117 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] – a két állam között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménynek az illetőségre vonatkozó rendelkezése együttesen határozzák meg. Az egyezmény szabálya döntőbíróként funkcionál, azaz amennyiben mindkét szerződő állam megállapította a saját belső joga szerint az adózó személy belföldi illetőségét, akkor ennek az ellentmondásnak a feloldására az egyezmény szabálya szolgál.Az Szja-tv. 3. §-ának 2. a) pontja szerint az Szja-tv. alkalmazásában belföldi illetőségű magánszemélynek kell tekinteni azt a természetes személyt, aki magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel).A kérdésben szereplő magánszemély az Szja-tv. alkalmazásában, az Szja-tv. előbbiekben hivatkozott fogalma alapján, belföldi (magyar) illetőségű.Ha Ausztriában, az ottani jogszabályok szerint a lakóhelye, székhelye vagy más hasonló ismérv alapján is belföldi illetőségű a magánszemély, azaz az osztrák adóhatóság kiállította az illetőségigazolást, akkor a tényleges adóügyi illetőségét az egyezmény 4. Cikkének (2) bekezdése alapján kell meghatározni. E szerint az illetőséget az állandó lakóhely, a létérdekek központja, a tartózkodási hely, az állampolgárság – ebben a sorrendben – határozzák meg. A magánszemély ezek alapján külföldi (osztrák) adóügyi illetőségű.Az egyes jövedelmek tekintetében az adóztatásra jogosult államot, azaz az adókötelezettség helyét az egyezmény jelöli ki.Munkabér tekintetében, ha a magánszemély a munkáját Ausztriában végzi, és a díjazást egy Ausztriában illetőséggel bíró munkáltató teljesíti, akkor a munkaviszonyból származó jövedelem az egyezmény 15. Cikke alapján Ausztriában adóztatható.A kamat tekintetében az Egyezmény 11. Cikkének (1) bekezdése szerint „A kamat, amely az egyik szerződő államból származik és amelyet a másik szerződő államban illetőséggel bíró személynek fizetnek, csak a másik államban adóztatható”. Tehát, ha a kamat Magyarországról származik, akkor azt az illetősége szerinti állam, azaz Ausztria adóztathatja.Az árfolyamnyereségből származó jövedelmet (pl. értékpapírok értékesítése esetén) az egyezmény 13. Cikkének (3) bekezdése szerint az illetőség szerinti állam, azaz Ausztria adóztathatja.Magyarországon a korlátozott adókötelezettségre tekintettel az említett jövedelmek után a magánszemélyt adókötelezettség – bevallási, adófizetési kötelezettség – nem terheli.Az egyezmény 12. Cikke rendelkezik a licencdíjról. E Cikk (1)–(3) bekezdéseiben foglaltak szerint „(1) A licencdíj, amely az egyik szerződő államból származik és amelyet a másik szerződő államban illetőséggel bíró személynek fizetnek, csak a másik államban adóztatható.(2) Az ebben a cikkben használt »licencdíj« kifejezés azt a bármilyen jellegű térítést jelenti, amelyet irodalmi, művészeti vagy tudományos művek, beleértve a mozgókép filmeket és a televíziós filmeket, szerzői jogának, szabadalmak, védjegyek, minták vagy modellek, tervek, titkos formulák vagy eljárások használatáért vagy használati jogáért, vagy ipari, kereskedelmi vagy tudományos felszerelések használatáért vagy használati jogáért, vagy ipari kereskedelmi vagy tudományos tapasztalatok közléséért fizetnek.(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a licencdíj egyik szerződő államban illetőséggel bíró kedvezményezettjének a másik szerződő államban, amelyből a licencdíj származik, telephelye van, és a jogok vagy vagyoni értékek, amelyekért a licencdíjat fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez tartoznak. Ebben az esetben a 7. Cikket kell alkalmazni.”Tehát, a Magyarországról származó licencdíj – főszabály szerint – Ausztriában adóztatható. Ugyanakkor, ha a tevékenység, amelyért a licencdíjat fizetik, magyarországi telephelyhez kapcsolódik, akkor a jövedelem Magyarországon adóztatható.Fontos továbbá, hogy a külföldi illetőségű magánszemélyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól az Szja-tv. 7. számú mellékletében foglaltakat kell figyelembe venni.E mellékletben foglaltak szerint a külföldi illetőségű magánszemély adóköteles bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig fizeti meg. Azonban nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja, vagy a kifizető az illetőségét[…]

