisbuszt Szerbiában (harmadik országbeli vállalkozótól), a számlát az önkormányzatunkra (magyar) állítaná ki. Ezt a számlát hogyan fogadhatja be szabályos feltételek mellett az önkormányzatunk? Szerb áfával kell a számlát kiállítani? Bruttó módon (a számla teljes összege) történik a könyvelés (áfa könyvelése nélkül)? Erre kell még magyar áfát (27%) felszámítani? Ha igen, hogyan könyvelendő? A számla reprezentációs jellegű lesz, tehát a személyi jellegű kiadások között kell elszámolni, és az egyes meghatározott juttatások szerint adózik [×1,18×(0,15 + 0,13)]?
3. A táncegyüttes szállását és étkeztetését az önkormányzatunk vállalná. Ebben az esetben ezek a gazdasági események is személyi jellegű juttatásnak minősülnek, és egyes meghatározott juttatásként adóznának?
Részlet a válaszából: […] kitölteni.2. A kérdés szerint a kisbuszt szerb adóalanytól bérlik, de a számlát a magyar önkormányzat részére állítják ki. Feltételezzük, hogy ténylegesen nem buszbérlésről, hanem határon átnyúló személyszállítási szolgáltatás igénybevételéről van szó. Az Áfa-tv. 40. §-a szerint személy szállítása esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek. A szerb adóalanynak a Szerbiában érvényes szabályok szerint kell a számlát kiállítania. Ha az uniós szabályokból indulunk ki, akkor az útvonal egy része Magyarország területi hatályán van, a másik része Magyarország területén, ezért a számlát meg kell bontani, de Szerbia harmadik ország, amelyre az uniós szabályok nem vonatkoznak. A szerbiai útszakaszra a szerb vállalkozó – feltehetően – a szerb áfát számítja fel, amelyet az önkormányzat bruttó módon könyvel, adóalap és áfabontás nélkül. A magyar adóhatóság felé nem kell ezt a számlát bevallani, sem áfafizetés, sem áfalevonás nem merül fel a magyar adóhatóság felé.Személyszállítás esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek, tehát a magyar Áfa-tv. hatálya alá kizárólag a belföldön megtett útszakasz tartozik. Ha a személyszállítást egy belföldi adóalany megrendelésére olyan külföldi adóalany végzi, aki belföldön nem letelepedett, a belföldön adóköteles belföldi útszakasz tekintetében az adófizetési kötelezettség az igénybe vevő belföldi adóalanyt terheli. Nem kell azonban adóval számolni, ha nemzetközi személyszállításról van szó, mivel az adómentes az Áfa-tv. 105. §-a alapján.3. A táncegyüttes szállás- és utazási költsége hivatali útként elszámolható költség a táncegyüttes szempontjából. A táncegyüttes tagjainak étkezése az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül.A rendezvényen részt vevők szempontjából az alábbiak szerint kell megítélni az adózási kötelezettséget.Adómentes az Szja-tv. 1. sz. melléklet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Felmentési idejét töltő közalkalmazott munkakörének ellátása

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalónk munkaviszonya a „női 40 év” életkor betöltése okán nyugdíjazás miatt megszüntetésre kerül. Felmentési ideje – mivel több mint 30 év jogviszonnyal rendelkezik – 8 hónap. Felmentési idejére mentesül a munkavégzés alól. Mikortól lehet a dolgozó állását betölteni, már a munkavégzés alóli mentesítés idejétől, vagy csak attól az időponttól, amikor a munkaviszonya ténylegesen megszűnik? Milyen lehetőségek állnak a munkáltató rendelkezésére ez alatt a 8 hónap alatt abban az esetben, ha az állás csak attól az időtől tölthető be, amikor a dolgozó munkaviszonya megszűnik, ha a dolgozó olyan feladatot lát el, amelyhez megfelelő szakmai tudás szükséges, és nem oldható meg a helyettesítés?
Részlet a válaszából: […] mentesítés ideje lehet olyan időszak, amikor az adott feladat ellátása nehézségekbe ütközik. Ebben az esetben a meglévő munkaerővel tudja elláttatni a feladatot. Erre mód van úgy, hogy a munkáltató a többi kollégát utasítja a felmentési idejét töltő közalkalmazott feladata ellátására, akár közöttük megosztva is. Az Mt. – közalkalmazottakra is irányadó – 53. §-a ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató a közalkalmazott számára átmenetileg (naptári évenként legfeljebb 44 munkanapra) a kinevezésében foglalt munkakörétől eltérő munkakörben történő munkavégzésre adjon utasítást (ún. átirányítás más munkakörbe). Ez sem ingyenes azonban a munkáltató számára: a Kjt. 24. §-ának (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy „ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti”. Ennek mértéke konkrétan nincs megállapítva, a munkáltatónak kell mérlegelnie, milyen összegű helyettesítési díj tekinthető az adott eset összes körülményeire tekintettel méltányosnak.A másik lehetőség az, hogy a munkáltató kölcsönzött munkaerőt vesz igénybe: a Kjt. 3. §-ának (3) bekezdése szerint erre a munkáltató alaptevékenysége körébe nem tartozó feladatot ellátó munkaerő foglalkoztatása körében általában lehetőség van; az alaptevékenység[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Kifizető érdekében használt járművek költségelszámolása

Kérdés:

Vezető beosztású munkatársaink magántulajdonú gépjárművüket használják, munkakörükből adódóan beszerzéshez, telephelyekre utazáshoz, különböző egyéb helyszínekre jutáshoz. Nem készítünk részükre elszámolást, hanem belső szabályzat alapján egy meghatározott összeget fizetünk ki részükre a teljesítésigazolás kiállítását követő hónapokban. Ez a vezetői utasítás régi (2016), szeretnénk frissíteni a mostani szabályozások szerint. Új tagintézmény-vezetőt neveztünk ki, és szeretnénk részére költségtérítést fizetni kiküldetésirendelvény-nyomtatvány kitöltése nélkül, belső vezetői utasítás alapján. Van-e kötelező eleme a vezetői utasításnak (pl.: a gépjármű adatai)? A gépjárműnek a tulajdonában kell lennie?

