Összhangba hozhatók-e a 9. számlaosztály és az adósok főkönyvi számlái?
Kérdés
A költségvetési szerv által kiállított számla (bizonylat) alapján befolyt összegeket a 91. Intézményi működési bevételek, a 92. Önkormányzatok működési bevételei, illetve a 93. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek számlacsoport forgalmi számláin kell kimutatni. Ugyanakkor negyedévente a számla (bizonylat) összegét követelésként is elő kell írni, vagy az adósok, vagy a vevők között. Vagyis minden számla (bizonylat) összekapcsolható bevétel miatt a 9-es számlaosztály valamely számlájával, állományváltozás miatt a 28-as számlaosztály valamely számlájával. A 941-es és a 921-926-ig főkönyvi számok az adósokhoz tartoznak, de ezenkívül vannak esetek, mikor nem tudjuk eldönteni, hogy adósok vagy a vevők közé kell-e felvenni a követelést. Egyértelműen beazonosíthatók-e a 9-es alosztálybeli főkönyvi számok, amelyekhez kapcsolódó számla (bizonylat) összegét a 281. Adósok főkönyvi számlára kell könyvelni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. november 22-én (54. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1233
[…] hogy milyen főkönyvi számlára kell könyvelni a befolyt bevételt. Az Útmutató alapján a beszedhető bevételek vevők vagy adósok közé sorolásához az Szt-vhr. 22. §-ának (1) bekezdése szerinti előírás ad eligazítást a következők szerint: A követelések között kell kimutatni: "a) azokat a szerződésből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett (és kiszámlázott – általános forgalmi adót is tartalmazó – fizetési igényeket, amelyek az államháztartás szervezete által már teljesített és az igénybevevő által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak (vevők); b) az adósokkal szembeni követeléseket, melyek az államháztartási szervezetek alaptevékenysége keretében a külön jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezete által előírt, még be nem folyt összegek (ideértve a térítési díjakból, a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is)." Az adósok, illetve a vevők számlái és a 9. számlaosztály főkönyvi számlái közötti kapcsolatot a bevételi jogcím figyelembevételével az államháztartás szervezetének kell meghatároznia az intézményi számlarendben. Erre az Szt. a következő előírást rögzíti: "161. […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. november 22-én (54. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1233
[…] hogy milyen főkönyvi számlára kell könyvelni a befolyt bevételt. Az Útmutató alapján a beszedhető bevételek vevők vagy adósok közé sorolásához az Szt-vhr. 22. §-ának (1) bekezdése szerinti előírás ad eligazítást a következők szerint: A követelések között kell kimutatni: "a) azokat a szerződésből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett (és kiszámlázott – általános forgalmi adót is tartalmazó – fizetési igényeket, amelyek az államháztartás szervezete által már teljesített és az igénybevevő által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak (vevők); b) az adósokkal szembeni követeléseket, melyek az államháztartási szervezetek alaptevékenysége keretében a külön jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezete által előírt, még be nem folyt összegek (ideértve a térítési díjakból, a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is)." Az adósok, illetve a vevők számlái és a 9. számlaosztály főkönyvi számlái közötti kapcsolatot a bevételi jogcím figyelembevételével az államháztartás szervezetének kell meghatároznia az intézményi számlarendben. Erre az Szt. a következő előírást rögzíti: "161. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
