Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2011. november 22-én (156. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3044

[…] előzőekben meghatározott feltételekkel adja a munkáltató, akkor nem kell megállapítani és megfizetni a kamatkedvezményből származó jövedelem után az adót. Az Szja-tv. hivatkozott rendelkezése ugyanis nem korlátozza azt, hogy a munkáltató egy adóéven belül hányszor adhat adómentesen munkabérelőleget. Amennyiben tehát a munkavállaló visszafizette a minimálbér ötszörösét meg nem haladó összegben legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettséggel az adóévben felvett munkabérelőleget, akkor – a meghatározott feltételekkel – egy éven belül is kaphat újabb munkabérelőleget adómentesen. Természetesen a nem adómentesen nyújtott munkabérelőleget semmilyen szempontból nem kell figyelembe venni az újabb munkabérelőleg folyósításánál. Ha az előzőekben ismertetett törvényi feltételek bármelyike nem teljesül, akkor a kamatkedvezményből származó jövedelem 1,19-szerese után a munkáltatónak kell a 16 százalék személyi jövedelemadót megfizetnie. Ebben az esetben – feltéve hogy a munkabér­előleget kamatmentesen nyújtotta a munkáltató - a kamatkedvezményt a munkavállalóval szemben fennálló követelése után a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kell kiszámítania. Amennyiben az adóév utolsó napján még fennáll a munkabérelőleg miatti követelése a munkáltatónak, akkor az adót erre a napra meg kell állapítani és megfizetni. Az adóévet követően fennmaradt követelés után pedig a munkabérelőleg teljes összegének visszafizetésekor (a követelés megszűnésekor) kell megállapítani és megfizetni az adót. Ha az adóévben felvett munkabérelőleget még az adóévben visszafizeti a munkavállaló, akkor a követelés megszűnésének időpontjára kell az adókötelezettséget megállapítani […]