Alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár
Kérdés
Alanyi adómentes tevékenység választása esetén milyen bevételek számítanak a 2 millió forintos bevételi határba? Beszámítanak-e pl. a bérleti díjak, a kártérítési díjak, az árfolyamnyereség, a kamatbevételek? Vagy nem is vonatkozik ránk a 2 millió forintos értékhatár, mert óvodánk saját konyhát üzemeltet?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2003. június 3-án (12. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 320
[…] §-ban szabályozott időpontjától számított 61. napon számításba kell vennie a ki nem egyenlített értékesítéseinek az ellenértékét, illetve már a 61. napot megelőzően is akkor, ha az ellenértéket kifizették számára, vagy ha a szóban forgó követelést engedményezi, illetve adóalanyként megszűnik. A jelzett összeghatárba a 49. §, illetve 51. § szerint a gazdasági tevékenységnek (termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak) az előzőekben kifejtettek szerint számított ellenértéke számít bele, ide nem értve az esetlegesen felvetődő mezőgazdasági tevékenységből származó, valamint a tárgyi mentes bevételt. Mivel az Áfa-tv. 1. §-a szerint az áfa területi hatálya csak a belföldön teljesített gazdasági tevékenységre terjed ki, az alanyi mentességre jogosító értékhatárba is csak azok a termékértékesítések, szolgáltatások számítanak bele, amelyeknek az Áfa-tv. 14-15. §-a szerint belföldi a teljesítési helyük. A költségvetési támogatások közül csak azokat a támogatásokat kell figyelembe venni, amelyek megrendelés ellenértékei [Áfa-tv. 22. § (1) bekezdés], vagy mint árat közvetlenül befolyásoló támogatások az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdés szerint képeznek adóalapot. Tehát: az alanyi mentes értékhatárba is csak azok a "pénzek" számítanak bele, amelyek adóköteles adóalapot képeznek, és csak abban az időpontban, amikor azt a bevallásba ténylegesen be kell állítani, vagyis amikor a halasztás lejár. (A teljesítéstől számított 61. napon, vagy ha az ellenértékhez korábban jut, akkor az ellenérték megszerzésének időpontjában.) Az intézményfinanszírozásos támogatás nem ellenérték, ezért nem […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2003. június 3-án (12. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 320
[…] §-ban szabályozott időpontjától számított 61. napon számításba kell vennie a ki nem egyenlített értékesítéseinek az ellenértékét, illetve már a 61. napot megelőzően is akkor, ha az ellenértéket kifizették számára, vagy ha a szóban forgó követelést engedményezi, illetve adóalanyként megszűnik. A jelzett összeghatárba a 49. §, illetve 51. § szerint a gazdasági tevékenységnek (termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak) az előzőekben kifejtettek szerint számított ellenértéke számít bele, ide nem értve az esetlegesen felvetődő mezőgazdasági tevékenységből származó, valamint a tárgyi mentes bevételt. Mivel az Áfa-tv. 1. §-a szerint az áfa területi hatálya csak a belföldön teljesített gazdasági tevékenységre terjed ki, az alanyi mentességre jogosító értékhatárba is csak azok a termékértékesítések, szolgáltatások számítanak bele, amelyeknek az Áfa-tv. 14-15. §-a szerint belföldi a teljesítési helyük. A költségvetési támogatások közül csak azokat a támogatásokat kell figyelembe venni, amelyek megrendelés ellenértékei [Áfa-tv. 22. § (1) bekezdés], vagy mint árat közvetlenül befolyásoló támogatások az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdés szerint képeznek adóalapot. Tehát: az alanyi mentes értékhatárba is csak azok a "pénzek" számítanak bele, amelyek adóköteles adóalapot képeznek, és csak abban az időpontban, amikor azt a bevallásba ténylegesen be kell állítani, vagyis amikor a halasztás lejár. (A teljesítéstől számított 61. napon, vagy ha az ellenértékhez korábban jut, akkor az ellenérték megszerzésének időpontjában.) Az intézményfinanszírozásos támogatás nem ellenérték, ezért nem […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
