Munkahelyről való igazolatlan távollét


Mit tehet a munkáltató, ha a közalkalmazott munkavállaló nem jelenik meg munkaidejében a munkahelyen, és távolmaradásának okáról nem értesíti a munkáltatót, illetve a munkáltató érdeklődésére sem igazolja a keresőképtelenségét?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2008. szeptember 9-én (101. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2146

[…] kezelőorvos igazolja, mely igazolást szintén át kell adnia a munkáltatónak (legkésőbb, amikor a betegsége után munkavégzésre először megjelenik). Amennyiben a közalkalmazott megjelenési kötelezettségét megsérti, és egyáltalán nem is igazolja távollétének okát, például azt, hogy keresőképtelen volt, a távolléte igazolatlannak minősül. Az igazolatlan távollét megalapozza a közalkalmazott fegyelmi felelősségre vonását, és annak eredményeként akár az elbocsátást is, mint legsúlyosabb fegyelmi büntetést. A Kjt. 45. § (1) bekezdése szerint fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi. A fegyelmi vétséget elkövető közalkalmazottal szemben a következő fegyelmi büntetések szabhatók ki: – megrovás; – az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása; – a jogszabály alapján adományozott címtől való megfosztás; – magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása; valamint – elbocsátás. A fegyelmi eljárás megindítását a kinevezési jogkör gyakorlója, magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult rendeli el. Egyidejűleg a közalkalmazottat írásban értesíteni kell. A Kjt. kötelezővé teszi a fegyelmi eljárás megindítását jelentős súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, továbbá ha az eljárás lefolytatását a közalkalmazott […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.