Magánszemélyt terhelő különadó meghatározása


A különadóról szóló törvény a 2. § (5) bekezdés a) pontjaiban határozza meg, hogy a kifizetőnek vagy a munkáltatónak mikor kell a különadó-előleget levonnia. Nem egyértelmű számunkra, hogy a törvényben felsorolt egyes esetek között van-e választási lehetősége a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak. Például, ha a munkatársunk éves jövedelme várhatóan több lesz a különadó-fizetési kötelezettség szempontjából meghatározott összegnél (a járulékfizetési felső határnál), megteheti-e a munkáltató, hogy csak abban a hónapban kezdi levonni a különadó-előleget, amelyben az év elejétől kifizetett jövedelem ténylegesen eléri az összeghatárt?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2008. április 29-én (95. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2032

[…] különadó-előleget. A 2. § (5) bekezdés ab) pontja arra az esetre vonatkozik, amikor a rendszeresen juttatott bevételek alapján nem várható az összeghatár túllépése, de egy nem rendszeres kifizetés (pl. jutalom, végkielégítés) miatt az mégis bekövetkezik. Tehát a 2. § (5) bekezdésének ab) pontja csak az utóbb említett esetben alkalmazható. A hivatkozott rendelkezés ac) pontja alapján a kifizető akkor is köteles a különadó-előleget levonni, ha az aa), illetve ab) pontban meghatározott esetek nem állnak fenn ugyan, de a különadó-előleg levonását a magánszemély nyilatkozatban kéri. A magánszemély döntésétől függ, hogy kéri-e a különadó-előleg levonását, és ha igen, akkor mely időponttól kezdődően. Amennyiben a magánszemély nem ad ilyen nyilatkozatot a kifizetőnek (munkáltatónak), akkor a 2. § (5) bekezdése alapján […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.