Részlet a válaszából: […] jogviszonya (...) megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont], vagy felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni”. Tehát ha a közalkalmazotti jogviszonya akár a határozott idő lejárta miatt, akár felmentéssel, lemondással vagy közös megegyezéssel 2027. május 14-ével megszűnik, akkor, ha ezen a napon már megvan legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonya, az Ön részére a 40 éves jubileumi jutalmat előrehozottan ki kell fizetni. Ennek oka, hogy Ön már jelenleg is megfelel annak a feltételnek, miszerint nyugdíjasnak minősül, hiszen a „nők40” nyugdíjára tekintettel az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének gb) pontja alapján „az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül”. A 40 éves jubileumi jutalom előrehozott kifizetése egy kedvezmény, ami arra tekintettel jár, hogy mivel a jogviszony megszűnése miatt a hátralévő jogosító időt már nem lehetne megszerezni, az életpályáját befejező közalkalmazottat ebből eredően ne érje hátrány.Ha a munkavégzést nem, csak a vezetői feladatok ellátását fejezné be 2027. május 14-én, akkor az Ön közalkalmazotti jogviszonya továbbra is fennállna, csak most már beosztotti munkakörre. Ebben az esetben a jubileumi jutalomra jogosító ideje is tovább nőhetne, hiszen ezt nem akadályozná meg a jogviszony megszűnése, így a fent említett kedvezmény igénybevételének nem lenne alapja. Ebben[…]

Részlet a válaszából: […] határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.A (3) bekezdés szerint normatív határozatban szabályozhatja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.A (4) bekezdés j) pontja szerint normatív utasításban szabályozhatja a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke (együtt: polgármester) és a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét.Az átruházott hatáskör tipikus hatósági ügy (pl. támogatás odaítélése, elutasítás), jellemzően határozatot kell hozni a jogorvoslat lehetősége miatt.Ha „ügyrendi” vagy egyszerű adminisztratív döntésről van szó (pl. szerződés jóváhagyása, beszerzés engedélyezése), a határozati forma nem kötelező, de az SzMSz előírhatja.Figyelembe kell venni az Áht. 34. §-ának (1) bekezdését, ami szerint a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt. A (3) bekezdés az intézmények átcsoportosítási jogkörét érinti, ez a kérdés szempontjából nem releváns.A (2) bekezdés szerint a helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást. A képviselő-testületnek az előbbiek szerinti változásokat át kell vezetni a költségvetési rendeletben az Áht. 34. §-ának (4) bekezdése alapján, negyedévenként a döntése szerinti időpontban, legkésőbb azonban az éves költségvetési beszámoló határidejéig, december 31-i hatállyal. Mindezek alapján a költségvetési rendeletet negyedévente módosítani szükséges. A módosítást nem szükséges az időközi költségvetési jelentés leadásának időpontjára elvégezni, de negyedévente a rendeletnek követnie kell a változásokat.A Mötv. 68. §-ának (4) bekezdése szerint a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja[…]

Részlet a válaszából: […] Cikk 1–2. bekezdései szerint:1. A kamat, amely az egyik szerződő államban keletkezik, és amelyet a másik szerződő államban belföldi illetőségű személynek fizetnek, ebben a másik államban adóztatható.2. Azonban az ilyen kamat megadóztatható abban a szerződő államban is, amelyben keletkezik, és összhangban ennek az államnak a törvényeivel, de ha a kamat haszonhúzója a másik szerződő államban belföldi illetőségű, az adó mértéke nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 10%-át.Ebből adódóan a magyar adóügyi illetőségű magánszemély Litvániából szerzett kamatjövedelme Magyarországon adóztatható. Ugyanakkor az egyezmény Litvániának is adóztatási jogot biztosít, de csak korlátozott mértékben, mely alapján a Litvániában fizetendő adó mértéke nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 10%-át.Az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdése szerint, a Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni.Az Szja-tv. 65. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint kamatjövedelemnek minősül bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész.A kamatjövedelem után a 15 százalékos személyi jövedelemadót, amennyiben a kamatjövedelem nem kifizetőtől (pl. külföldi kifizetőtől) származik, a magánszemély bevallásában (’SZJA) állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig (az adóévet követő év május 20-ig) fizeti meg [Szja-tv. 8. § (1) bekezdés, 65. § (2) bekezdés b) pont].Az egyezmény kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó 23. Cikke 2. bekezdésének b) pontja szerint, amennyiben a Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan jövedelemrészeket élvez, amelyek a 10., 11. és 12. Cikk rendelkezéseivel összhangban Litvániában adóztathatók, Magyarország lehetővé teszi az ilyen belföldi illetőségű személy jövedelmét terhelő adóból azon összeg levonását, amely megegyezik a Litvániában megfizetett adóval. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg a levonás előtt számított adónak azt a részét, amely a Litvániából származó ilyen jövedelemrészekre esik.Ezzel összhangban az Szja-tv. 8. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó – nemzetközi szerződés hiányában – a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.Tehát, a Litvániában, az egyezménynek megfelelően megfizetett adó beszámítására[…]

