Sorsjegy-értékesítés

Kérdés: Önkormányzatunk postát üzemeltet. A Szerencsejáték Zrt.-vel szerződést kötöttünk sorsjegy-értékesítés kapcsán. A Szerencsejáték Zrt. óvadéki számla nyitását tette kötelezővé, mely ügynöki számla, nem pénzforgalmi, és korlátozott rendeltetésű. Az óvadéki számlára egy előírt összegű óvadékot kell befizetni, valamint felhatalmazást kell adni csoportos beszedési megbízásra. Az óvadék átvezetésének könyvelésében (mind kiadásként, mind bevételként), valamint az utána lévő sorsjegy-értékesítés során keletkező bevétel és a Szerencsejáték Zrt. által inkasszált vagy csoportos beszedéssel teljesített kiadás könyvelési tételeiben szeretnék segítséget kérni. Elegendő a fent leírt tranzakciók végrehajtásához egy óvadéki számla, vagy szükséges pénzforgalmi számlát is nyitni? Kötelező POS-terminált üzemeltetni a sorsjegy-értékesítéshez? Amennyiben igen, ez a POS-terminál hozzárendelhető az óvadéki számlához? A Szerencsejáték Zrt. külön kérése, hogy az óvadéki számlára utaljunk 5000–10.000 forintot, ami fedezheti az esetlegesen felmerülő többletköltségeket. Jeleztem, hogy számla, bizonylat hiányában ennek nem tudunk eleget tenni, ám erre azt mondták, hogy ebben az esetben megbontják az óvadék összegét, és azt kötbér terheli. Ezt hogyan tudnám szabályosan elkerülni?
Részlet a válaszából: […] kapcsolatos elszámolások fejezet Növekedések rész A) Anyagok, áruk vásárlása elszámolás pontja szerint kell könyvelni. Bizományosi értékesítés esetén készletre vétel nem történik, hanem azonnal a 813. Eladott áruk beszerzési értéke számlára kell könyvelni.Az értékesítést pedig a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet V. Vásárolt készletekkel kapcsolatos elszámolások fejezet Csökkenések B) Anyag-, áruértékesítés elszámolása pont szerint kell elszámolni.Az óvadéki számlára utalt többletösszegeket, ha óvadéknak kell kezelni, akkor addig nem szükséges róla számla, ameddig azt nem használják fel. Ha előlegnek kell tekinteni, akkor arról előlegszámlát kell kiállítani, és a könyvelése is előlegként történik.A beszedési megbízással kapcsolatban megjegyezzük, hogy az Áht. 38. §-ának (1) bekezdése alapján a kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni, a kormány rendeletében meghatározott kivételekkel, utalványozás alapján lehet. A kiadási előirányzatok terhére történő utalványozásra, a kormány rendeletében meghatározott kivételekkel, a teljesítés igazolását és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor. Az Ávr. 59. §-ának (5) bekezdése tartalmazza azokat a kiadásokat és bevételeket, amelyeket nem kell utalványozni. A jogszabályok alapján tehát addig nem kerülhet sor a beszerzésről szóló számla pénzügyi teljesítésére, ameddig a teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás nem történik meg.Sorsjegy-értékesítéshez nem kötelező POS-terminált üzemeltetni, de minden online pénztárgépet használó kereskedőnek biztosítania kell valamilyen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Főzőkonyha üzemeltetése

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv a saját főzőkonyháján történő gyermekétkeztetési feladatok ellátására szerződést kötött szolgáltatás nyújtására. Szerződés szerint rendelkezésre bocsátjuk az üzemeltetés érdekében a leltár szerinti ingóságokat, berendezési és felszerelési tárgyakat, fogyóeszközöket. Az üzemeltetés időszaka alatt elhasználódott eszközöket köteles visszapótolni, majd a szerződés lejártakor visszaadni az átvételkor meglévő műszaki állapotban. Kérdésem – mivel a szerződés használatba adásról beszél –, hogy ez a mi esetünkben üzemeltetésre átadást jelenthet?
Részlet a válaszából: […] üzemeltetési szerződés között. Az ingóságokat idegen helyen tárolt eszközként kell nyilvántartani, és a leltározási szabályzatnak megfelelő gyakorisággal kell leltározni. Az éves beszámolóhoz évente nyilatkozatot kell kérni a bérlőtől/üzemeltetőtől, amelyben igazolja, hogy a nála lévő eszközök hiánytalanul megvannak,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Kifizető érdekében használt járművek költségelszámolása

