Önkormányzat által térítésmentesen, illetve beruházás ellenében átadott ingatlan áfarendszerbeli megítélése


Az önkormányzat egy önkormányzati tulajdonú ingatlant szeretne térítésmentes használatra átadni egy gazdálkodási tevékenységet folytató társaságnak. Az ingatlannal az ingatlant kapó társaság (pl. kft.) gazdálkodási tevékenységet folytat (pl. parkolót üzemeltet). A) lehetőség: - az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy nem fizet érte térítési díjat, de/és - későbbi adóhatósági vita elkerülése érdekében, egy piaci értékre megállapított használati díj áfáját az önkormányzat befizetendő adóként kezeli, be is fizeti (azaz számszakilag 0 forint bérleti díj + piaci áron megállapított áfa) és - a befizetett áfát kiszámlázza a kft. felé. Kérdés: - A kft. az áfát visszaigényelheti-e és milyen módon? - Hogyan történik a számlázás az önkormányzat részéről? B) lehetőség: - az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy földhasználatot fizet érte, mondjuk 3 évre 6 millió forintot, - a használati jog kifizetése helyett, annak ellenértékeként a társaság vállalja, hogy saját erejéből 6 millió forint értékben létrehoz egy beruházást az ingatlanon, a beruházás az önkormányzat tulajdonába kerül. Kérdés: - A beruházás kinek a könyvében szerepel, ki számolja el utána az értékcsökkenést? - Igaz-e, hogy ebben az esetben két ügylet van? Egy szolgáltatásnyújtás és egy termékértékesítés egymással szemben leszámolva, azaz két számlázás történik egymással szemben, áfa- és nyugtaadási kötelezettséggel? Az A) és B) lehetőség közül melyik működik?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2004. november 23-án (37. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 907

[…] térítésmentes használatba adást a gazdasági eseményről (ez esetben magáról a használatba adásról) kibocsátott, Szt. szerinti egyéb bizonylattal (Szt. 165. §-a) is lehet dokumentálni. Amennyiben az ingatlan beszerzéséhez, átalakításához, felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adót egészben vagy részben az adóalany levonhatta, azaz a térítésmentes használatba adás az áfa hatálya alá tartozik, és szolgáltatásnyújtásnak minősül, akkor azt számlával kell dokumentálni. Általánosságban elmondható, hogy az áfa hatálya alá tartozó ügyletek vagy adókötelesek, vagy adómentesek. Az adott esetben figyelemmel kell lenni az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 10. pontjára, mely szerint tárgyi adómentes az egyéb ingatlan bérbeadása, illetve haszonbérbe adása. Tekintve, hogy mind a bérbeadás, mind a haszonbérbe adás a Ptk. szabályai szerint ellenszolgáltatást feltételeznek, térítésmentes használatba adás esetén nem beszélhetünk sem bérbeadásról, sem haszonbérbe adásról. Ebből következően az egyéb ingatlan térítésmentes használatba adása nem tárgyi adómentes, az ügylet 25 százalékos áfakulcs alá tartozik. Térítésmentes használatba adás esetén az ügylet adóalapja a forgalmi érték. Így helyes az önkormányzat azon gyakorlata, miszerint ilyen esetekben a piaci ár alapulvételével határozza meg a fizetendő adót. Önmagában az a tény, hogy az önkormányzat a térítésmentes használatba adás áfáját áthárítja a másik félre, nem jelenti azt, hogy ez a használatba adás ellenérték fejében történik. Ilyenkor azonban a számlán fel kell tüntetni, hogy az átvevőnek ténylegesen csak az adó összegét kell megfizetni. A térítésmentes átadásnak két esete van: 1. az önkormányzat csak az áfa összegét hárítja át az átvevőre, illetve 2. az önkormányzat az áfa összegét sem hárítja át az átvevőre. Az első esetben olyan számlát kell kibocsátani az átvevő nevére, amelyből egyértelműen kiderül, hogy csak az áthárított áfa összegét kell megfizetni (pl. az "áthárított adó összege X forint", "kft. által fizetendő összesen X forint" kifejezésekkel). Ebben az esetben a kft. levonhatja a reá áthárított áfa összegét, feltéve hogy adóköteles tevékenységhez használja, és az áfalevonás egyéb feltételei is fennállnak. A második esetben a számlára rá kell vezetni azt a tény, hogy az átvevőnek sem a nettó értéket, sem az ügylet adóját nem kell megfizetnie (pl. "kft. által fizetendő összesen 0 forint" kifejezéssel). Ez utóbbi esetben értelemszerűen a kft. nem vonja le az áfát, hisz azt nem is hárítják reá. Helyes tehát az önkormányzat azon gyakorlata, miszerint térítésmentes átadásról számlát bocsát ki a kft. nevére oly módon, hogy csak az áfa összegét hárítja a kft.-re. A térítésmentes használatba adás csak akkor minősül annak, ha a kft.-nek emiatt tényleg nem keletkezik sem fizetési, sem más kötelezettsége az önkormányzattal szemben. Így ha pl. a kft.-nek ugyan nem kell fizetnie a használatért, de a szerződésben meghatározott időn belül kell létesítenie egy beruházást, s a beruházás átadása és az ingatlan használatba adása között egyenes, közvetlen és szükségszerű összefüggés létezik, azaz egyik feltételezi a másikat, akkor az átadás nem térítésmentes, ennek ellenértéke a másik fél által teljesített ügylet. Helyes tehát az a megállapítás, miszerint ebben az esetben "csere jellegű ügyletről" van szó (B lehetőség). A "csere jellegű ügylet" ellenértékes ügylet, az ellenérték itt a másik fél termékértékesítése, illetve szolgáltatásnyújtása. A használatba adás ellenértéke a kft. által vállalt beruházás lesz, az adó alapja a létesített beruházás forgalmi értéke. Tekintettel arra, hogy ez utóbbi esetben az önkormányzat az ingatlant ellenszolgáltatás fejében adja használatba, itt bérletről, illetve haszonbérletről van szó. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adott tevékenység az SZJ 70.20 alá sorolható, akkor az ingatlan bérbe- és haszonbérbe adása az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 10 pontja alapján tárgyi adómentes. Önmagában az a tény, hogy az önkormányzat által teljesített szolgáltatásnyújtás tárgyi adómentes, nem jelenti azt, hogy a csere alapjául szolgáló kft. értékesítése is tárgyi adómentes. […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.