Jogalap nélküli gazdagodás


Önkormányzatunk és egy mélygarázs építésére vállalkozó cég között megállapodás jött létre 2006-ban. Ennek semmisségét később a bíróság jogerősen megállapította. (Az ügy szempontjából lényegtelen a per pontos tárgya.) Erre való tekintettel meg kívántunk állapodni a semmis szerződésben foglaltaknak megfelelően megépített létesítmény tulajdonjogának megszerzése miatt az önkormányzat vagyonában beállt jogalap nélküli gazdagodás ellentételezésében, mely a mélygarázst építő cég javára állt be. Vita tárgyává vált ugyanakkor, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályai szerint a cég által megfizetendő összeg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alkalmazásában ellenértéknek minősül-e vagy sem, és ezáltal általánosforgalmiadó-köteles ügylet valósul-e meg az ingatlan átadásakor. Kérem segítségüket az ügy tisztázásában!


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2010. június 28-án (132. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2673

[…] teremtő tényállás. A jogalap nélküli gazdagodás szubszidiárius szabálynak tekinthető, vagyis alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a gazdagodó és a sérelmet szenvedett fél között más jogviszony nem áll fenn. A jogalap nélküli gazdagodás tehát nem tekinthető kártérítésnek, mivel azt önálló kötelmi jogviszonyként minősíti a Ptk. A Ptk. 364. §-ában foglaltak szerint azokban a kérdésekben kell a kártérítésre vonatkozó szabályokat alkalmazni a jogalap nélküli gazdagodás esetén, amelyeket a Ptk. 361-363. §-ai nem szabályoznak. E szabályozásból, valamint a Ptk. vonatkozó rendelkezéseihez fűzött magyarázatból álláspontunk szerint az következik, hogy a Ptk. szóban forgó rendelkezései alapján nem beszélhetünk kártérítésről, csupán a jogalap nélküli gazdagodás egyes kérdéseiben kell a kártérítés szabályait alkalmazni. Tekintettel tehát arra, […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.