Bruttó elszámolás elvének alkalmazása a követelések és kötelezettségek elszámolásánál


Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án (78. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1687

[…] közül nemcsak a bruttó elszámolás elvét kell figyelembe venni, hanem alkalmazni kell a tartalom elsődlegessége a formával szemben elvet is. Ezen alapelv szerint "A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – e törvény alapelveihez igazodóan – kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. A kérdésben megfogalmazott esetben két gazdasági eseményről van szó, mindkét fél részéről gazdasági művelet merül fel. Az ellenérték azonban nem pénzforgalommal rendeződik, hanem pénzforgalom nélkül, beszámítással. Amennyiben a törvényi feltételek fennállnak (szabályos nyilatkozat, elismerés), a követelés és a kötelezettség teljesítettnek tekinthető, vagyis az intézménynek megszűnik […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.