Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. április 4-én (60. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1337

[…] során munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintendő különösen a bedolgozói munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági, ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység. Azt kell tehát megvizsgálnunk, hogy a munkanélküli-járadékos időszak, a jövedelempótló támogatás időtartama, valamint a közhasznú foglalkoztatás tekinthető-e munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak. A munkanélküli-járadék jogintézménye pontosan azt a célt szolgálta, hogy a munkaviszonnyal, rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők számára valamilyen mértékű ellátást biztosítson. Ezért amennyiben olyan időtartam van a köztisztviselő korábbi munkaviszonyai között, amikor munkanélküli-járadékban részesült, ezen időtartam a jogviszony meghatározása során figyelmen kívül hagyandó. Meg kell azonban említenünk, hogy a korábban hatályos jogszabályok szerint megengedett volt keresőtevékenység folytatása, bizonyos jövedelemkorlátok mellett e támogatás folyósítása alatt is. A járadék mellett folytatható keresőtevékenységek fajtái többször változtak, az összeghatár azonban minden esetben a minimálbér feléig volt megengedett. Példaként említjük, hogy 1997-ben bármilyen jogviszony keretében történő tevékenység megengedett volt a járadék mellett, míg 1998. január 1-jétől csak munkaviszonyban és megbízási szerződéssel lehetett keresőtevékenységet folytatni. Azonban 2000. február 1-jével megszűnt minden ilyen lehetőség. Mindig vizsgálni kell tehát azt is, hogy a munkanélküli-járadék folyósítása mellett nem volt-e olyan keresőtevékenység, mely viszont a jogosító idő szempontjából figyelembe […]