Szakfeladat meghatározása
Kérdés
Önkormányzatunk alapító okiratban önállóan működő költségvetési intézmény feladatai közé sorolta a lakó- és nem lakóingatlanokkal kapcsolatos feladatok ellátását. A lakóingatlanok bérleti díjait, valamint azok kiadásait alaptevékenységként a 6820011 szakfeladaton számolja el az intézmény. A nem lakóingatlanok között szerepelnek olyan épületek, melyek nem az alaptevékenységet szolgálják (pl.: vendéglátó-ipari helyiség, gyógyszertár, újságospavilon stb.), ezért felmerül a kérdés, hogy megteheti-e az intézmény, hogy az ingatlanok bérletidíj-bevételeit, az ingatlanok kiadásait szabad kapacitás kihasználásként a 6820022 szakfeladaton számolja el, hiszen az Ötv. 8. § (1) bekezdés szerint a lakásgazdálkodás önkormányzati feladat. Vagy kötelező ezeket vállalkozási tevékenységként könyvelni a 6820024 szakfeladaton? Ezen ingatlanok bevételei fedezik a kiadásokat, jelenleg önkormányzati támogatást nem igényel.
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2011. augusztus 9-én (151. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2966
[…] kötelezővé tette, ezért ez alaptevékenység, és helyesen került az alapító okiratba is. A lakóingatlanok bérleti díjából származó bevételek és kiadások megtervezése és elszámolása a 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése szakfeladatra kerül alaptevékenységként, (1) kóddal. Itt kerül megtervezésre és elszámolásra az önkormányzat, illetve költségvetési szervek tulajdonában vagy kezelésében lévő lakóingatlanok bérbeadásával, üzemeltetésével kapcsolatos bevétel és kiadás. Ezek közé tartoznak az önkormányzati lakások, szolgálati lakások. A 682002 Nem lakóingatlanok bérbeadása és üzemeltetése szakfeladaton kerülnek megtervezésre és elszámolásra az önkormányzat vagy a költségvetési szervek tulajdonában vagy kezelésében lévő nem lakóingatlanok bérbeadásai, üzemeltetései által jelentkező bevételek, illetve kiadások. Idetartozik az ingatlan vagy más helyiség alkalmi, időszakonkénti vagy tartós bérbeadása harmadik személy számára, az alapfeladat ellátására közvetlenül nem használt ingatlanrészek üzemeltetése, mint például a takarítás és a portaszolgálat. Az önkormányzat a meglévő ingatlanait harmadik fél részére adta ki, hogy a meglévő kapacitását kihasználja bérleti díj ellenében. A bérleti szerződés megkötésekor a bérbevevő határozza meg, hogy a bérbe vett helyiségben milyen szolgáltatást fog végezni, tehát vendéglátóegységet, gyógyszertárat, illetve újságárusítást. Az önkormányzatnak akkor is az ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan van szerződése, amit kapacitáskihasználás bővítése céljából adott ki. Az alaptevékenység másik csoportja azoknak a tevékenységeknek az ellátása, amikor a költségvetési szerv a kötelezően ellátandó feladatainak ellátására létrehozott dologi és humánerőforrásai időlegesen felmerülő szabad kapacitás kihasználása érdekében, és nem haszonszerzés céljából végzi. Ebben az esetben az összes közvetett és közvetlen költség megjelenítése az értékcsökkenés nélkül történik, a bevételeknek fedeznie kell ezeket a kiadásokat. A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység (2) kóddal kerül megjelölésre a szakfeladat hetedik számjegyeként, amely tevékenység viszont támogatásból nem finanszírozható, az ellátásukért kapott bevételnek fedeznie kell az amortizáció nélküli önköltséget, és ezekről elkülönített nyilvántartás vezetése és elszámolása jogszabályi előírás. Az önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások költségvetési szervei esetében az irányító szerv egyedi döntése alapján ez alól felmentést adhat. Az önköltségszámítással tudják alátámasztani azt a tényt, hogy a bérletidíj-bevételek fedezik az amortizáció nélküli költséget. Ha a fent leírt előírásoknak megfelel az önkormányzat nem lakóingatlanjainak bérbeadása, akkor a (2) kódon, azaz időlegesen felmerülő szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenységként tudja elszámolni a bérletidíj-bevételeket. Az önköltségszámítás eredményeként viszont az is lehetséges, hogy a bevétel nagyobb mértékű lesz, mint az amortizáció nélküli önköltség. Akkor viszont már haszonszerzés történik. Vállalkozási tevékenységnek minősül az a tevékenység, amely haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítőtevékenység. Itt tehát azt is mérlegelni és tudni kell, hogy a bérletidíj-bevételből származik-e haszna az önkormányzatnak. Ugyanis ha már egy kevés haszon is keletkezik a bevételek után, akkor azt már nem lehet szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenységnek minősíteni. Jelen gazdasági helyzetben, és az egyre kevesebb pénzből gazdálkodó költségvetési szerveknek nem lenne elvetendő, ha egy kicsi hasznuk lehetne, de a jelenlegi jogszabály alapján ezt nem tehetik meg. Az alaptevékenység második csoportjakénti, szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2011. augusztus 9-én (151. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2966
