Vezető felmentése


1988. december 1. óta mint gazdasági vezető dolgozom. Fúzió miatt 2004. augusztus 31-ével munkaköröm megszűnt, de mert 2004. július 28-a óta táppénzes állományban vagyok, ezért 2004. szeptember 1-jei hatállyal, áthelyezéssel az iskola állományba vett, és ezzel vezetői pótlékomat megszüntették. a) Jogos-e a pótlék elvonása táppénzes állomány esetén? b) Mikortól és mennyi időtartamra jár a felmentés és végkielégítés? c) A felmentési időből mennyit kötelező ledolgozni? d) A ki nem vett időarányos szabadságot melyik bérrel kell kifizetni? e) A táppénz időtartamára jár-e szabadság?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. április 5-én (43. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1028

[…] továbbfoglalkoztatni. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy amennyiben nincs lehetőség a közalkalmazott eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatására, illetve ennek hiányában végzettségének megfelelő körben történő foglalkoztatására, vagy a közalkalmazott a végzettségének, képesítésének megfelelő munkakört nem fogadja el, ez a jogviszony felmentéssel történő megszüntetéséhez vezet.) A kérdésből nem ítélhető meg, hogy jogszerűen történt-e a vezetői megbízás visszavonása, ennek megítélése nem is feladatunk. Csupán annyi állapítható meg, hogy amennyiben a munkáltató jogszerűen vonta viszsza a vezetői megbízást, annak jogszerű következménye lehet a vezetői pótlék megvonása. b) Felmentési idő kezdete és végkielégítés Az Mt. 90. § (1) bekezdése alapján a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a jogszabályban tételesen felsorolt időtartamok alatt. Ezek között első helyen kerül meghatározásra a betegség miatti keresőképtelenség időtartama, melyet legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy évig lehet figyelembe venni. Ennek leteltét követően a munkáltató már megszüntetheti a jogviszonyt az Mt. 90. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel figyelembevételével, azaz a felmondási idő – ha a védelem időtartama a 15 napot meghaladta – az ezt követő tizenöt nap elteltével, ha pedig a védelem időtartama a 30 napot meghaladta, az ezt követő 30 nap elteltével kezdődhet. A felmentés időtartama a jogviszonyban töltött időtől függ, legalább 60 nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ezen belül a törvény egy lineális sort állapít meg, általában 5 évenként növekszik egy hónappal a lehetséges felmentési idő. A végkielégítés mértéke szintén a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtől függ, legalább háromévi jogviszony után egyhavi, majd folyamatosan növekedve, húsz év jogviszony után már nyolchavi átlagkeresetnek megfelelő összeg. A végkielégítés mértéke – az általánosan meghatározotthoz képest – négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. c) Felmentési idő alatti munkavégzés A Kjt. 33. § (3) bekezdése alapján a munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alóli mentesítés egy olyan garanciális szabály, mely segíti a munkavállalót a továbblépésben, új munkahely keresésében. A munkáltató dönt arról, hogy a felmentési idő felére, vagy ennél hosszabb mértékben tekint el a munkavállaló munkavégzésétől, ez mérlegelési jogkörébe tartozó döntés. A munkavállaló nem kényszerítheti ki a teljes időtartamú mentesítést. Ugyanakkor a jogszabály lehetővé teszi, hogy a munkavégzés alóli mentesítés – a felmentési időn belül […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.