Munkába járás új szabályai
Kérdés
A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet újraszabályozta a munkába járás költségtérítését. A szabályozás nem kezel a gyakorlatban tipikus helyzeteket. 1. A rendelet 4. § a)-c) pontjaiba nem tartozó esetekre van-e lehetőség helyi szabályozásra? Például mit lehet tenni akkor, ha a dolgozó nem mozgássérült, de egészségi állapotánál fogva nem bírja a tömegközlekedési eszközt igénybe venni? 2. Hogyan lehet kezelni azokat, akiknek gyakran vagy eseti jelleggel a munkavégzésükhöz saját gépkocsit kell használniuk (pl. körjegyzőséghez tartozó településeken ügyfélfogadás tartása érdekében)?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2010. június 8-án (131. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2661
[…] közötti napi munkába járásról van szó, hanem a konkrét példában foglalt esetben a körjegyzőséghez tartozó települések közötti hivatali, üzleti utazásról. Ebben az esetben tehát nem a munkába járás szabályai alkalmazandók, hanem az Szja-tv.-nek a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezései. Ekkor – jövedelemnek nem számító tételként – az Szja-tv. előírásai szerint, kiküldetési rendelvény alapján adható költségtérítés a teljesített kilométer-távolság figyelembevételével az igazolás nélkül elszámolható mértékig (üzemanyagár az APEH-üzemanyagár [számla szerinti ár] és a jogszabály szerinti fogyasztási norma alapján, valamint 9 Ft/km [bizonylatokkal igazolt] fenntartási költség). Az ettől eltérő feltételekkel, vagy az igazolás nélkül elszámolható mértéken felül adott költségtérítés összevonandó jövedelem. Természetesen valószínű, hogy ez a kolléga egyben a munkába is gépkocsival jár be a lakóhelyéről, ezt a viszonylatot a munkába járás szabályai alapján kell megítélni. Amennyiben azok alapján munkába járásnak minősül, annak szabályai alapján fizethető rá költségtérítés. Tehát külön kell választani a munkába járást és a hivatali, üzleti utazást. Olvasói észrevétel (megjelent a Költségvetési Levelek 140. számában – 2010.12.14.) Észrevétel: A 131. számú Költségvetési Levelek 2661. kérdésére megadott válaszukban szerepelt a körjegyzőségben alkalmazott körjegyző munkába járással kapcsolatos költségtérítése. Válaszukban az Szja-tv. szerinti költségtérítést határozták meg. Értelmezésünk szerint ez a kiküldetési rendelvénnyel, a gépkocsi-üzemanyagár és a fenntartási költség elszámolását jelentené. Az Szja-tv. 3. § 11. pontja szerint kiküldetésnek minősül a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. Tekintettel arra, hogy a körjegyző munkaszerződésében a körjegyzőségben részt vevő településeken az ügyfélszolgálat, hatósági feladatok irányítása szerepel (rendszeres munkavégzés formájában), véleményünk szerint az Szja-tv. hivatkozott paragrafusa szerint ez nem minősül kiküldetésnek, hanem munkába járásnak. Kérjük a fentiek alapján korábbi kérdésünkre adott válaszuk újragondolását! A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! A 2661. számú kérdésben kifejtettek a jelen kérdésben tett kiegészítések mellett is fennállnak. A munkába járás a lakóhely vagy tartózkodási hely és a munkahely között valósulhat meg. Állandó munkahelyként nem jelölhető meg a munkáltató több telephelye, így a kérdéses esetben a körjegyzőség egyes települései. Változó munkavégzési helyről pedig akkor lenne szó, ha egy ideig egyik településen történő munkavégzésre lenne beosztva a körjegyző a munkabeosztás alapján, majd egy ideig egy másik településre. Ekkor munkavégzési helynek az a telephely tekinthető, ahova éppen be van osztva a munkavállaló, erről azonban mindig tájékoztatni kellene, amikor az megváltozik. A körjegyző esetében azonban inkább arról van szó, hogy a munkáját rendszerint […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2010. június 8-án (131. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2661
[…] közötti napi munkába járásról van szó, hanem a konkrét példában foglalt esetben a körjegyzőséghez tartozó települések közötti hivatali, üzleti utazásról. Ebben az esetben tehát nem a munkába járás szabályai alkalmazandók, hanem az Szja-tv.-nek a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezései. Ekkor – jövedelemnek nem számító tételként – az Szja-tv. előírásai szerint, kiküldetési rendelvény alapján adható költségtérítés a teljesített kilométer-távolság figyelembevételével az igazolás nélkül elszámolható mértékig (üzemanyagár az APEH-üzemanyagár [számla szerinti ár] és a jogszabály szerinti fogyasztási norma alapján, valamint 9 Ft/km [bizonylatokkal igazolt] fenntartási költség). Az ettől eltérő feltételekkel, vagy az igazolás nélkül elszámolható mértéken felül adott költségtérítés összevonandó jövedelem. Természetesen valószínű, hogy ez a kolléga egyben a munkába is gépkocsival jár be a lakóhelyéről, ezt a viszonylatot a munkába járás szabályai alapján kell megítélni. Amennyiben azok alapján munkába járásnak minősül, annak szabályai alapján fizethető rá költségtérítés. Tehát külön kell választani a munkába járást és a hivatali, üzleti utazást. Olvasói észrevétel (megjelent a Költségvetési Levelek 140. számában – 2010.12.14.) Észrevétel: A 131. számú Költségvetési Levelek 2661. kérdésére megadott válaszukban szerepelt a körjegyzőségben alkalmazott körjegyző munkába járással kapcsolatos költségtérítése. Válaszukban az Szja-tv. szerinti költségtérítést határozták meg. Értelmezésünk szerint ez a kiküldetési rendelvénnyel, a gépkocsi-üzemanyagár és a fenntartási költség elszámolását jelentené. Az Szja-tv. 3. § 11. pontja szerint kiküldetésnek minősül a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. Tekintettel arra, hogy a körjegyző munkaszerződésében a körjegyzőségben részt vevő településeken az ügyfélszolgálat, hatósági feladatok irányítása szerepel (rendszeres munkavégzés formájában), véleményünk szerint az Szja-tv. hivatkozott paragrafusa szerint ez nem minősül kiküldetésnek, hanem munkába járásnak. Kérjük a fentiek alapján korábbi kérdésünkre adott válaszuk újragondolását! A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! A 2661. számú kérdésben kifejtettek a jelen kérdésben tett kiegészítések mellett is fennállnak. A munkába járás a lakóhely vagy tartózkodási hely és a munkahely között valósulhat meg. Állandó munkahelyként nem jelölhető meg a munkáltató több telephelye, így a kérdéses esetben a körjegyzőség egyes települései. Változó munkavégzési helyről pedig akkor lenne szó, ha egy ideig egyik településen történő munkavégzésre lenne beosztva a körjegyző a munkabeosztás alapján, majd egy ideig egy másik településre. Ekkor munkavégzési helynek az a telephely tekinthető, ahova éppen be van osztva a munkavállaló, erről azonban mindig tájékoztatni kellene, amikor az megváltozik. A körjegyző esetében azonban inkább arról van szó, hogy a munkáját rendszerint […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
