Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony megszüntetése nyugdíjazás miatt


1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. december 22-én (123. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2541

[…] §) érvényesül az érintett vonatkozásában, méghozzá a nyugdíj megállapításától. Amennyiben tehát például 2009. december 30-án szerzi meg a nyugdíjjogosultságot, és 2009. december 31-ével megállapítják részére a nyugdíjat, akkor 2010. december 30-ával meg kell szüntetni a munkaviszonyt, 2010. január 1-jétől kezdődően pedig létesíthető vele újra munkaviszony, de onnantól figyelemmel kell lenni az éves kereseti korlátra. Ha viszont például csak 2010. január 31-ével állapítják meg részére a nyugdíjat, akkor a kereseti korlát attól kezdve érvényesül (a biztosítási jogviszony megszüntetése legalább egy napra ekkor is feltétel). Amennyiben a nyugdíjat csak 2010 tavaszán, a munkaviszony végleges megszüntetését követően állapítják meg, a továbbiakban már nem létesítenek vele munkaviszonyt, úgy a kereseti korlát a szóban forgó jogviszony és munkáltató szempontjából már nem mérvadó. Bejelentési kötelezettség a nyugdíjszünetelés kapcsán (az általános bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségeken túl, pl. 0908-as) nincs, ha az érintett meghaladja az éves korlátot, a következő hónaptól a nyugdíj folyósítását automatikusan szüneteltetik. Fontos azonban tekintettel lenni a Munka Törvénykönyve azon szabályára, miszerint határozatlan időtartamúnak kell tekinteni a munkaviszonyt, ha a határozott időtartamú munkaviszony azonos felek közötti ismételt létesítésére, illetve meghosszabbítására az ahhoz fűződő munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül kerül sor, és a megállapodás megkötése a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányul. 2. Az érintett kolléganőnek, amennyiben 2010. január 1-jétől szeretné igénybe venni az előrehozott öregségi nyugdíjat, meg kell szüntetnie a munkaviszonyát. Ezt megteheti oly módon, hogy kezdeményezi a közös megegyezéssel történő megszüntetést a munkáltatónál, vagy úgy, hogy ő szünteti meg egyoldalúan a munkaviszonyt munkavállalói rendes felmondással (utóbbi esetben figyelemmel a munkavállalót terhelő felmondási időre). Ezekben az esetekben természetesen a munkáltatót az Mt. alapján nem terheli felmondási időre járó átlagkereset, végkielégítés-fizetési kötelezettség. Olyan kötelezettséget sem ír elő jogszabály, miszerint a kérdéses esetben a munkáltató köteles lenne munkáltatói rendes felmondással megszüntetni a munkaviszonyt. Jól gondolja tehát, hogy Ön mint munkáltató nem köteles a munkaviszonyt rendes felmondással megszüntetni, a munkaviszony megszüntetése a dolgozó érdeke, ezért azt neki kell megtennie, ha ahhoz mindenképpen ragaszkodik. Amennyiben van munkáltatói szándék a rendes felmondással történő […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.