Kérdés:

Vezető beosztású munkatársaink magántulajdonú gépjárművüket használják, munkakörükből adódóan beszerzéshez, telephelyekre utazáshoz, különböző egyéb helyszínekre jutáshoz. Nem készítünk részükre elszámolást, hanem belső szabályzat alapján egy meghatározott összeget fizetünk ki részükre a teljesítésigazolás kiállítását követő hónapokban. Ez a vezetői utasítás régi (2016), szeretnénk frissíteni a mostani szabályozások szerint. Új tagintézmény-vezetőt neveztünk ki, és szeretnénk részére költségtérítést fizetni kiküldetésirendelvény-nyomtatvány kitöltése nélkül, belső vezetői utasítás alapján. Van-e kötelező eleme a vezetői utasításnak (pl.: a gépjármű adatai)? A gépjárműnek a tulajdonában kell lennie?

Részlet a válaszából: […] jármű, valamint– a magánszemély közeli hozzátartozójának tulajdonát képező, vagy a közeli hozzátartozója által zárt végű lízingbe vett jármű.A magánszemélynek a saját tulajdonú gépjárműve tulajdonjogát a közlekedési igazgatósági hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonásakor a közlekedési hatóság által kiadott igazolással kell igazolnia. Zárt végű lízingbe vett vagy részletre vétellel megszerzett gépjármű esetében a tulajdonjog az ügyletre vonatkozó lízingszerződéssel, kölcsönszerződéssel igazolható.A magánszemély a saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos, üzleti célú használatáért két formában kaphat költségtérítést:– útnyilvántartás vagy– kiküldetési rendelvény alapján.Kiküldetési rendelvény alapján, igazolás nélkül, költségként elszámolható a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi, illetve a közeli hozzátartozó tulajdonát képező személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett kilométer-távolság szerint az előzőek szerint megállapított üzemanyag-fogyasztási norma, és legfeljebb az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint a kilométerenkénti 15 forintos általános személygépkocsi-normaköltség.Útnyilvántartás alapján a magánszemély a ténylegesen megtett utak figyelembevételével részesül költségtérítésben. Ez legtöbbször akkor fordul elő, amikor a saját személygépkocsiját rendszeresen használja hivatalos célra. A költségtérítés címén kapott összeg ekkor adóköteles bevételnek számít, amellyel szemben a felmerült költségek az üzleti, hivatali utakra (futásteljesítmény) elszámolhatók. A munkavállalók ebben az esetben élhetnek útnyilvántartás alapján költségelszámolással. Az elszámolt költségre nyilatkozniuk kell a munkáltató felé, de ez nem számít igazolás nélkül elszámolható költségnek. A munkáltatónak az adóelőleg-levonásnál be kell tartania az Szja-tv. 47. §-ában foglaltakat. Ha a magánszemély a saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatali, üzleti célú használatára útnyilvántartás alapján költséget számol el, akkor a költségelszámolás miatt cégautóadót kell fizetni.Abban az esetben azonban, ha sem az Szja-tv. 3. §-ának 83. pontjában meghatározottak szerinti kiküldetési rendelvényt nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Az önkormányzatok által háziorvosoknak adható adómentesség

Kérdés: 2025. június 20-tól módosult a Htv., ennek eredményeként az önkormányzatok által háziorvosoknak adható adómentességre, illetve adókedvezményre vonatkozó paragrafus is változott. „39/C. § (3) értelmében az önkormányzat rendeletében jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára adómentességet, adókedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzésiadó-alapja az adóévben a 40 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie.”
Abban kérjük a véleményüket, hogy a 40 millió forintos összeghatár a kedvezmény, mentesség bevezetése esetén egy kötelező összeghatár, vagy csak a maximális, és meghatározhat ennél alacsonyabbat is az önkormányzat a rendeletében?
Részlet a válaszából: […] a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztóiárszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztóiárszínvonal-változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel – megállapítsa,d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel, így különösen a lakások esetében a lakásban lakóhellyel rendelkező eltartottak számától, a lakáson fennálló, hitelintézet által lakásvásárlásra, lakásépítésre nyújtott hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog fennállásától, a lakásban lakóhellyel rendelkezők jövedelmétől függő mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse,e) e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény keretei között az adózás részletes szabályait[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Szociális otthon lakóinak kiszámlázott gyógyszerek