Részlet a válaszából: […] vezetőjének a duális képzés szervezése, ellenőrzése, pénzügyi felügyelete a feladatai körébe tartozik. A Kjt. összeférhetetlenségi szabályai alapján dönthető el, hogy létesülhet-e az intézmény és vezetője között a közalkalmazotti jogviszonyon túl munkavégzésre irányuló további jogviszony a szakirányú oktatásban való részvételre.A Kjt. 41. §-ának (2) bekezdése szerint a magasabb vezetői megbízással nem fér össze, ha a vezető– hozzátartozójával irányítási kapcsolatba kerülne,– a munkáltatójáéval azonos vagy hasonló (jelen esetben szociális) tevékenységet is végző gazdasági társaságban lenne vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag,– a munkáltatójával rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban lenne vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag.A Kjt. 42. §-a azt zárja ki, hogy a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal a munkaköri feladatai ellátására létesítsen munkavégzésre irányuló további jogviszonyt. Tehát ha jelen esetben az intézményvezetőnek nem csupán a duális képzés szervezése, de az abban oktatóként való részvétele is a munkakörébe tartozna, ez kizárná, hogy erre a feladatra vele további jogviszony létesüljön. Ez a kinevezés, illetőleg a munkaköri leírás alapján dönthető el.A Kjt. 43. §-a alapján pedig az jogellenes, ha a munkaidő a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy egészében – azonos időtartamra esik, és a munkáltatói jogkörgyakorló ehhez nem adott előzetes engedélyt. Így, ha az önkormányzat mint a szociális intézmény intézményvezetőjének munkáltatója az oktatási tevékenységre óraadói megbízási szerződés kötését engedélyezi, akkor ennek a Kjt. alapján nincs akadálya.A fentieken túlmenően figyelemmel kell lenni az Ávr. 60. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: „kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a (...) maga javára látná el”. Mivel az Ávr. 52. §-a (1) bekezdésének a) pontja azt is tartalmazza, hogy a költségvetési szerv nevében a szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a szerv alkalmazásában álló személy[…]

Részlet a válaszából: […] munkakör változatlanul maradása mellett – feladatellátásra vonatkozó munkáltatói utasításnak, az bármikor visszavonható.A munkába történő visszatéréskor természetesen meg kell vizsgálni a kinevezést, hogy az időmúlásra, az esetleges jogszabályváltozásokra tekintettel a besorolás és az illetmény megfelel-e a hatályos előírásoknak, és ha nem, ezt korrigálni kell. A köztisztviselő fizetési fokozatban történő előrelépésekor, illetményének a Kttv. szerinti megállapításakor szintén nem kell a beleegyezését kikérni a módosításhoz [Kttv. 48. § (2) bekezdés a) pont].A személyi illetmény tekintetében a Kttv. 235. §-ának (1)–(2) bekezdései annyit írnak elő, hogy „a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőnek személyi illetményt állapíthat meg (a polgármester, a főpolgármester vagy a vármegyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával) a jegyző, illetve a főjegyző. Személyi illetmény minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére állapítható meg. A tárgyév március 1-jétől a következő február végéig terjedő időszakra vonatkozó, határozott időre megállapított havi személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A vezetői munkakört betöltő köztisztviselő személyi illetménye visszavonható vagy módosítható, ha vezetői munkakörből alacsonyabb vezetői vagy nem vezetői munkakörbe kerül”. A normaszöveg nem egyértelmű: az utolsó előtti mondat úgy is értelmezhető, hogy csak március 1-jétől lehet személyi illetményt megállapítani egyéves határozott időre, de úgy is, hogy a személyi illetmény bármikor megállapítható, csak a március 1. – február 28. (29.) közötti egyéves időszakra vonatkozó összege korlátozott. A magunk részéről, abból kiindulva, hogy a Kttv. 234/A. §-a az alapilletmény eltérítését köztisztviselők esetén is csak egyéves határozott időre teszi lehetővé, az első, szigorúbb értelmezés mellett foglalunk állást.Az alapilletmény eltérítése kapcsán a Kttv. 133. §-a (10) bekezdésének b) pontja és (11) bekezdése kifejezett szabályt is tartalmaz azon esetre vonatkozóan, amikor az tartós távollétről visszatérő személyt érint. Kimondja, hogy év közbeni visszatérés eseténa) ha az érintett a szülési szabadságot vagy a fizetés nélküli szabadságot közvetlenül megelőzően emelt összegű alapilletménnyel és érvényes minősítéssel, teljesítményértékeléssel rendelkezett, a tárgyévet megelőző év minősítése, teljesítményértékelése alapján, vagyb) ilyen minősítés vagy teljesítményértékelés, illetve korábbi emelt alapilletmény hiányában a köztisztviselő soron kívüli, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából biztosított fizetés nélküli szabadság leteltét követő legalább 45, legfeljebb 60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján van lehetőség az alapilletmény megemelésére a tárgyév december 31-ig.Noha ez a rendelkezés az alapilletmény emelésére, és nem a személyi illetmény megállapítására vonatkozik, véleményünk szerint helyesen jár el a munkáltató, ha a személyi illetmény tekintetében is ezen korlátozásokhoz tartja magát. Kétség esetén javasoljuk az önkormányzat feletti törvényességi felügyeletet gyakorló kormányhivatalnál tájékozódni az általuk e vonatkozásban követett értelmezésről.A tartósan távol lévő személy helyére felvett másik köztisztviselővel a Kttv. 38. §-ának (2) bekezdése alapján lehetett közszolgálati jogviszonyt létesíteni. Eszerint „kormányzati szolgálati jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik – tartósan távol levő kormánytisztviselő helyettesítése céljából vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére létesíthető határozott időre”. Ez esetben a kinevezésben foglalt feltétel (a távol lévő kolléga visszatérése) bekövetkezésekor a közszolgálati jogviszony külön felmentés nélkül is megszűnik, így a státusz „felszabadul”.[…]

