28 talált cikk az utalványozás kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Önkormányzatunk intézményének vezetője elhalálozott. Új vezető még nincsen kinevezve. Az intézménynek két intézményvezető-helyettese van: az egyik helyettes részére jubileumi jutalom kifizetése esedékes, miközben a másik helyettes a felmentési idejét tölti. Az utalványozásról szóló belső szabályzatban utalványozásra (az egykori) vezető által írásban csak a két helyettes van felhatalmazva. Az intézmények esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. A fenti kivételes szituációban kinek van jogköre a jubileumi jutalom kifizetésének utalványozására?

Kérdés:

Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Az egyik kolléganőnek szeretnénk érvényesítői (pénzügyi ellenjegyzői) jogkört adni. A kolléganő az alábbi végzettségekkel rendelkezik:
– gimnáziumi érettségi,
– raktározási OKJ-képesítés,
– közigazgatási alapvizsga,
– kormányablak ügyintézői vizsga.
Ezekkel a végzettségekkel elláthatja-e ezt a feladatot? Ha elvégezné a pénztárkezelő és valutapénztáros képzést, akkor elláthatná-e az érvényesítői jogkört?

Kérdés: A pénzügyi ellenjegyző a közös hivatal alkalmazottja nem gazdasági vezető, közeli hozzátartozójának vállalkozásától (pl. férj) a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok, intézmények – a beszerzési szabályzatnak megfelelően történő termékbeszerzés – összeférhetetlenségi jogszabályba ütközik-e?

Kérdés: Az ASP szakrendszer által előállított utalványrendeleten az aláírások között többekkel együtt szerepel az "ellenőrző", továbbá az ellenjegyző is. Az ellenőrző személyt a jogszabály nem nevesíti. Az előállított utalványrendeleten ki jogosult az ellenőrző aláírásra, szükséges-e, illetve hogyan járjunk el helyesen ez ügyben?

Kérdés: Kell-e költségvetési szervnél a bevételeket ellenjegyezni, utalványozni, teljesítést igazolni?

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a pénztárellenőr személyével kapcsolatban milyen összeférhetetlenségi szabályok vannak!

Kérdés: Költségvetési szerv esetén az összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve a pénzügyi ellenjegyző és az utalványozó személye (ugyanazon pénzügyi, gazdasági esemény vonatkozásában) lehet ugyanaz a személy?

Kérdés: Minisztériumunk a kötelezően előírt programot használja. Pénztári kifizetés esetén a kiadási pénztárbizonylaton nem szerepel az érvényesítés és utalványozás. Ezeket az utalványrendelet tartalmazza. Ezt belső ellenőrként megkifogásoltam. A?gazdasági vezető tájékoztatása szerint a program így működik, a kiadási pénztárbizonylaton nincs lehetőség érvényesítésre. A kiadási bizonylaton ezért fel is van tüntetve, hogy utalványrendelettel együtt érvényes. Azaz csak utalványrendelettel lehet érvényesíteni és utalványozni a kifizetést. A?kiadási utalvány (azaz a rögzített számla) pénztárba való beemelésével a pénzkészletet csökkenti a rendszer, ezért az utalványrendelet pénztárba való beemelése előtt kerül sor a számla érvényesítésére és utalványozásra. Felmerült a kérdés, hogy az Ávr. 59. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak ez a gyakorlat megfelel-e?

Kérdés: Egy iskolában a házipénztárban a bizonylatok aláírása az alábbiak szerint történik:
Utalványozás és ellenjegyzés: a kifizetés/befizetés alapbizonylatán (pl. számlán) eredeti, saját kezűleg, kézírással. Az utalványozott, ellenjegyzett alapbizonylat alapján kiállított kiadási/bevételi pénztárbizonylaton az erre kijelölt helyen, az utalványozó és ellenjegyző aláírás-bélyegzőjével.
Pénztárellenőrzés: a kiadási/bevételi pénztárbizonylaton, az erre kijelölt helyen, a pénztárellenőr aláírás-bélyegzőjével.
Az iskola pénzkezelési szabályzata az aláírás-bélyegzővel történő aláírást ezekben az esetekben lehetővé teszi. Az aláírás-bélyegző használatára vonatkozó jogszabályt nem találtunk. A belső ellenőr kifogásolja az aláírás-bélyegző használatát, szerinte mindenhol eredeti aláírásnak kellene szerepelni. Mi a szabályos eljárás, és mivel lehet alátámasztani?

Kérdés: Költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban (Kötelezettségvállalás és utalványozás rendje) rendelkezik az operatív gazdálkodási jogkörök kijelölésével [Ávr. 13. § (2) bek.]. Helyesen jár-e el az intézmény, ha külön névre szóló megbízást, kijelölést nem minden esetben készít kötelezettségvállalásra, teljesítésigazolásra, érvényesítésre, mivel a kinevezés elfogadásával jogosulttá válik a belső szabályzatban szereplő jogkörök gyakorlására?