Iskola tanműhelyében végzett kiegészítő tevékenység áfája


Kérjük segítségüket az Áfa-tv. 38. § értelmezéséhez. 2004. január hónaptól az arányosítást alkalmazzuk az előzetesen felszámított adó megosztására. Éves áfabefizetésünk 4994 ezer forint volt + 2005. január 20-ai befizetés 517 ezer forint, összesen 5511 ezer forintot fizettünk. Iskolánk számára ez nagyon megterhelő, mivel az önkormányzati támogatásban erre nincs fedezet. Az intézet önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, fenntartója az önkormányzat. Tanműhelyünkben alaptevékenységet kiegészítő tevékenység folyik, melynek során külső megrendelőknek különféle termékeket gyártunk. Erre a bevételre szükségünk is van, hiszen az önkormányzat előír számunkra "egyéb saját bevétel"-t. Ez 2005. évben 19 millió forint. Erre az előírt "egyéb saját bevétel"-re támogatást nem ad, és nincs is állami forrás igénybe véve, mivel a vállalkozási árban a vevő minden felmerülő költséget megtérít. Felmerül a kérdés, ha tételesen, bizonyítható módon el tudjuk különíteni az erre a munkára beszerzett anyagokat, akkor levonható-e teljes mértékben az előzetesen felszámított áfa? A támogatás utalása nincs megbontva külön feladatra, de ezekhez a külső megrendelésekhez támogatást nem is veszünk igénybe. A vállalt munkával csak a felmerülő anyag előzetesen felszámított áfáját szeretnénk visszaigényelni, minden más számlát továbbra is helyén kezelünk (tárgyi mentes, arányosítás). Kérnénk egyértelmű válaszukat, mert helyesen szeretnénk eljárni. Nagy gond ez számunkra. Ha a külső megrendelés nagyon anyagigényes az anyag áfatartalma miatt, az arányosítás százaléka a göngyölítés miatt éves szinten 6%, max. 8%-ig engedi a levonást. Az önkormányzat a támogatást nem bontja meg, nincs "pántlikázva" sem a saját konyha üzemeltetéséhez, sem az egyéb feladatokra. Költségvetésünkben így szerepel: Bevétel: x összeg Ebből: támogatás x támogatás értékű saját bevétel (étkezéstérítés) Egyéb saját bevétel x összeg (jelen esetben 19 millió forint) Hátrányos számunkra, mert az adóköteles bevételt megtéríti a vevő, és ott tartunk, hogy azért termelünk, hogy az előzetesen felszámított áfa adóból levonható 6-8%-át egészítjük ki és fizetjük be az állami költségvetésnek. Hangsúlyozom, a külső munkára fordított anyag áfatartalmát szeretnénk csak visszaigényelni. Lehetséges-e, vagy arányosítani kell továbbra is?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. október 11-én (52. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1195

[…] Az egyik ilyen feltétel valóban az, hogy az adóalany maradéktalanul el tudja különíteni tételesen az egyes tevékenységekhez kapcsolódó beszerzéseket. 2004. január 1-jétől azonban az arányosítás mellőzéséhez a tételes elkülönítést a támogatott/nem támogatott tevékenységek szerinti elhatárolás mentén is biztosítani kell. Ez azt jelenti, hogy az arányosításból csak azon beszerzések előzetesen felszámított adóját lehet kihagyni, amelyek tételesen elkülöníthetően kizárólag olyan tevékenységhez kapcsolódnak, amelyet nem finanszíroz adóalapot nem képező államháztartási támogatás. Az arányosítás mellőzésének másik feltétele az, hogy az adóalany nem részesül adóalap részét nem képező államháztartási támogatásban, amely minden egyes tevékenységhez valamiféle formában kapcsolódik. Amennyiben az adóalany akár az első, akár a második feltételnek nem felel meg, akkor a tételes elkülönítés szabályait nem alkalmazhatja, így a beszerzések előzetesen felszámított adóját arányosítással kell megállapítani. Amennyiben például az adóalany adóköteles és tárgyi adómentes tevékenységet egyaránt végez, de a beszerzéseket tételesen kimutatható módon tevékenységenként el tudja különíteni, akkor a levonható adót a tételes elkülönítés szabályai szerint állapíthatja meg. Ha azonban az adóalany – függetlenül attól, hogy csak adóköteles tevékenységet végez, vagy tárgyi adómentes tevékenységet is – az adóalap részét nem képező összes tevékenységet érintő államháztartási támogatásban részesül, akkor a beszerzések előzetesen felszámított adóját a tételes elkülönítés szabályainak alkalmazásával nem tudja megállapítani, azaz mindenképpen arányosítani kell. A levonható adó szempontjából közömbös a beszerzések jellege: az anyagbeszerzés levonható adóját ugyanígy arányosítással kell megállapítani, mint a többi működési költség előzetesen felszámított adóját. Az arányosítást akkor sem lehet elkerülni, ha az adóalany bizonyítani tudja, hogy erre a tevékenységre címkézve nem kap támogatást, csupán általános, "nem címkézett" intézményfinanszírozási támogatásban részesül. Más a helyzet, ha az adóalany intézményfinanszírozási államháztartási támogatásban nem részesül, és a támogatásokat címkézve, egyes meghatározott tevékenységekre kapja, a tevékenységek között azonban van olyan, amelyre az adóalany nem kap címkézett támogatást. Ilyen esetben ez a tevékenység nem támogatott: a tevékenységet sem az általános intézményfinanszírozási támogatáson keresztül, sem az egyes tevékenységekre adott támogatás útján nem támogatják. Ilyenkor erre a tevékenységre – a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén – a tételes elkülönítés szabályait lehet alkalmazni. A költségvetési szerv azonban működési támogatásban részesül a vonatkozó jogszabályok szerint. Következő lépésként tisztázni kell, melyik arányosítást kell alkalmazni, és milyen tételeket kell bevonni az arányosításba. Ha az intézmény kifejezetten egy meghatározott adóköteles tevékenységre kapja az államháztartási támogatást (pl. kifejezetten a tanműhelyben végzett egyéb tevékenységre kapja), és e tevékenység beszerzéseit az adóalany tételesen el tudja különíteni, akkor az Áfa-tv. 38. § (1) bekezdés b) pontja értelmében e tevékenység beszerzéseinek levonható adóját elkülönítetten kell arányosítani (az […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.