Részlet a válaszából: […] törvényben meghatározottak szerint a térítési díjat„b) az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő,…[az a)–c) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett] az intézménynek fizeti meg.”A közétkeztetéssel kapcsolatos részletesebb tudnivalókat az étkezési térítési díj beszedési napjait, időpontjait és helyszíneit, az online fizetéssel kapcsolatos tájékoztatásokat, az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés igénybevételéhez szükséges tájékoztatókat és nyomtatványokat az étkeztető intézmény teszi közzé, amely a térítési díjakat beszedi.A kormányrendelet 16. §-ának (1) bekezdése szerint a személyi térítési díjat az igénybevétel napjától havonként – ha a települési önkormányzat vagy a megállapodás másként nem rendelkezik –a) bölcsődei ellátás és intézményi gyermekétkeztetés esetén a tárgyhónap 10. napjáig,b) a Gyvt. 44/C. §-a szerinti napközbeni gyermekfelügyelet, átmeneti gondozás és utógondozói ellátás esetén a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára.(2) Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a kötelezettet írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.(3) A (2) bekezdés szerint nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítésidíj-hátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében.Amennyiben a helyi önkormányzat a kormányrendelet[…]

Részlet a válaszából: […] töltött be).A gyermekjóléti ágazat közalkalmazotti munkakörei tekintetében a „munkakörhöz szükséges iskolai végzettségeket vagy képesítéseket” a 15/1998. NM rendelet sorolja fel. Ennek 2. melléklete 2017. január 1-jétől a bölcsődei dajka munkakörhöz vagylagosan– a bölcsődei dajka képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyam, vagy– 01193003 számú dajka szakképesítés meglétét írja elő.A bölcsődei dajka munkakör ellátására szervezett tanfolyam „hatósági jellegű képzésnek” minősül a 20/2017. EMMI rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. Az e rendelet 2. melléklete szerinti tanúsítvány csak annyit tartalmaz, hogy az érintett „a bölcsődei dajka részére előírt tanfolyamot elvégezte, és sikeres vizsgát tett”. Tehát a bölcsődei dajka tanfolyam valóban nem ad sem iskolai végzettséget, sem állam által elismert szakképesítést vagy szakképzettséget.A kérdés tehát az, hogy a Kjt. 2004. január 1-jétől hatályos 87/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti „munkakörhöz szükséges képesítés” fogalom körébe csak az állam által elismert szakképesítések, szakképzettségek tartoznak-e bele, vagy a hatósági jellegű képzések – pl. a dajkatanfolyam – is.A 257/2000. Korm. rendelet 2. melléklete szerint a bölcsődei dajka az „A”–„D” fizetési osztályok közül sorolható be valamelyikbe. A besorolást a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének a)–d) pontja alapján kell elvégezni, mely nem említi a besorolás alapjaként – még akkor sem, ha a munkakör betöltéséhez jogszabály alapján szükségesek – a hatósági képzéseket, csak az iskolai végzettségeket és a szakképesítéseket, szakképzettségeket.A Kjt.[…]