Kérdés: Bentlakásos szociális otthon vagyunk. Az ellátottjaink részére felírt gyógyszereket, illetve pelenkát a gyógyszertár és a szállító az intézmény nevére számlázza ki hó végén, részletezve, hogy melyik ellátott milyen gyógyszert, illetve mennyi pelenkát kapott az adott hónapban. Az intézmény az ellátottak gyógyszer- és pelenkaköltségeit tartalmazó számlát bruttó összegben könyveli a K311-es rovatra (nem osztjuk szét alapra és áfára). A mellékelt részletező alapján kiszámlázzuk alanyi adómentesen az ellátottaknak a havi fizetnivalót. Az ellátott által kifizetett számla összegét szintén a K311-re könyveljük, csak ellentétesen, azaz negatív kiadásként. Megfelelő-e ez az eljárás, ha pedig nem megfelelő, akkor pontosan hogyan kellene eljárni, hova és milyen módon kellene könyvelni a gyógyszert és pelenkát tartalmazó szállítói számlákat, illetve a vevői számlákat és az abból érkező bevételeket?
Részlet a válaszából: […] forgalmi adót pedig a K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovaton. Alanyi adómentes költségvetési szervezetek esetében is meg kell bontani a beszerzéseket könyveléskor a kiadásokat nettóra és előzetesen felszámított általános forgalmi adóra. Az ellátottak részére kiállított számlát a B405. Ellátási díjak rovaton kell elszámolni.Itt nincsen szó visszatérülésről,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

ERASMUS+ programhoz kapcsolódó költségek áfája

Kérdés: Szakképzési Centrumunk ERASMUS+ program keretében partnerségi megállapodást kötött egy román partnerrel, melynek keretében a partner biztosítja oktatóink és tanulóink oktatását, szállását, utaztatását, étkeztetését a pályázat keretein belül. Erről a szolgáltatásról eurós számlát állított ki részünkre, 0%-os áfatartalommal. A számlán szerepel, hogy: „Romániában nem adóköteles. Art.278 alin.2”. A jogszabályi hivatkozás szerint a szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye szerint kell a teljesítés helyét megállapítani, és ott kell bevallani és megfizetni az áfát. Az áfabevallásban a közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás utáni adófizetési kötelezettség (27%-os adómérték) szerint beállítjuk az áfa összegét, és beadjuk az A60-as nyomtatványt. Ezt az áfaösszeget levonhatóként is be tudjuk állítani? Az Áfa-tv. 120. §-a esetünkben nem teljesül, mert a szolgáltatást adóköteles termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás érdekében nem hasznosítjuk. Ennek ellenére kérdés, hogy levonható-e az áfa összege?
Részlet a válaszából: […] áfát a Szakképzési Centrumnak nem kell bevallani. Ha a Románia és Magyarország közötti utaztatásról van szó, akkor pedig határon átnyúló személyszállításként adómentes az Áfa-tv. 105. §-a alapján. Az Áfa-tv. 45. §-ának (1) bekezdése szerint éttermi és egyéb vendéglátóipari szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik, vagyis Romániában, tehát ez is a magyar áfa hatályán kívüli szolgáltatás.A fenti szolgáltatások a közösségi fordított adózás szabályaira nem vonatkoznak.A köz- és felsőoktatás, szakképzés az Áfa-tv. 85. §-ának (1) bekezdése, valamint (2) bekezdése szerinti egyéb oktatás mentes az áfa alól.A román adózási szabályokat nem ismerjük, de a Közösség tagállamaira vonatkozó Héa-irányelv a fentiekben ismertetettekhez hasonló előírásokat tartalmaz.Az étkeztetés a magyar áfatörvény és a Héa-irányelv szerint nem mentes az adó alól, ezzel kapcsolatban nem áll rendelkezésre információ, hogy miért 0%-kal számlázta a román partner. Lehetséges, alanyi adómentessége is van.A szerződés ismerete nélkül nem állapítható meg, hogy pontosan milyen szolgáltatást vállalt a román fél, felmerülhet, hogy komplex szolgáltatásként vállalta az oktatás, szállás stb. szolgáltatásokat. A magyar[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:      

