Költségvetési szervek analitikus nyilvántartási kötelezettsége és az árajánlat és a szerződés közötti különbség


Milyen kötelezően előírt nyilvántartásokat kell vezetni a költségvetési intézményeknek, illetve a vállalkozásoknak (szállító, vevő stb.)? Egy munka elvégzésére adott árajánlat helyettesíti-e a vállalkozói szerződést, és fordítva, vagy mindkettőre szükség van? Vannak-e előírt összeghatárok, hogy mely esetben kell az árajánlat, a szerződés, vagy mindkettő?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2004. február 24-én (24. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 607

[…] konkrétan a szállítókra, ill. a vevőkre történt utalás. Ennek megfelelően a követelésekről (idetartoznak a vevők) év közben folyamatosan analitikus nyilvántartást kell vezetni. A követelések állományát a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján kell megállapítani, és az állományváltozásnak megfelelően rögzíteni kell a követelés számlán a tőkeváltozással szemben. A feladást a követelésekben bekövetkezett állományváltozás-fajtánként (pl. követelés előírása, teljesítése stb.) kell összeállítani. A szállítói kötelezettségvállalásokról a követelésekkel azonos módon kell az analitikus nyilvántartást kialakítani és vezetni. A kérdés második részében felvetett probléma helyes megoldása a következő: Az árajánlat önmagában nem jelent kötelezettségvállalást, ez a dokumentum mindössze azt a döntést segítheti elő, hogy a költségvetési szerv választani tudjon több ajánlat közül. Az Áht-vhr. szerint kötelezettségvállalás – kivéve a gazdasági eseményenként 50 ezer forint alatti összegnél belső szabályzat szerint – kizárólag […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.