Részlet a válaszából: […] minimálisan szükséges szemüveg, ha annak juttatása a foglalkozás-egészségügyi orvos/szemész szakorvosi vizsgálata alapján, munkavégzéshez kötötten történik. Ezt minden munkáltatónak kötelező adni a feltételek bekövetkezése esetén.Az adómentesség feltétele, hogy a szemüveget a munkáltató biztosítsa, a munkáltató nevére szóló számla alapján, és a juttatás a „minimálisan szükséges” szemüveglencsére és a hozzá tartozó, a látásbiztonsághoz szükséges keretre korlátozódjon, és megfeleljen az 50/1999. EüM rendeletben foglaltaknak. A képernyő előtti munkavégzéshez kétévente, védőeszközként adott szemüvegtérítés után nem kell kifizetői adót és szociális hozzájárulási adót fizetni a hivatalnak.Véleményünk szerint a kötelezően adandó, adómentes juttatásokat (képernyő előtti szemüveg, munkaruházat) nem célszerű összevonni a cafeteriajuttatásokkal.A Kttv. 151. §-ának (1) bekezdése szerint a kormánytisztviselő cafeteriajuttatásként – választása szerint – az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel a kormány által meghatározott rendben jogosult. A kormánytisztviselőt megillető cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. A cafeteriajuttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése a béren kívüli juttatásokat szabályozza, amely jelenleg csak a SZÉP-kártya.A természetben adott juttatások lehetnek az Szja-tv. 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatások, vagy az Szja-tv. 1. sz. mellékletében felsorolt adómentes juttatások, mint pl. a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj.Az előzőek alapján a különböző adózás miatt nem célszerű az egész keretösszeget munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jövedelemként számfejteni.A jogszabály alapján kötelezően adott juttatásokon felüli keretösszeget meghatározhatják nettó vagy bruttó összegben is. Bruttó keretösszeg esetén a munkavállalók által választott juttatásokra eső közterheket a bruttó keretből kell levonni, és a munkavállaló a nettó összeget költheti el. A juttatások között lehet adómentes, lehet egyes meghatározott juttatásként adózó[…]

Részlet a válaszából: […] számlán szerepeltette-e. Vélelmezhető, hogy a román fél nem adott adatszolgáltatást a közösség más tagállami adóalany részére nyújtott szolgáltatásról a VIES rendszerben. Vélelmezhető, hogy a román szabályok szerint ottani alanyi adómentes számlát állított ki, aki a javítási szolgáltatást végezte.Az önkormányzat az eladó közösségi adószámának ismerete nélkül, és anélkül, hogy ő maga rendelkezne közösségi adószámmal, nem tudja helyesen bevallani a kérdéses számlát. Abban az esetben lehetne szabályosan rendezni az ügyletet, ha közösségi adószámot igényelnek, megadják a román partnernek, aki annak birtokában kiállít közösségi mentes szolgáltatásról szóló számlát, amelyen a saját közösségi adószáma is szerepel.Javasoljuk, hogy a jövőben a hasonló esetek elkerülése érdekében igényeljenek közösségi adószámot, és azt adják meg a partnernek közösségi szolgáltatás igénybevétele esetén.Az Áfa-tv. 80. §-a szerint az árfolyamszámítást az alábbiak szerint kell megállapítani:(1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amelya) termék Közösségen belüli beszerzése, illetőleg előleg fizetése esetében, valamint a 60. §-ban említett esetekben a fizetendő adó megállapításakor,b) az 58. §-ban említett esetben a számla kibocsátásakor,c) egyéb esetekben pedig a teljesítéskorérvényes.(2) Az alkalmazandó árfolyam az az utolsó, az (1) bekezdésben meghatározott időpontban érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett ára, amelyeta) belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez; vagyb) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalosan közzétesz, feltéve, hogy a forintra történő átszámításra kötelezett (kötelezett) így dönt, és erről a döntéséről az állami adóhatóságnak előzetes bejelentést tesz.Az MNB-árfolyam áfaalap megállapításához akkor alkalmazandó, ha annak választását bejelentették az adóhatósághoz.A kötelezettségvállalást az Áhsz. 15. §-ának (5) bekezdése szerint a beszerzés, a szolgáltatás igénybevételének teljesítési időpontja szerinti árfolyam kell nyilvántartásba venni. Az átszámításhoz az árfolyamot az Áhsz. 20. §-ának (3) és (4) bekezdései szerint kell figyelembe venni. Ennek alapján a külföldi pénz-értékre szóló eszköz, kötelezettség (kötelezettségvállalás,[…]