Importáfa visszaigénylése

Kérdés: Közoktatási intézményünk áfakörös adószámmal rendelkezik. Adóköteles tevékenysége csak gyermekétkeztetésből származik. Harmadik országból kapott az intézmény iskolabútorokat, amikhez az importáfát a NAV vámletéti számlájára megfizette az iskola. Jogosult-e az intézmény az importáfa visszaigénylésére?
Részlet a válaszából: […] adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon az áru átengedéséről szóló vámhatósági értesítés (ha jogszabály alapján az értesítési kötelezettség fennáll), valamint a vámhatóság általi adómegállapítás esetén az adózó nevére szóló, a termék szabad forgalomba bocsátása során az adófizetési kötelezettséget megállapító határozat, valamint a nevére szóló, az adó megfizetését igazoló okirat, vagy ha az adót közvetett vámjogi képviselője fizette meg, a közvetett vámjogi képviselőnek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adó megfizetéséről.A vámhatóság által kivetett áfa tekintetében is az Áfa-tv. 120. §-a alapján érvényesíthető az adólevonási jog, tehát csak abban az esetben élhetnek az előzetesen felszámított áfa levonásával, ha a beszerzés adóköteles tevékenységet szolgált. A kérdés szerint iskolabútorokat szereztek be, a közoktatás pedig[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Pótszabadság egészségkárosodás esetén

Kérdés:

Egy közszolgálati tisztviselőnek 2025. január 1. napjától rokkantsági ellátást állapítottak meg. Tartós távollétét követően október hónapban leadta a határozatát a munkáltatója felé. Egészségi állapota mértéke 28%, D minősítési kategória. 
1. A tisztviselő igénybe veheti-e a plusz 5 munkanap szabadságot a kapott határozattal? A Kttv. 102. §-a egészségkárosodás tekintetében vizsgálja a jogosultságot, szükséges-e külön határozat az egészségkárosodás tekintetében a pótszabadság igénybevételéhez? 
2. Rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességű személynek kell-e tekinteni? Megfelel-e az az értelmezés, hogy a 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerinti feltételek közül az a) és a b) közül mindkettőt, és a c) vagy a d) pont tekintetében csak az egyiket szükséges igazolni?

Részlet a válaszából: […] elő speciális szabályt az egészségkárosodás mértékének igazolása tekintetében, így a rehabilitációs szakértői szerv az egészségi állapot százalékos mértékének megállapításáról szóló határozatával a fentiek alapján a munkáltató előtt igazolható az egészségkárosodás mértéke is.Ami a rehabilitációs hozzájárulás kapcsán feltett kérdést illeti, a kérdéses személy egészségi állapota 28%, D minősítési kategóriába tartozik, és rokkantsági ellátásban részesül. A 2011. évi CXCI. törvény 22. §-ának (1) bekezdése határozza meg, hogy kit kell megváltozott munkaképességű személynek tekinteni a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából. A törvény szerint az a) és b) pontban foglalt feltételek mindkettőjének teljesülnie kell, és ezenfelül vagy a c), vagy a d) pont szerinti feltételek egyikének is:a) Az egészségi állapot a komplex minősítés szerint 60 százalékos vagy ennél kisebb mértékű.b) Az illető jogszabály alapján rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban részesül, vagy ilyen ellátásra jogosult.c) A szakértői szerv rehabilitálhatónak minősíti (foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható).d) A szakértői szerv nem rehabilitálhatónak minősíti (foglalkoztathatósága rehabilitációval nem helyreállítható).A 28%-os egészségi állapot megfelel az a) pontnak (60% vagy az alatti érték). A rokkantsági ellátásban való részesülés megfelel a b) pontnak. A D minősítési kategória (általában: foglalkoztatható, de tartós egészségi problémával) azt is jelenti, hogy vagy a c), vagy a d) pont igaz: szakértői szerv minősítése alapján vagy rehabilitálhatónak, vagy nem rehabilitálhatónak minősítették.A kérdéses személy a megváltozott munkaképességű személy fogalmának megfelel, az a) és b) feltételek egyaránt teljesülnek, és ezek mellett vagy a c), vagy a d) feltétel is teljesül. Az Ön által ismertetett személy tehát a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességű személynek minősül.Ha szükség van konkrét igazolás bemutatására, akkor a komplex minősítésről szóló határozat, valamint a rokkantsági ellátásról szóló jogerős határozat (vagy ellátásról szóló igazolás) fogadható el.A rehabilitációs hozzájárulás csökkentéséhez a megváltozott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:      

