Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. június 6-án (63. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1408

[…] követelés, illetve költségvetés forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát – a választott – hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani." Ettől az árfolyamtól el kell térni, ha a hitelintézet, illetve az MNB által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ezekben az esetekben a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján), a választott hitelintézet vagy az MNB által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza, devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítani. A devizában teljesített kiadások elszámolásánál a következő elszámolási módszerek lehetségesek: – Ha a devizabevétel jóváírása és könyvelése különböző napokon, különböző árfolyamokon történt, akkor a költségvetési szervnek joga van az ebből a devizából kiegyenlítésre kerülő felhasználás forintértékét megállapítani: = Súlyozott átlagos választott árfolyamon; minden deviza-jóváírást követően a jóváírt devizaárfolyam és a devizakészlet könyv szerinti súlyozott átlaga alapján. = Deviza bevételezésekori árfolyamán; a legrégebben jóváírt és a bekerüléskori választott devizaárfolyamon forintosított devizát használjuk fel a tényleges bekerülési összegben (kifogyásos módszer). = Nyilvántartási árfolyamon átszámított forintértéken; a nyilvántartási árfolyamon számított forintérték, valamint a bekerülés devizaárfolyamán számított forintérték különbözetét a 349. Deviza-valuta árkülönbözetek számlán kell kimutatni. […]