Külön juttatás
Kérdés
2004-ben, az év közben munkaviszonyukat megszüntetett köztisztviselők, illetve közalkalmazottak részére jár-e a 13. havi illetmény, ugyanis a hatályos Ktv. 49. §-a, illetve a Kjt. 68. §-a már nem rendelkezik erről. Aki 2004. december 31-ig állt alkalmazásban, vagy év közben szűnt meg a jogviszonya, annak jár-e időarányosan a 13. havi bér? A Ktv. hatálya alá tartozó köztisztviselő, ha 2004. november 12-től áll alkalmazásban, akkor 2005. január 16-án teljes havi illetményre lesz-e jogosult?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. február 1-jén (40. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 964
[…] követő év január 1-jei jogviszonyban állásra gondolhatott a jogalkotó a fenti szabály megalkotásakor, mint jogosító feltételre, és nem a tárgyév január 1-re. Tehát amennyiben a tárgyévet követő év január 1-jén még fennáll a jogviszony, akkor megilleti az alkalmazottat az előző évre vonatkozó külön juttatás. Következő kérdés azok helyzete, akiknek a tárgyévben megszűnik a jogviszonyuk. A jelenleg hatályos -és szűkszavúnak minősíthető - szabályozásból sajnos az a következtetés vonható le, hogy ebben az esetben egyáltalán nem illeti meg a külön juttatás – tehát még időarányosan sem – az érintetteket. A harmadik kérdés pedig abban az esetben merül fel, ha év közben – akár például december 15-én – jön létre a jogviszony, és a következő év január 1-jén is még ez a munkáltató foglalkoztatja az alkalmazottat. Ebben az esetben is – mivel a normaszöveg nem utal a munkavégzési kötelezettség időtartamának arányára – arra a következtetésre juthatunk, hogy a teljes külön juttatásra, tehát nem csak annak időarányos részére jogosult. A külön juttatás kifizetéséről január 16-án kell rendelkezni - amennyiben ez nem munkanap, akkor az ezt követő első munkanapon -, mértékének alapja pedig a január hónapra irányadó […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. február 1-jén (40. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 964
[…] követő év január 1-jei jogviszonyban állásra gondolhatott a jogalkotó a fenti szabály megalkotásakor, mint jogosító feltételre, és nem a tárgyév január 1-re. Tehát amennyiben a tárgyévet követő év január 1-jén még fennáll a jogviszony, akkor megilleti az alkalmazottat az előző évre vonatkozó külön juttatás. Következő kérdés azok helyzete, akiknek a tárgyévben megszűnik a jogviszonyuk. A jelenleg hatályos -és szűkszavúnak minősíthető - szabályozásból sajnos az a következtetés vonható le, hogy ebben az esetben egyáltalán nem illeti meg a külön juttatás – tehát még időarányosan sem – az érintetteket. A harmadik kérdés pedig abban az esetben merül fel, ha év közben – akár például december 15-én – jön létre a jogviszony, és a következő év január 1-jén is még ez a munkáltató foglalkoztatja az alkalmazottat. Ebben az esetben is – mivel a normaszöveg nem utal a munkavégzési kötelezettség időtartamának arányára – arra a következtetésre juthatunk, hogy a teljes külön juttatásra, tehát nem csak annak időarányos részére jogosult. A külön juttatás kifizetéséről január 16-án kell rendelkezni - amennyiben ez nem munkanap, akkor az ezt követő első munkanapon -, mértékének alapja pedig a január hónapra irányadó […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
