Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2010. február 2-án (125. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2567

[…] legalacsonyabb bírói alapilletmény 2010-ben 356 000 forint. Az ügyészek szolgálati viszonyáról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény 2010-ben 356 000 forint. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj 2010-ben 3000 forint. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj 2010-ben 3000 forint. A Gyv. tv. 66/F. §-ának (2) bekezdése szerinti nevelőszülői díj legalacsonyabb összege a 2010. évben 15 000 forint/hó. A Gyv. tv. 66/L. §-ának (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb összege a 2010. évben 135 000 forint/hó. A Gyv. tv. 20/A. §-ának (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatás esetenkénti összege 2010-ben gyermekenként 5800 forint. A Gyv. tv. 20/B. §-ának (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege 2010-ben gyermekenként 8400 forint. A Szoctv. 38. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2010-ben 450 forint. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek 2010-ben született. A Szoctv. 43/A. §-ának (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege 2010-ben esetenként 20 000 forint. A Közokt. tv. 118. §-ának (11) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja a 2010. évben 5250 forint/hó. A Közokt. tv. 19. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a pedagógusok szakkönyvvásárlásához kapcsolódó támogatásként 2010-ben 4000 forint/fő/év összeget kell a közoktatási intézményt fenntartóknak biztosítani a kormány által meghatározott feltételek szerint. A Szoctv. 50/A. §-ának (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2010. évben 12 000 forint. A Szoctv. 50/A. §-ának (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege 2010-ben 6000 forint. A Tbj-tv. 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2010-ben 20 420 forint (éves 7 453 300 forint). A közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény VI. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2010. január 1-jétől 2010. december 31-éig: a) árubeszerzés esetében: 8,0 millió forint, b) építési beruházás esetében: 15,0 millió forint, c) építési koncesszió esetében: 100,0 millió forint, d) szolgáltatás megrendelése esetében: 8,0 millió forint, e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25,0 millió forint. A Kbt. VII. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2010. január 1-jétől 2010. december 31-éig: a) árubeszerzés esetében: 50,0 millió forint, b) építési beruházás esetében: 100,0 millió forint, c) szolgáltatás megrendelése esetében: 50,0 millió forint. A helyi önkormányzatok, települési és területi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25,0 millió forintot meghaladja. A helyi önkormányzati rendelet, valamint a települési és területi kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb értékhatárt is meghatározhat. Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint. A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint adózók által 2008. évre bevallott – az APEH által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg. A települési önkormányzatokat a fenti bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg. A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési önkormányzatok által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetekben kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó bevétel 100%-a, valamint a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a közlekedési szabálysértések után kiszabott közigazgatási bírságból származó bevétel 25%-a – függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől – az önkormányzatot illeti meg. A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint e közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles. Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a települési és területi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának jogcímeit a 3. számú melléklet tartalmazza. Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kisebbségi társulások részére a 8. számú mellékletben. A normatív hozzájárulások és támogatások igénylése az Áht. 64. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás […]