2006-os ingatlanértékesítés áfája
Kérdés
2006. évben egy ingatlanértékesítés kapcsán a számlát áfa felszámításával állították ki. Az ingatlan adatai a tulajdoni lapon a következőképpen szerepelnek: 746 m2 lakóház, udvar és iroda. Az értékbecslő felmérése szerint ebből a 746 m2-ből 446 m2 beépített, a fennmaradó rész udvar. A 446 m2 beépített részből 183 m2 lakás céljára szolgáló ingatlanként funkcionált (ami az adásvétel időpontjában lakott volt), a többi irattárként, üzlethelyiségként, tárolóként és irodaként volt hasznosítva. 2006. évi Áfa-tv. szerint a lakóingatlan-értékesítés tárgyi adómentesség alá tartozó tevékenységnek számított. Helyesen járt-e el a szerv, hogy az ingatlanértékesítésről szóló számlát 20% áfa felszámításával állították ki, illetve az ügylet vizsgálata során számításba kellett-e venni azt, hogy az ingatlan teljes egészében lebontásra kerül, amit az adásvételi szerződésben rögzítettek is? Létezett-e 2006. évben olyan szabály, hogy az összevont ügyleteknél (tárgyi adómentes, adóköteles) a nagyobb arány döntötte el azt, hogy áfakötelesen vagy -mentesen kell kiállítani számlát?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. szeptember 8-án (118. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2460
[…] míg a lakóingatlanhoz kapcsolódó udvart a lakóingatlan részeként kezelte a joggyakorlat. A kérdésben leírtak szerinti ingatlannal összefüggésben valóban felmerül az adómentesség alkalmazhatósága, tekintettel az Áfa-tv. 30. § (1) bekezdésében, valamint a 2. számú melléklet 1. és 2. pontjában foglaltak alapján. Eszerint tehát a lakóingatlan és a hozzá tartozó földterület értékesítése (mely értékesítés a rendelkezésre álló információkból feltételezhetően nem minősül építés befejezése előtti, illetőleg építés befejezését követő első értékesítésnek) adómentesnek minősül, míg az iroda értékesítését adókötelesnek kell tekinteni. Ebben az esetben tehát a számlát meg kell osztani adóköteles, illetve adómentes részre. További kérdés, hogy lényeges körülménynek tekinthető-e az az ingatlan-adásvételi szerződésben rögzített megjegyzés, miszerint az ingatlan teljes egészében lebontásra kerül. Ennek az információnak akkor nincs jelentősége, ha a felek a szerződésben rögzített lakóingatlan, udvar és iroda értékesítésében állapodtak meg, és ez az ügylet is teljesült. Ingatlan-adásvételi ügylet esetében akkor beszélhetünk azonban teljesítésről, amikor az eladó az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, és a birtokba adás is megtörténik. Adófizetési kötelezettség […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. szeptember 8-án (118. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2460
[…] míg a lakóingatlanhoz kapcsolódó udvart a lakóingatlan részeként kezelte a joggyakorlat. A kérdésben leírtak szerinti ingatlannal összefüggésben valóban felmerül az adómentesség alkalmazhatósága, tekintettel az Áfa-tv. 30. § (1) bekezdésében, valamint a 2. számú melléklet 1. és 2. pontjában foglaltak alapján. Eszerint tehát a lakóingatlan és a hozzá tartozó földterület értékesítése (mely értékesítés a rendelkezésre álló információkból feltételezhetően nem minősül építés befejezése előtti, illetőleg építés befejezését követő első értékesítésnek) adómentesnek minősül, míg az iroda értékesítését adókötelesnek kell tekinteni. Ebben az esetben tehát a számlát meg kell osztani adóköteles, illetve adómentes részre. További kérdés, hogy lényeges körülménynek tekinthető-e az az ingatlan-adásvételi szerződésben rögzített megjegyzés, miszerint az ingatlan teljes egészében lebontásra kerül. Ennek az információnak akkor nincs jelentősége, ha a felek a szerződésben rögzített lakóingatlan, udvar és iroda értékesítésében állapodtak meg, és ez az ügylet is teljesült. Ingatlan-adásvételi ügylet esetében akkor beszélhetünk azonban teljesítésről, amikor az eladó az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, és a birtokba adás is megtörténik. Adófizetési kötelezettség […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
