Kutatási eredmények megjelenítése


Intézményünkben tudományos kutatások folynak (közösségi adószámmal rendelkezünk), a kutatási eredményeket cikk formájában különböző (EU-s és 3. országbeli) tudományos folyóiratokban jelentetjük meg. A szolgáltatásért a kiadók "cikk megjelentetése" címén intézményünk nevére számlát bocsátanak ki. A szolgáltatás az, hogy a kutatóink által megírt tudományos cikket közlik a folyóiratban. A kiadó felmerülő költségeinek egy részét vagy egészét hárítja át a szerzőkre. Ennek többféle formája létezik: ún. "page charge", azaz oldalankénti díj; színes fényképek vagy ábrák nyomtatásának költsége; cikkenként egy előre meghatározott összeg; "open access" modell, ahol a megjelent cikk interneten szabadon elérhető és nem – vagy nem csak – nyomtatott formában jelenik meg. Magát a folyóiratot nem kapjuk meg, csak akkor, ha arra előfizetünk. A fentiek szerint igénybe vett szolgáltatással kapcsolatban hol keletkezik áfafizetési kötelezettség? A szolgáltatás tényleges nyújtásának helyén, vagy a szolgáltatást megrendelő székhelyén, azaz Magyarországon kell a magyar áfát felszámolni és megfizetni? Van-e különbség az EU-s és a 3. országban igénybe vett szolgáltatás elbírálása között?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. augusztus 8-án (66. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1459

[…] játszik szerepet. Az adott esetben az intézmény egyfajta "megjelenítési" szolgáltatást vesz igénybe, amelynek tartalma az, hogy a kutatók által írt tudományos cikkeket közlik a folyóiratban. Ha ezen szolgáltatás igénybevételének elsődlegesen célja a kutatóközpont által kifejlesztett eljárás "értékesítése", azaz a megjelent cikk egyfajta reklám, maga a szolgáltatás pedig reklámszolgáltatásnak minősül, akkor a szolgáltatás teljesítési helyét az Áfa-tv. 15. § (5) bekezdése szerint kell meghatározni. Ugyanúgy kell meghatározni a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét, ha a szolgáltatás propagandaszolgáltatásnak minősül [Áfa-tv. 15. § (5) bekezdés c) pontja]. Amennyiben a szóban forgó szolgáltatás reklám- vagy propagandaszolgáltatásnak minősül, akkor a szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye határozza meg, azaz – tekintettel arra, hogy a kutatóközpont Magyarországon van – belföldnek minősül. Ez a megállapítás igaz a harmadik országból, illetve más tagállamokból igénybe vett szolgáltatásokra egyaránt (különbséget azért nem kell tenni, mert a kutatóközpont adóalany). Ebben az esetben ez adófizetési kötelezettség – a fordított adózás szabályai szerint, - a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany köteles megfizetni. Az így megfizetett áfát a kutatóközpont a) a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén teljes egészében levonhatja, ha az igénybe vett szolgáltatást adóköteles gazdasági tevékenységhez használja fel, b) nem vonhatja le, ha az igénybe vett szolgáltatást teljes egészében tárgyi adómentes tevékenységhez vagy adóalanyiságot nem eredményező tevékenységhez használja fel, c) az Áfa-tv. 3. számú mellékletében szereplő arányosítási képlet alkalmazásával meghatározott levonási hányad figyelembevételével részben levonhatja, ha a szóban forgó szolgáltatást a kutatóközpont egyaránt az adóköteles és a tárgyi adómentes tevékenységhez használja fel, és a tételes elkülönítés szabályai nem alkalmazhatóak, d) az Áfa-tv. 38. § (2) bekezdésében meghatározott módszerrel – a legkézenfekvőbb természetes mértékegység alkalmazásával kiszámított hányaddal – részben levonhatja, ha a kutatóközpont a szolgáltatást egyszerre adóalanyiságot eredményező és adóalanyiságot nem eredményező tevékenységhez használja fel, és a tételes elkülönítés szabályait nem tudja alkalmazni. Azt, hogy a ténylegesen nyújtott szolgáltatás reklám- vagy propagandaszolgáltatásnak minősül-e, a szerződés lényeges tartalmára tekintettel, a felek indítékait és szándékait is figyelembe véve kell meghatározni, amelyeket a kérdésből egyértelműen nem lehet megállapítani. Ezek alapján elképzelhető, hogy a szóban forgó "megjelenítési szolgáltatás" mégsem minősül reklámszolgáltatásnak. A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 2. § h) pontja alapján gazdasági reklám: olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség (a továbbiakban: áru) értékesítését vagy más módon történő igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.