Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2008. szeptember 9-én (101. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2145

[…] a közalkalmazottat két műszakos munkarendben foglalkoztatják, a távolléti díj számításánál illetményének 7,5%-át kell figyelembe venni. Nem mindegy azonban, hogy a két műszakos munkarend milyen műszakban történő foglalkoztatást takar. Amennyiben az éjszakai műszakban töltött munkavégzés meghaladja az alkalmazott munkaidőkeret 30%-át, akkor a 7,5% helyett 15% rendszeres illetménypótlékot kell figyelembe venni. Három műszakos munkaidő-beosztás esetén az éjszakai munkavégzés mértékét nem kell vizsgálni, a rendszeres illetménypótlék mértéke 15%. Amennyiben az alkalmazott munkarend megszakítás nélküli, a rendszeres illetménypótlék 20%-os mértékű. A fentieken túl a közalkalmazott kiegészítő pótlékra is jogosult, ha a tárgyévet megelőző évben a rendkívüli munkavégzése 50 óránál több, 100 óránál kevesebb volt, és a személyi alapbér 3%-át kell a távolléti díj megállapításánál figyelembe venni. Ha a rendkívüli munkavégzés az előző évben meghaladta a 100 órát, akkor kiegészítő pótlékként 5%-ot kell megállapítani. (A rendkívüli munkavégzés előző évi mértékének megállapításakor a hétvégén és munkaszüneti napon teljesített túlórát figyelmen kívül kell hagyni.) A teljesítménybérben foglalkoztatott közalkalmazott esetében, a fentieken túl, évente egyszer, év elején meg kell állapítani a teljesítménytényezőt is, mely az év folyamán nem változik. A teljesítménytényezőt úgy számíthatjuk ki, hogy a közalkalmazott előző évi egy órára jutó teljesítménybérét osztjuk a tárgyév január 1-jén érvényes egy órára jutó személyi alapbérével. A fentiektől eltérő a tárgyévben kezdődő közalkalmazotti jogviszony esetében megállapított távolléti díj. A távolléti díj megállapításának elemei közül az előző évi adatok alapján megállapítandó […]