Mezőgazdasági terület adásvétele
Kérdés
2009 júliusában mezőgazdasági terület adásvételében állapodtunk meg egy mezőgazdasági őstermelői tevékenységet végző magánszeméllyel. Elmondása szerint egy nagyobb mezőgazdasági célra hasznosítható földterületet 1994-ben szerzett, melyet 1998-ban osztatott föl több helyrajzi számra. A telkek beépítetlen területté minősítése is megtörtént. Jelenleg pedig folyamatban van a megosztott ingatlanok közműre csatlakoztatása is. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy áfaköteles-e az így értékesített ingatlan. Ha mi a magánszemély által értékesített első három ingatlan valamelyikét megvásároljuk, akkor adómentes lesz-e a sorozat jellegű értékesítés szabályainak alkalmazásával?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. november 10-én (121. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2501
[…] – értékesíti-e az ingatlanokat. Az eset áttekintéséhez alapvetően az Áfa-tv. 5. § (1) bekezdés szerinti adóalanyiságot szükséges vizsgálni. E jogszabályhely alapján adóalanynak minősül az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az Áfa-tv. 6. § (1) bekezdése alapján gazdasági tevékenységnek minősül a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység, így különösen: a termelésre irányuló ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységet is. Az adóalanyiság tehát független attól, hogy a végzett gazdasági tevékenység eredménnyel jár-e vagy sem. Mint látható, a gazdasági tevékenység meghatározásának lényeges eleme a rendszeresség, illetve az üzletszerűség: e két jellemző közül már az egyik önállóan is megalapozza az áfa alanyiságot. A rendszeresség és üzletszerűség – bár hasonló tartalmú -, mégsem azonos jelentésű. Annak ellenére, hogy mind a kettő feltételez bizonyos fokú állandóságot, folytonosságot, az üzletszerűség a rendszerességnél kicsit többet takar. A rendszeresség esetében mindegy, hogy a tevékenységet nyereség vagy haszonszerzés céljából végzik-e, a hangsúly az ismétlődésen van, míg az üzletszerűség feltételez egy bizonyos mértékű nyereségre irányultságot. Adott esetben a rövid időn belül történő több ingatlan értékesítése ugyan nem feltétlenül nevezhető rendszeresnek, az üzletszerűség vizsgálata során azonban megteremtheti az adóalanyiságot. Üzletszerűnek lehet nevezni azt is, ha két vagy három ingatlan értékesítése olyan mértékű bevételt eredményez, amely az értékesítő személy megélhetésében nem elhanyagolható mértékű. Álláspontunk szerint a leírtak alapján már az első ingatlan értékesítése esetén megállapítható, hogy a természetes személy tulajdonába került mezőgazdasági terület értékesítésekor általánosforgalmiadó-alanyként köteles eljárni az őstermelő, mivel azért osztotta meg, nyilvánította belterületté, illetve azért közművesítette az ingatlanokat, […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. november 10-én (121. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2501
[…] – értékesíti-e az ingatlanokat. Az eset áttekintéséhez alapvetően az Áfa-tv. 5. § (1) bekezdés szerinti adóalanyiságot szükséges vizsgálni. E jogszabályhely alapján adóalanynak minősül az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az Áfa-tv. 6. § (1) bekezdése alapján gazdasági tevékenységnek minősül a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység, így különösen: a termelésre irányuló ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységet is. Az adóalanyiság tehát független attól, hogy a végzett gazdasági tevékenység eredménnyel jár-e vagy sem. Mint látható, a gazdasági tevékenység meghatározásának lényeges eleme a rendszeresség, illetve az üzletszerűség: e két jellemző közül már az egyik önállóan is megalapozza az áfa alanyiságot. A rendszeresség és üzletszerűség – bár hasonló tartalmú -, mégsem azonos jelentésű. Annak ellenére, hogy mind a kettő feltételez bizonyos fokú állandóságot, folytonosságot, az üzletszerűség a rendszerességnél kicsit többet takar. A rendszeresség esetében mindegy, hogy a tevékenységet nyereség vagy haszonszerzés céljából végzik-e, a hangsúly az ismétlődésen van, míg az üzletszerűség feltételez egy bizonyos mértékű nyereségre irányultságot. Adott esetben a rövid időn belül történő több ingatlan értékesítése ugyan nem feltétlenül nevezhető rendszeresnek, az üzletszerűség vizsgálata során azonban megteremtheti az adóalanyiságot. Üzletszerűnek lehet nevezni azt is, ha két vagy három ingatlan értékesítése olyan mértékű bevételt eredményez, amely az értékesítő személy megélhetésében nem elhanyagolható mértékű. Álláspontunk szerint a leírtak alapján már az első ingatlan értékesítése esetén megállapítható, hogy a természetes személy tulajdonába került mezőgazdasági terület értékesítésekor általánosforgalmiadó-alanyként köteles eljárni az őstermelő, mivel azért osztotta meg, nyilvánította belterületté, illetve azért közművesítette az ingatlanokat, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
