Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett


Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. december 22-én (123. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2543

[…] vállalkozási tevékenységet végző magánszemélynek havi rendszeres járulékfizetési kötelezettsége nincs. Amennyiben vállalkozásából jövedelmet vesz ki, a jövedelemkivétellel egy időben keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, azaz a jövedelemkivét után 2009. július 10-éig 29% társadalombiztosítási járulékot, ezt követően kivett jövedelem után a minimálbér kétszerese mértékéig 26%, az a feletti rész után 29% társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Az egyéni járulékok mértéke 9,5% (8%+1,5% magán-nyugdíjpénztári tag esetén) nyugdíjjárulék és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló jogviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. Amennyiben feltételezzük, hogy az egyes munkahelyeken a kinevezés szerinti munkaidő mértéke összegezve eléri a teljes munkaidőt, azaz a heti 36 órás foglalkoztatást, a Tbj-tv. 31. § (3) bekezdése értelmében a közalkalmazott "mellékfoglalkozású" egyéni vállalkozó, így járulékfizetési kötelezettsége csak abban az esetben keletkezik, ha vállalkozásából jövedelmet vesz ki, tehát a fentebb említett eljárást kell követnie. Látjuk tehát, hogy az egy helyen 36 órában foglalkoztatott közalkalmazott és a több jogviszonyból összeszámított 36 órai foglalkoztatás mellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedők esetében a járulékfizetési kötelezettség azonosan bírálandó el. Miután az óraadó tanár mindkét esetben "mellékfoglalkozású" vállalkozónak minősül, a vállalkozói kivét alapján csak természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, táppénzre a heti 36 órába beszámító jogviszonyai alapján jogosult. Abban az esetben, ha az óraadó tanárként több iskolában alkalmazott munkavállalónak a kinevezéseiben, illetve szerződéseiben csak a fent említett óraszámok kerültek rögzítésre (11+8+5 óra), azaz összesen 24 órás rendszeres foglalkoztatása valósul meg, úgy vállalkozásában főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül. A főfoglalkozású biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapja az Szja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetében az átalányadó alapját képző jövedelem, de legalább havi átlagban a minimálbér kétszerese. Az egyéni vállalkozó a havi 0958-as bevallásában azonban bejelentést tehet arról, hogy a járulékokat a tényleges járulékalapot képező jövedelem után, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Főfoglalkozású biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék és az egyéni járulékok (9,5% vagy 8%+1,5%, és 4%+2%) mellett az 1950 Ft eho és a vállalkozói járulék megfizetésére is kötelezett. Miután minden jogviszonyában megfizeti a 4+2% egészségbiztosítási járulékot, táppénzre minden jogviszonyában megszerzett járulékalapot képző jövedelme alapján jogosult, a táppénzt jogviszonyonként bírálják el. A táppénz napi összegének 2009. július 31-ei időpont utáni keresőképtelenség esetén maximuma van, e szerint a táppénz napi összege nem haladhatja meg a minimálbér 400%-ának a harmincadrészét (9533,33 Ft/nap), e tekintetben a több jogviszony alapján elbírált táppénz napi összege összeadódik. A nyugdíj megállapításakor hátrány a több jogviszonyban álló munkavállalót, illetve vállalkozót nem éri, ugyanis minden jogviszonyában megfizeti a 9,5% (8%+1,5%) nyugdíjjárulékot a járulékalapot képező jövedelme után. A jövedelmek minden évben csak a járulékfizetési felső plafon figyelembevételével (hiszen az egyéni járulékot ezen mértékig fizeti, ez 2009-ben 7 446 000 Ft/év) számítanak a nyugdíj alapjába. Amennyiben a különböző jogviszonyokból […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.