Csoportos adóalanyiság


Egy önkormányzat 100%-os tulajdonrésszel létrehozott több gazdasági társaságot kft., zrt., nonprofit kft., nonprofit zrt. formában. Kérdés, hogy amennyiben az említett társaságok megfelelnek az Áfa-tv. 8. §-ában foglalt feltételeknek, létrehozhatnak-e csoportos áfa-adóalanyiságot, lehetnek-e csoportos adóalanyiságban tagok?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2011. július 19-én (150. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2944

[…] szerint a kívül maradó adóalany is egyetemleges felelősséggel tartozik a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagoknak, a 8. § (7) bekezdés a)-b) pontban meghatározott kötelezettségeiért. Kívül maradó adóalanynak minősül, aki/amely az Áfa-tv. 8. § (1) bekezdésben leírtaknak megfelel (kapcsolt vállalkozás). A kérdés eldöntéséhez tehát azt kell megvizsgálni, hogy a helyi önkormányzat az Áfa-tv. 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint az általa alapított gazdasági társasággal együttesen kapcsolt vállalkozásnak minősül-e. Amennyiben a kérdésre a válasz igen, úgy az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által létrehozott csoportos adóalanyiságnál az önkormányzat kívül maradó adóalanynak minősülne, ami azt eredményezné, hogy egyetemleges kötelezettséget kellene vállalnia az általa alapított gazdasági társaság, illetve a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok felé [Áfa-tv. 8. § (7) bekezdés]. A fent írtak alapján azonban az önkormányzat ilyen felelősséget nem vállalhat, így az önkormányzat nemcsak tagja nem lehet csoportos adóalanynak, hanem azon kívül maradó adóalany sem lehet. A kapcsolt vállalkozási minőség az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.), illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) vonatkozó rendelkezései alapján dönthető el. Az Art. 178. § 17. pontja értelmében: 17. kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll. A Ptk. 685/B. §-a értelmében: 685/B. § (1) Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és a) jogosult e jogi személy […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.