Részlet a válaszából: […] jármű, valamint– a magánszemély közeli hozzátartozójának tulajdonát képező, vagy a közeli hozzátartozója által zárt végű lízingbe vett jármű.A magánszemélynek a saját tulajdonú gépjárműve tulajdonjogát a közlekedési igazgatósági hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonásakor a közlekedési hatóság által kiadott igazolással kell igazolnia. Zárt végű lízingbe vett vagy részletre vétellel megszerzett gépjármű esetében a tulajdonjog az ügyletre vonatkozó lízingszerződéssel, kölcsönszerződéssel igazolható.A magánszemély a saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos, üzleti célú használatáért két formában kaphat költségtérítést:– útnyilvántartás vagy– kiküldetési rendelvény alapján.Kiküldetési rendelvény alapján, igazolás nélkül, költségként elszámolható a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi, illetve a közeli hozzátartozó tulajdonát képező személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett kilométer-távolság szerint az előzőek szerint megállapított üzemanyag-fogyasztási norma, és legfeljebb az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint a kilométerenkénti 15 forintos általános személygépkocsi-normaköltség.Útnyilvántartás alapján a magánszemély a ténylegesen megtett utak figyelembevételével részesül költségtérítésben. Ez legtöbbször akkor fordul elő, amikor a saját személygépkocsiját rendszeresen használja hivatalos célra. A költségtérítés címén kapott összeg ekkor adóköteles bevételnek számít, amellyel szemben a felmerült költségek az üzleti, hivatali utakra (futásteljesítmény) elszámolhatók. A munkavállalók ebben az esetben élhetnek útnyilvántartás alapján költségelszámolással. Az elszámolt költségre nyilatkozniuk kell a munkáltató felé, de ez nem számít igazolás nélkül elszámolható költségnek. A munkáltatónak az adóelőleg-levonásnál be kell tartania az Szja-tv. 47. §-ában foglaltakat. Ha a magánszemély a saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatali, üzleti célú használatára útnyilvántartás alapján költséget számol el, akkor a költségelszámolás miatt cégautóadót kell fizetni.Abban az esetben azonban, ha sem az Szja-tv. 3. §-ának 83. pontjában meghatározottak szerinti kiküldetési rendelvényt nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Felmentési idő számítása közalkalmazott nyugdíjazása esetén

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszony esetén, ha 65 évesen a közalkalmazott nyugdíjba vonul, a felmentési idő számításakor beleszámít-e az előző közalkalmazotti jogviszonyában töltött idő, vagy csak a jelenlegi jogviszonya kezdete? A felmentési bér számításakor csak az alapbért kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt, az állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött időt, a rendvédelmi szerveknél szolgálati jogviszonyban, illetve rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, a bíróságnál és ügyészségnél töltött időt, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt, valamint a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnését vagy megszüntetését követő 30 nap idejét, ha a foglalkoztatott utóbb közalkalmazotti jogviszonyt létesít.Tehát minden felsorolt, az életpálya során eltöltött időt be kell számítani a felmentési időre jogosító időbe, nem csak az adott munkáltatónál ledolgozott közalkalmazotti jogviszony idejét.A „felmentési bér” egyfelől azt jelenti, hogy amíg a felmentési idő legfeljebb felét a közalkalmazott ledolgozza, arra az időre az általános szabályok szerint kell számára illetményt számfejteni. Másfelől a Kjt. 33. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató a felmentési idő legalább felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól, a Kjt. 37/A. §-ának (2) bekezdése értelmében pedig a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult. A távolléti díjat az Mt. 148–149. §-a, 151–152. §-a, valamint a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:      

Importáfa visszaigénylése

Kérdés: Közoktatási intézményünk áfakörös adószámmal rendelkezik. Adóköteles tevékenysége csak gyermekétkeztetésből származik. Harmadik országból kapott az intézmény iskolabútorokat, amikhez az importáfát a NAV vámletéti számlájára megfizette az iskola. Jogosult-e az intézmény az importáfa visszaigénylésére?
Részlet a válaszából: […] adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon az áru átengedéséről szóló vámhatósági értesítés (ha jogszabály alapján az értesítési kötelezettség fennáll), valamint a vámhatóság általi adómegállapítás esetén az adózó nevére szóló, a termék szabad forgalomba bocsátása során az adófizetési kötelezettséget megállapító határozat, valamint a nevére szóló, az adó megfizetését igazoló okirat, vagy ha az adót közvetett vámjogi képviselője fizette meg, a közvetett vámjogi képviselőnek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adó megfizetéséről.A vámhatóság által kivetett áfa tekintetében is az Áfa-tv. 120. §-a alapján érvényesíthető az adólevonási jog, tehát csak abban az esetben élhetnek az előzetesen felszámított áfa levonásával, ha a beszerzés adóköteles tevékenységet szolgált. A kérdés szerint iskolabútorokat szereztek be, a közoktatás pedig[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
15