[…] kötelezővé tette, ezért ez alaptevékenység, és helyesen került az alapító okiratba is. A lakóingatlanok bérleti díjából származó bevételek és kiadások megtervezése és elszámolása a 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése szakfeladatra kerül alaptevékenységként, (1) kóddal. Itt kerül megtervezésre és elszámolásra az önkormányzat, illetve költségvetési szervek tulajdonában vagy kezelésében lévő lakóingatlanok bérbeadásával, üzemeltetésével kapcsolatos bevétel és kiadás. Ezek közé tartoznak az önkormányzati lakások, szolgálati lakások. A 682002 Nem lakóingatlanok bérbeadása és üzemeltetése szakfeladaton kerülnek megtervezésre és elszámolásra az önkormányzat vagy a költségvetési szervek tulajdonában vagy kezelésében lévő nem lakóingatlanok bérbeadásai, üzemeltetései által jelentkező bevételek, illetve kiadások. Idetartozik az ingatlan vagy más helyiség alkalmi, időszakonkénti vagy tartós bérbeadása harmadik személy számára, az alapfeladat ellátására közvetlenül nem használt ingatlanrészek üzemeltetése, mint például a takarítás és a portaszolgálat. Az önkormányzat a meglévő ingatlanait harmadik fél részére adta ki, hogy a meglévő kapacitását kihasználja bérleti díj ellenében. A bérleti szerződés megkötésekor a bérbevevő határozza meg, hogy a bérbe vett helyiségben milyen szolgáltatást fog végezni, tehát vendéglátóegységet, gyógyszertárat, illetve újságárusítást. Az önkormányzatnak akkor is az ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan van szerződése, amit kapacitáskihasználás bővítése céljából adott ki. Az alaptevékenység másik csoportja azoknak a tevékenységeknek az ellátása, amikor a költségvetési szerv a kötelezően ellátandó feladatainak ellátására létrehozott dologi és humánerőforrásai időlegesen felmerülő szabad kapacitás kihasználása érdekében, és nem haszonszerzés céljából végzi. Ebben az esetben az összes közvetett és közvetlen költség megjelenítése az értékcsökkenés nélkül történik, a bevételeknek fedeznie kell ezeket a kiadásokat. A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység (2) kóddal kerül megjelölésre a szakfeladat hetedik számjegyeként, amely tevékenység viszont támogatásból nem finanszírozható, az ellátásukért kapott bevételnek fedeznie kell az amortizáció nélküli önköltséget, és ezekről elkülönített nyilvántartás vezetése és elszámolása jogszabályi előírás. Az önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások költségvetési szervei esetében az irányító szerv egyedi döntése alapján ez alól felmentést adhat. Az önköltségszámítással tudják alátámasztani azt a tényt, hogy a bérletidíj-bevételek fedezik az amortizáció nélküli költséget. Ha a fent leírt előírásoknak megfelel az önkormányzat nem lakóingatlanjainak bérbeadása, akkor a (2) kódon, azaz időlegesen felmerülő szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenységként tudja elszámolni a bérletidíj-bevételeket. Az önköltségszámítás eredményeként viszont az is lehetséges, hogy a bevétel nagyobb mértékű lesz, mint az amortizáció nélküli önköltség. Akkor viszont már haszonszerzés történik. Vállalkozási tevékenységnek minősül az a tevékenység, amely haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítőtevékenység. Itt tehát azt is mérlegelni és tudni kell, hogy a bérletidíj-bevételből származik-e haszna az önkormányzatnak. Ugyanis ha már egy kevés haszon is keletkezik a bevételek után, akkor azt már nem lehet szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenységnek minősíteni. Jelen gazdasági helyzetben, és az egyre kevesebb pénzből gazdálkodó költségvetési szerveknek nem lenne elvetendő, ha egy kicsi hasznuk lehetne, de a jelenlegi jogszabály alapján ezt nem tehetik meg. Az alaptevékenység második csoportjakénti, szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