Háromgyermekes anyák adókedvezménye

Kérdés: A jogszabály úgy fogalmaz, hogy: „Három gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Cst.) szerinti
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága 12 éven keresztül fennállt,
és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma három, azzal, hogy a b) pont szerinti gyerekekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.” Ezek alapján az első azok az édesanyák, akiknek a gyermeke 1998 előtt született, és az előző törvény szerint kaptak rájuk családi pótlékot, jogosultak-e a kedvezményre? (Pl. 1989, 1993, 1995 a születési év, így az 1989-ben született gyermekre az 1998-as törvény szerint csak 11 évig volt jogosult családi pótlékra, mivel 20 éves koráig tanult középfokú iskolában, természetesen 1998 előtt is járt rá családi pótlék a régi törvény szerint.) A szülő a három gyermekre tekintettel kapta a családi pótlékot (volt, amikor 1, majd 2, később 3 gyermekre), de nem volt olyan 12 év, amikor egyszerre kapta a három gyermekre járó családi pótlékot. Ő úgy értelmezi, hogy csak az jogosult a kedvezményre, aki a háromgyermekesekre járó családi pótlékra volt jogosult 12 évig.
Részlet a válaszából: […] adóhatóság álláspontja szerint a Cst.-re való hivatkozás célja nem a jogosultak körének szűkítése, hanem kizárólag az, hogy egyértelműbbé tegye, az adómentesség a magyar jog szerint járó családi pótlékhoz kötött, és nem más ország jogrendjéhez.Tehát amennyiben az édesanya vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt– a jelenleg hatályban lévő Cst. alapján, vagy– az 1999. január 1. előtt hatályban lévő jogszabály alapján, vagy– az 1999. január 1. előtt hatályban lévő jogszabály alapján és a jelenleg hatályban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Eseti közterület-használati díj számlázása

Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati engedélyben állapítja meg a közterület-használatért járó díjat, amelyről számla is készül. Milyen dátumot kell feltüntetni a számlázás során (nem folyamatos teljesítés, csak eseti) teljesítés dátumaként, ha például október 31. és november 02. között vették igénybe a közterületet, illetve mi lesz a fizetési határideje a számlának, ha az engedélyben az a szöveg szerepel, hogy „A díjat a határozat véglegessé válását követő 5 napon belül kell megfizetni”? Ilyen esetben mi lesz a véglegessé válás napja, amihez képest számolni kell a fizetési határidőt?
Részlet a válaszából: […] minősül, így az nem gazdasági tevékenység, és áfakötelezettséget nem keletkeztet.Az Áfa-tv. 159. §-ának (1) bekezdése szerint az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termék értékesítéséről, szolgáltatás nyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. Az Áfa-tv. 2. a) pontja az adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra vonatkozik. Ebből következően az Áfa-tv. szerinti számlaadási kötelezettség nem terjed ki a közhatalmi tevékenységre. A közterület-foglalásról nem kell számlát kiállítani, elegendő számviteli bizonylatot kiállítani.A határozat véglegessé válását a 2016. évi CL. törvény szabályozza (82. §). A határozat véglegessé válása azt jelenti, hogy az eljárás lezárult, és a döntés végrehajthatóvá válik, legkésőbb a fellebbezési határidő letelte után, ha az ügytípus megengedi a fellebbezést. A határozat véglegessé válásának dátumát a határozat alapján lehet megállapítani.A teljesítési dátumokra vonatkozó kérdésre vonatkozóan felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az Áfa-tv. 58. §-a szerinti határozott időszakos ügyletek számlázási szabályait (ezt neveztük korábban folyamatosnak)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
…
7